Frontpage Slideshow | Copyright © 2006-2011 JoomlaWorks Ltd.

A gyerek lelke csapdába eshet a kibertérben is

Metropol.hu 2014. október 28-án megjelent cikke
Szerző: Krezinger Szonja
Az eredeti cikk elérhető ITT.

rip kekvonal2 kl

Megtiltott buli, kortárs bántalmazás vagy öngyilkossági szándék: ezekkel és még ezerféle problémával keresik meg a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány ügyelőit nap mint nap a bizonytalan, bajba jutott gyermekek és fiatalok.

A szervezet irodájában három telefonos állomás mellett egy számítógépnél cseten várják a bejelentkezéseket, és működtetik az Eltűnt Gyerekek Vonalát is. A sokszor lelkileg nagyon megterhelő munkát önkéntesek végzik a krízisvonalnál.

A család támasza

A Kék Vonal 1993 óta működik. Egy olyan fórumot kívántak létrehozni a gyerekek számára, ahol szabadon beszélhetnek a problémáikról.

– Mindenki volt kamasz, mindenkinek vannak személyes élményei arról, amikor nem hallgatták meg. Emlékszik, mennyit küzdött saját gondolataival, érzéseivel, kétségeivel, bizonytalanságaival. Sok ember életében ez az életkor nehéz, de szép emlékű időszak, másoknak viszont maga volt a pokol. Kamaszként nagyon nehéz egy felnőttel megbeszélni a problémákat, a telefonos helyzet viszont megteremti azt a lehetőséget, hogy a gyermek irányítsa a beszélgetést. Ő a kezdeményező, arról lesz szó, amiről ő akar beszélni, olyan stílusban és addig, ameddig ezt szeretné. Ez nagyon ritka lehetőség – mondta Papp Zsuzsanna, az alapítvány kuratóriumának elnöke. Az, ha a gyermek a szülő helyett a segélyvonalhoz fordul, nem feltétlenül jelenti azt, hogy rossz szülőről van szó. Időnként egyszerűbb valamit egy idegennek, arc nélkül elmondani, mint a szülőnek.

– Szülőként is azt gondolom, hogy egy gyereknek minden egyes lehetőség hasznos, ahonnan valódi segítséget kaphat. A szülő nincs mindig jelen, nem tud azonnal reagálni, a kamaszok pedig sokszor meg sem osztják a legbelsőbb ügyeiket a szüleikkel. Gyakran éppen az kell, hogy egy kívülállónak el tudják mondani, mi foglalkoztatja őket. Ez fontos támasz lehet a szülőknek is. Igyekszünk tenni azért, hogy támaszai legyünk a családoknak – fejtette ki Papp Zsuzsanna. A szervezet munkatársai törekednek azt is elérni, hogy a gyerek egy kicsit belelásson a szülő fejébe, gondolkozásmódjába, és átérezze: lehet, hogy úgy érzi, hogy a szülei nem értik meg őt, de gyakran ő sem érti meg a szülei szándékait.

A virtuális trauma is valódi

A beszélgetések név nélkül zajlanak a gyerekek részéről, és nem csak a szó szoros értelmében vett gyerekek tárcsázhatnak, mivel az ingyenesen hívható számon 24 éves korig fogadják a hívókat. A legtöbben a 12–17 éves korosztályból telefonálnak, és a leggyakoribb témák a párkapcsolati és a családi gondok, iskolai és beilleszkedési problémák, a szexualitás kérdései.

Papp Zsuzsanna elmondása szerint az elmesélt történetek között hatalmasak a különbségek. Előfordul, hogy „csak" azért telefonál egy gyerek, mert nem kap meg egy áhított telefont, vagy nem engedik el buliba. Évente azonban ezernél is többször fut be olyan hívás a Kék Vonalra, amikor a hívó helyzete annyira súlyosnak látszik, hogy elkezdenek vele beszélgetni névtelenségének feladásáról a segítségnyújtás érdekében. Évente közel száz olyan eset van, amikor meg tudják szervezni a segítségnyújtást, mert a segélykérő felfedi kilétét.

A családon belüli bántalmazás mellett egyre gyakoribbak a virtuális valóságban, az interneten elszenvedett sérelmek, mint például a cyberbullying és a sexting. Előbbi a kortárs csoporton belüli online kiközösítést és zaklatást, illetve nyilvános megszégyenítést jelenti. Utóbbi esetben a tinik az ostoba „trendet" önszántukból követve vagy csoportnyomásra kihívó, gyakran félmeztelen vagy akár meztelen fényképeket készítenek magukról, amelyeket ismerkedés céljából vagy csak a „buli kedvéért" megosztanak valakivel vagy egy szűkebb közösséggel a világhálón, ám a képek olykor szélesebb nyilvánosság elé kerülnek a rajtuk szereplő tudta és beleegyezése nélkül.

– A gyerekek életük nagy részét a virtuális térben töltik, sokszor párhuzamosan egyéb tevékenységekkel. A traumák, amelyek a virtuális valóságban érik őket, ugyanolyanok, mint a valóságosak. Ugyanazt élik át a virtuális térben, mint amikor szemtől szemben cikizik, szégyenítik meg őket – gyakran a kortársaik, és nagyon gyakran olyanokkal szemben követik el ezt, akiket az iskolában is bántalmaznak. Az áldozat sokszor személyesen is ismeri az elkövetőket – magyarázza az elnöknő.

Persze a Kék Vonal minden hívást komolyan vesz, mert például a jogos szülői aggodalomból fakadó tiltásra természetes, hogy a gyerek első reakciója a harag. Ilyenkor beszélgetni kell a kamasszal arról, hogy a szülő viselkedésének mozgatórugója a szeretetből fakadó féltés, és nem az értetlenség vagy a hatalom fitogtatása. Illetve fel lehet rá hívni a figyelmét, hogy a féltésnek olykor igenis lehet alapja, és hogy milyen veszély lehet ez. A másik véglet a gyerekszegénység, amellyel gyakran szembetalálkoznak az alapítványnál az elhanyagolt, veszélyben lévő gyerekek esetében.

A fiatal felnőttek sokszor a homoszexualitás miatt kérnek segítséget, ha a másságuk tényét megosztják a családjukkal, de elfogadás helyett elítélik, megbélyegzik őket.

Akarjon segíteni

A Kék Vonalhoz befutó hívásokat önkéntesek fogadják. Egy százórás képzés elvégzése után ülhetnek a telefonok mellé azok, akik megfelelnek. Elvárt alapképzettség nincsen, inkább az élettapasztalat, a hozzáállás, az éles segélyhelyzetben való helytállás számít. Természetesen a mentális problémák és a gyermekkel szembeni visszaélés elkövetése kizáró tényező.

– Van bölcsész, tanár, közgazdász és gyerekotthonban dolgozó önkéntesünk. Az a fontos, hogy olyan emberek jönnek ide, akik segíteni szeretnének a gyerekeken. Ez hivatásukból, élethelyzetükből fakadhat, a késztetésük sokféle lehet – mondta Papp Zsuzsanna. – Sajnos általános jelenség az is, hogy aki gyerekként átélt valamilyen traumát, vagy bajban van felnőttként, itt próbál gyógyírt találni a problémájára, mint önkéntes. Nekünk viszont az a fontos, hogy az önkéntesek ide segíteni jöjjenek. Ne magukat akarják meggyógyítani, ne régi kamaszkori problémáikra keressenek választ, depressziójukat ne a gyerekekkel akarják meggyógyítani!

Huszonévestől 65 éves korig várják az ügyelőket. Jelenleg a nők vannak többségben, ami általános jelenség, ezért kifejezetten örülnek a férfi jelentkezőknek. – A férfiak nehezebben tudnak önkéntes munkát vállalni, de az elmúlt 20 évben mindig volt négy-öt férfi ügyelőnk is, kezdő pszichológusok, pedagógusok, gyerekvédelmi szakemberek. A fiú és a lány telefonálók egyaránt örülnek annak, ha férfi ügyelővel találkoznak – tette hozzá Papp Zsuzsanna.
Az önkéntesek képzése
Az ügyelői munka igazi hullámvasút, a legkönnyebb eset után jöhet egy öngyilkosságot fontolgató kamasz hívása is. Szakmai segítőktől kaphatnak tanácsot a munkatársak, ha elbizonytalanodnak, és az ő lelki egészségükre is odafigyel a Kék Vonal.

  • A százórás tanfolyam alatt gyerekjogokkal, a személyiségfejlődéssel és szociológiai ismeretekkel is foglalkoznak a jelentkezők.
  • A gyakorlatra helyezik a hangsúlyt a képzés során, a helyzeteket valódi segélyhívások alapján találják ki.
  • Tapasztalt ügyelők mellett élesben gyakorolva zárják
  • a képzést az önkéntesek telefonos hospitálás keretében. Ekkor dől el, valójában mennyire jól tud kommunikálni a gyerekekkel a jelentkező önkéntes.
  • Az elvárás két hónap alatt hat négyórás ügyelet teljesítése a képzés befejezése után.
  • A következő képzés november 17-én indul.

Itt lehet jelentkezni: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Az éjjel-nappal ingyenesen hívható lelki segélyvonal telefonszáma: 116-111
E-mailt is lehet írni a Kék Vonalnak (3 napon belül válaszolnak), és csetelni
is lehet az ügyelőkkel a honlapon, valamit gyerekjogász segítségét is lehet kérni.

 

 

iszkiri