Ijesztő lehet, ha csak azzal tudod csökkenteni magadban az elárasztó feszültséget, élettelen tompaságot, hogy megvágod, megégeted magad, esetleg körzővel üvegdarabbal okozol sérülést, fájdalmat magadnak. Nemrég még minden rendben volt, de most minden összezavarodott, ismeretlen és sötét érzések árasztanak el, amiről nem könnyű beszélni, még akkor sem, ha lenne rá hallgatóság. A jelenség nem kevésbé ijesztő akkor sem, ha egy barátoddal kapcsolatban derül fény az önsértésre. Miért történik mindez és hogyan kérjünk segítséget? Ebben az írásban ezekre a kérdésekre igyekszünk válaszolni.
Mit lehet tudni az önsértésről?
Az önsértés (leggyakrabban falcolás/vagdosás, de lehet szándékos égetés vagy egyéb fájdalom okozás) olyan viselkedések összefoglaló neve, amelyek célja a test szándékos károsítása. Az önsértés eszköze gyakorlatilag bármilyen tárgy lehet: ha nem jutnak borotvapengéhez, alternatív eszközöket használnak (tollkupakot, üvegek kupakját, ollót, törött üveget, bankkártyát), bármit, amivel képesek sebet ejteni. A leggyakrabban választott testrészek a karok és a lábak, de a mellkas, a has és a combok is ott vannak a listán.
Bár a környezet sokszor arra gondol, hogy aki bántja magát, meg akar halni, az önsebzések nem feltétlenül öngyilkossági céllal történnek. A szakirodalom külön kategóriaként említi az öngyilkossági és a nem öngyilkossági céllal végzett önsértést.
Utóbbi az elmúlt években sajnos egyre gyakrabban megjelenik, mint egy nem megfelelő eszköz a feszültség csökkentésére a serdülők között. Mivel a covid járvány után lett ennyire jellemző, a covid szövődményeként is szokták emlegetni.
Az önsértés leggyakoribb megjelenési formája a vagdosás, amit sok helyen falcolásként emlegetnek. Sok tizenéves látja ezt a kortársaitól, és ha azt érzi, nincs más eszköze a sok negatív érzést csökkenteni vagy éppen, hogy végre érezni valamit, akkor ezt próbálja ki először.
A nem öngyilkossági szándékkal végzett önsértés jellemzően 12-14 éves kor körül kezdődik, az előfordulása magasabb a serdülők között (15-46%), mint felnőtteknél (kb 4%), az általános serdülőpszichiátriai eseteknél pedig mintegy 50%, esélyét majdnem minden pszichiátriai diagnózis növeli. Az öngyilkossági szándékkal végzett és a nem öngyilkossági szándékkal végzett önsértés közötti kapcsolat elég összetett, azt azonban ki lehet jelenteni, hogy az önsértés a későbbi öngyilkossági gondolatoknak, terveknek és kísérleteknek az előszobája lehet. Az önsértők mintegy 50-70 százaléka számol be öngyilkossági gondolatokról, vagy akár konkrét tervekről. Ezért különösen fontos minden ilyen tettet nagyon komolyan venni, és feltárni, hogy mitől érzi magát a gyerek vagy fiatal annyira rosszul, hogy maga ellen fordult.
A múltban sokkal gyakoribb volt a jelenség a pszichiátriai zavarral küzdő serdülők életében, napjainkban azonban van egy olyan generáció, amiben a fiatalokat látszólag stabil családok és baráti kapcsolatok veszik körül, ők mégis elviselhetetlen negatív stresszről számolnak be, ami aztán falcoláshoz, vagdosáshoz vagy más önmagukban kárt okozó tettekhez vezet.
A Kék Vonalhoz 2020-ban 301, míg 2022-ben 996 önsértéshez kapcsolódó megkeresés futott be, ez a drámai emelkedés aggasztó.
Okok a háttérben
Az önsértés hátterében a személyiségen belüli és kapcsolati nehézségek állhatnak. Utóbbi esetében a személy környezetéből érkező válaszok megerősíthetik az önsértő viselkedést (rossz vagyok, szégyellem magam, ez a büntetésem), másrészt a környezet igényeit is kiszolgálhatja azáltal, hogy a viselkedésén keresztül kifejez olyan konfliktusokat, amelyek más módon nem tudnak megjelenni.
A személyiségen belüli okok elsősorban az érzelemszabályozási nehézségeket jelentik.
A személy számára a nehéz érzések, a düh, szorongás, fájdalom nem fejezhetőek ki máshogyan. A magas érzelmi elárasztottságot, a “túl sok érzését” a vagdosás tudja nyugalomba vinni, a tompaságot, érzelmi ürességet a “túl kevés érzését” pedig egy “élőbb” állapotba juttatja. A vagdosást, falcolást sokan az öngyilkosság “helyettesítőjeként” is használhatják: ezzel tudják magukat annyira lenyugtatni, hogy nagyobb, visszafordíthatatlan kárt ne tegyenek magukban.
A falcoló gyerek elveszettnek, magányosnak érezheti magát, de jellemző az üresség, fagyosság, depresszió és az elszigeteltség érzése is. Gyakran vannak problémáik a szexualitásukkal, azzal, hogy melyik nem iránt éreznek vonzalmat, és sokan küzdenek az nemi identitásukkal, vagyis azzal a kérdéssel, hogy milyen neműnek érzik magukat. Önutálat és szégyen is megjelenhet, hibáztathatják magukat a körülöttük zajló események miatt (pl válás, családi veszekedések), ami miatt úgy hihetik, büntetést érdemelnek.
Bár az önsebzés célja, általában nem az öngyilkosság, fontos feltárni, hogy küzd-e az önsértő gyerek öngyilkossági gondolatokkal, késztetésekkel, és mindenképpen, fontos figyelmeztető jelzésként, egyértelmű segélykiáltásként kell reagálni, minden szándékosan ejtett sérülésre.
Mit tehetsz érintettként vagy egy érintett barátjaként?
Ha személyesen is érintett vagy az önsebzésben, ha tettél már magad ellen valamit vagy vannak ilyen késztetéseid, az első és legfontosabb, hogy beszélj erről! Találj egy olyan felnőttet, akivel megoszthatod ezt a problémát! Ha a szüleiddel egyelőre nem tudsz elképzelni ilyen beszélgetést, keress egy tanárt, iskolapszichológust, rokont, más megbízható felnőttet, akivel meg tudod osztani a problémáidat. Lehet ez a Kék Vonal is! Vonalunkon, vagy akár írásban a honlapunkon, megoszthatod a kínzó gondolataidat és tudunk közösen gondolkodni a valódi megoldásokon.
Ahhoz, hogy pszichológushoz járhass, 18 éves korodig a szüleid engedélyére van szükség. Az iskolapszichológus az első alkalommal fogadhat szülői engedély nélkül, de a későbbiekben erre szükség lesz. Éppen ezért fontos, hogy idővel a szüleidet is be tudd avatni, ebben akár a pszichológus (vagy a Kék Vonal) segítségét is kérheted. Ha a Kék Vonalat keresed meg és azt szeretnéd, hogy ebben segítsünk, meg kell válnod az anonimitástól és meg kell adnod az adataidat. Az adataidat bizalmasan kezeljük, csak a segítségnyújtás érdekében használjuk fel.
A megfelelő szakember megkeresése azért is fontos, mert ahogy fentebb is írtuk, ki kell deríteni, hogy érzelemszabályozási problémáról van-e szó, vagy az önsértés valamilyen pszichiátriai zavarhoz kapcsolódik.
Ahogy fentebb írtuk, legtöbbször elsősorban érzelemszabályozási nehézség áll a háttérben, ami vagy abban nyilvánul meg, hogy az intenzív érzelmekkel (pl. düh, szorongás) nehéz elbírni, vagy éppen az ellenkezője történik: tompának, üresnek érzed magad, a vágás azért kell, hogy “érezz” valamit. A cél első körben az, hogy — legyen szó bármelyik állapotról — találj egy olyan tevékenységet, amivel ugyanazt a hatást elérheted, amit az önsebzéssel. Ha a túlfeszült állapotból (pl. egy veszekedés után) nem tudsz megérkezni a nyugalomba a következőket teheted:
- vagdoss szét egy műanyag palackot, kartont, régi ruhadarabot,
- taposson laposra sörös/üdítős fémdobozokat,
- üss egy boxzsákot vagy egy párnát,
- tépj szét papírokat,
- egy magadat ábrázoló rajzon, fotón rajzold be piros tintával, ahol vágnál, vagy vagdosd szét ezt a fotót stb.
Vagyis olyan aktív izommunkát igénylő tevékenységet végezz, amibe belefolyhatnak az indulatok. Hatásosabb, ha közben hangot is adsz, káromkodsz, üvöltesz, kimondod, honnan jön a düh, mivel kapcsolatban jelent meg. Ha van ott veled ilyenkor valaki egy ölelés is sokat ad, a kapcsolódás segít az érzelmek szabályozásában.
Ha az üresség és/vagy tompaság vinne az önsértés felé, olyasmit érdemes csinálni, ami intenzív fizikai élményt kelt:
- rágj borsot vagy gyömbért,
- dugd az ujjad egy percre valami fagyos dologba (pl. fagylalt),
- tekerj egy gumiszalagot a csuklódra, és “csípd meg” vele a bőröd,
- vegyél hideg zuhanyt,
- figyeld a lélegzeted,
- ha vért, hegeket akarsz látni: rajzolj magadra vonalakat egy piros filctollal vagy piros temperával, hennatetoválással fess vonalakat magadra, hagyd száradni néhány órát, majd vakard le a hennát – a nyoma megmarad
Bármilyen fájdalmas is ezzel szembesülni, van hogy nem tudod elkerülni az önsértést. Fontos, hogy beszéljünk arról, hogy ilyenkor legalább figyelj a biztonságra. Használj tiszta eszközt, ne vágj mélyre és kezeld le a sebet fertőtlenítővel, kötszerrel.
Ahhoz, hogy az önsebzés eltűnjön a megküzdési eszköztárból, fontos, hogy ne csak a stresszkezelésben, feszültség levezetésben kapj segítséget, hanem a rossz érzéseket okozó helyzetek is megváltozzanak. Ha egy barátod került bajba, ugyanez a feladat. Bár lehetsz te a barátod bizalmasa és támogathatod a gyógyulásban, nem a te feladatod, hogy magadra vedd a probléma terhét.
Forrás:
www.selfharm.net
Gubányi R., (2012). Serdülőkori önsebzés. Szakdolgozat ELTE PPK, 2012
https://kek-vonal.hu/interju-flach-richarddal-a-nem-szuicidalis-onsertesrol/
