Barion Pixel

Gyakori témák

Gondolatok a kortárs bántalmazásról tizenéveseknek

2023. szeptember 5.
Gondolatok a kortárs bántalmazásról tizenéveseknek

Minden gyereknek joga van az oktatáshoz és mindenkinek joga van a biztonsághoz. Ennek ellenére gyakorlatilag nincs olyan iskola, ahol ne lenne jelen az erőszak.

Természetesen kortársak közötti agresszió nem csak az iskolában, hanem minden közösségben jelen lehet. Egy sportegyesületben, egy szakkörön, egy zenekarban vagy egy adott lakókörnyezetben élő fiatalok között is. Ezekben az esetekben is igaz, hogy ha nem érzed magadat biztonságban, jogod van a védelemhez!

Milyen módon jelenhet meg az erőszak?

Az agressziónak sok arca van. Ami fontos, hogy senki sérelme ne legyen lekicsinyítve, elbagatellizálva. Egyetlen meggondolatlan szóval is nagy károkat lehet okozni.

Az erőszak sokszor akkor lobban fel, amikor két ember vagy két csoport között érdekellentét van, tehát valamilyen megoldhatatlan konfliktus miatt. A konfliktus igények, érdekek, vélemények, értékek szembenállása, versengése vagy összeütközése. Nem elfogadható az erőszak akkor sem, ha két fél konfliktusa durvul el, vagy valaki hirtelen indulatból bántja a másikat és akkor sem, ha nincs is konfliktus, hanem valakit kiszemelnek, rászállnak, piszkálják, zaklatják. Utóbbi a bullying.

Mit is jelent pontosan a bullying kifejezés?

Általában kortárs vagy iskolai bántalmazásnak szoktuk fordítani, de természetesen nem csak iskolai kortárs közösségekben fordulhat elő, bár ott a legjellemzőbb, és magába foglalja a kortársak közötti szóbeli, fizikai, vagy akár szexuális bántalmazást, visszaélést offline és online.

A bullying olyan tudatos, ismétlődő viselkedés, melynek célja, hogy egy gyengébb, magát megvédeni általában nem tudó kortársnak szándékosan testi – lelki fájdalmat, kárt okozni

Fontos kiemelni, hogy mindenképpen szándékos sérelemokozás, tehát bántalmazás, de a bántalmazás nemcsak fizikai lehet. A szóbeli bántások, vagy éppen a másik látványos és szisztematikus levegőnek nézése, kiközösítése, az állandó kritizálás, megalázás, rágalmazás, csúfolás, vagy a másik holmijának tönkretétele éppúgy a fogalomba tartozik, mint a másik ugráltatása, „csicsákztatása”, mindenféle dolgokra való kényszerítse, fenyegetése. Nem véletlen, hogy a bullying szót szokták zaklatásnak is fordítani, ami jól kifejezi a bullying rendszeres, folyamatos jellegét; de míg a magyar zaklatás szónak általában van egy szexuális jellege, ez a bullyingra nem feltétlen jellemző, bár a bántásoknak része lehet a szexuális visszaélés, akár a konkrét nemi erőszak is. Hasonlóan érthető fordítás a megfélemlítés, ami a bullyingnak azt a nagyon fontos tényezőjét hangsúlyozza, hogy a folyamat mindig a hatalom gyakorlásról, a kontrollról szól. A bullying elkövetői csak úgy érzik magukat biztonságban, ha elhihetik másokkal, hogy felettük állnak, hogy nekik többet szabad. Jellemzően olyan áldozatot választanak a bullying elkövetői, akinek nincs hatalma visszatámadni és akiről a csoportban elfoglalt helyzete vagy akár valamilyen hozzá kapcsolható előítélet miatt azt feltételezik, hogy mások sem fogják megvédeni.

kék-vonal bullying

A bullying soha nem egyszeri helyzet. Nem egy adott konfliktusról vagy fenyegetettségről szól, hanem arról, hogy az egyik gyerek vagy gyerekcsoport úgy véli: az éppen áldozattá vált társukat „szabad bántani”, „ő ezt érdemli”, „ő nem számít”. Ilyenkor is az erőszak a bántalmazó saját frusztrációjáról szól, de ennek a frusztrációnak semmi köze nincs az áldozathoz. Nem azért bántja őt, mert ő is bántotta, fenyegette vagy érdekeit sértette, hanem mert úgy véli – vagy rosszabb esetben úgy tapasztalja, hogy az adott társát következmények nélkül bánthatja. Erre a típusú erőszakra a számító, stratégiát követő zaklatás, megfélemlítés, csicskáztatás jellemző és sokszor könnyebben rejtve marad a felnőttek előtt vagy kevésbé ítélik meg súlyosnak.

A bullying gyakran nem csak a személyes terekben játszódik, hanem online felületeken is. A neten zajló bántalmazás, a cyberbullying még nehezebben feltárható, időben-térben kiterjed és a megalázásoknak rögtön nagyobb közönsége van. Az áldozatnak így még több szenvedést és szorongást okoz, de mivel nincs visszajelzés és még kevésbé kell tartani a következményektől, az elkövetők gyakran még tovább mennek, mint a valós térben.

Kik vesznek részt a bullying folyamatában?

A bullying mindig közösségi történet. Fontos szereplői természetesen az elkövető, az áldozat, de sorsdöntő szereplői a szemlélők, az egész közösség is.

Kik az elkövetők?

A bullying elkövetőjének szüksége van valakire, akit viszonylag kis kockázattal bánthat, megalázhat, nevetségessé tehet, kiközösíthet. Ezzel tudja a saját frusztrációjának szintjét csökkenteni és a hatalmi helyzetét erősíteni a csoportban. Ehhez az áldozatnak nem kell tennie semmit! Éppen elég például, hogy bármilyen dimenzió mentén kicsit kilógjon a sorból, vagy hogy újként kerüljön be egy már kialakult hierarchiájú csoportba. A bántalmazó jellemzően kiszúrja a leggyengébb láncszemet, és hogy ki a leggyengébb, azt az adott csoport normái, sztereotípiái és előítéletei jelölik ki.

A kortárs bántalmazók elkövetői biztonságra vágynak.

Mint minden ember. Nagy valószínűséggel mire bántalmazókká váltak bántották már őket is, vagy soha nem lehetek igazán biztosak benne, hogy nem fogják őket bántani, megalázni, elnyomni.

Lehet, hogy azt tanulták, hogy erősebbnek kell lenni, és az erősebb bánthatja a gyengébbet. Nagy valószínűséggel akkor érzik magukat biztonságban, ha náluk van a kontroll, a hatalom és ők tudják irányítani a közegüket. Nagyon fontos nekik a társaik véleménye. Agressziójuk mögött ott lehet egy sor negatív érzés, düh, harag, fájdalom, kisebbrendűségi érzés, szégyen és frusztráció, amit nem tanultak meg úgy kezelni, hogy ne legyenek mások kárára. Gyakran nagyon éhezik az elismerést, a sikert. 

Kik az áldozatok?

Áldozat mindenkiből lehet. Hogy éppen mikor, ki lesz áldozat, azt nagyban befolyásolja, hogy az adott közegben, csoportban milyen értékek vagy éppen hiedelmek, előítéletek határozzák meg, hogy kiről gondolhatják azt, hogy kisebb kockázattal bánthatják. Jellemzően az elkövetők azt a társukat szemelik ki, aki a közösség perifériáján van, akinek nincsenek barátai, aki kilóg a sorból.

Nagyon sokféle sorból, nagyon sokféleképpen ki lehet lógni.

Vannak iskolák, ahol a jó tanuló lóg ki, van ahol a bukott diák, van ahol az élsportoló, van ahol az, aki mindig utolsó az iskolakörben, van ahol a roma diák, van ahol az, aki az LMBT közösség tagja, de lehet elég a „mássághoz” az, ha valaki egy másik iskolából jött, ha ő az új gyerek.

Kérj segítséget!

Áldozat mindenkiből lehet, de a tanulók többsége, ha sérelem éri, meg tudja védeni magát vagy azonnal segítséget kér. Az első piszkálódásokból akkor lesz rendszeres bántalmazás, bullying, ha az áldozat nem tud, nem mer segítséget kérni, vagy kér, de nem kap megfelelő védelmet a közösségtől.

Különösen nagy veszélynek vannak kitéve azok a gyerekek, akiknek a családjuk nem tud egy meleg, biztonságos hátteret adni.

Ha valaki a családjában is rossz bánásmódot szenved el, később veszi észre, hogy ami vele történik a kortárs közösségben, az nincs rendben. Hajlamosabb lesz magát okolni, kevésbé fogja tudni jelezni a határait, meg sem mer próbálni védekezni és nehezebben fog segítséget kérni. Mindezek miatt egészen veszélyessé fajulhat a bántalmazása.

Kik a szemlélők?

kék-vonal bullying

A helyzet nem pusztán a bántalmazóról és áldozatáról szól. Egyrészt a bántalmazó ritkán van egyedül, jellemzőbb, hogy ha van is bántalmazók között egy hangadó, azt cinkosok, csatlósok hada követi. És ott vannak a többiek, a néma tanúk, a szemlélők.

A kortárs bántalmazás kezelésének kulcsa a szemlélők viselkedésének megváltoztatásában van!

Ha a szemlélők többségéből a bántalmazók cinkosa lesz, akkor a zaklatás, megfélemlítés jó eséllyel eszkalálódik, a bántalmazásnak egyre durvább eszközei lesznek, hiszen az elkövetők folyamatosan pozitív visszacsatolást kapnak kortársaiktól – ami, különösen tizenéves korban, a lehető legmotiválóbb. Viszont ha a szemlélők, az áldozat mellé állnak, védelmezőként, támogatóként, akkor a bántalmazók közönség nélkül maradnak, nem érezhetik továbbra is úgy, hogy népszerűséget, azaz hatalmat ad, ha másokat bántanak, megfélemlítenek. A bullying folyamatában mindig olyan áldozatot választ az elkövető, aki gyengébb nála, vagy legalábbis annak érzi magát, és aki nem tudja megvédeni magát. Viszont, aki érdekében mások összefognak, kiállnak, akár kockázatot vállalnak, az nem olyan gyenge, „szabad préda” többé.

Mit lehet tenni a bullying megelőzése érdekében?

Az hogy a bullying mindig közösségi történet azt is jelenti, hogy a közösség normarendszerén múlik, hogy általában az erőszakhoz és a bullyinghoz való hozzáállás.

Egy toleráns, elfogadó légkörben, ahol nem csak üres frázis, hanem hétköznapi valóság, hogy minden gyerek egyenlő, kevesebb eséllyel válhat valaki áldozattá.

Ennek az alapja az, hogy legyen mindenki számára egyértelmű és elfogadott, hogy a mi iskolánk egy olyan hely, ahol nem bántjuk egymást.

Mi a felnőttek felelőssége a bullying megelőzésében és kezelésében?

Minden iskolai közösség értékadói a felnőttek!

A Kék Vonal szolgáltatásaiban elmondott történetek alapján fájdalmasan gyakori, hogy (akár szándékosan, akár tudattalanul) a felnőttek jelölik ki, hogy ki a “bántható”. A “stréber” vagy a rossz tanuló, a roma, vagy a meleg, vagy a túl lányos, a túl fiús, az aki “magyarul se tud”, az, aki mindig utolsó, aki túlsúlyos, aki zavarja az órát stb.

Mint olyan sok mindent, a bullying megelőzését is a közösség felnőtt tagjainak attitűdformálásával kell kezdeni.

Nagyon fontos az erőszak megelőzéséhez, hogy legyenek olyan konfliktusmegoldó stratégiái a gyereknek, amik nem agresszívak. Sokszor hallhattad már kicsi gyerekkorodtól kezdve, hogy egy felnőtt azt mondja a veszekedő gyerekeknek, “oldjátok meg egymás között”. Ez azonban nem mindig olyan egyszerű, jó hír viszont, hogy az erőszakmentes konfliktusmegoldás, az együttműködés, a kompromisszumkeresés mind a tanulható folyamatok. Egyre többet hallani az asszertív kommunikációról, aminek az a lényege, hogy a saját érzéseidet, szükségleteidet, határaidat jelzed, de közben képes vagy a másik igényeit is figyelembe venni.

Ahogy írtuk, az agresszió mögött gyakran nem konfliktushelyzet van. Az iskolai erőszak hátterében jellemzően bántalmazás, bullying-folyamat sejthető. Azok a módszerek, amik igazoltan segítik a bullying visszaszorulását, a kortárs segítésre alapoznak: arra, hogy az adott intézményben olyan elfogadó, barátságos légkör legyen, ahol nem menő a másik bántása. Sőt ennél több: ahol mindenki számíthat a többség védelmére, ha zaklatásnak, megfélemlítésnek van kitéve a kortársai részéről. Persze ehhez is kell a felelős felnőttek közreműködése! Elsősorban az, hogy a felnőttek is zéró toleranciával viszonyuljanak minden bántó gesztus felé, illetve maguknak se engedjék meg a lelki, szóbeli bántásokat sem.

kék-vonal bullying

Nagyon fontos üzenet, hogy az iskola nem tolerálja a bántalmazást, sem az iskolában, sem a falakon kívül vagy az online térben. Az üzenet akkor éri el célját, ha definiálva van,

  • hogy mit jelent a bántás, bántalmazás
  • kitől kérhetek segítséget, ha bántalmazás tanúja vagy áldozata vagyok
  • mi a következménye, ha mégis bántalmazás történik

Nagyon fontos, hogy legyen átlátható és ismert következménye minden bántalmazásnak! Fontos, hogy a következmény nem egyenlő a büntetéssel! Az a megfelelő hozzáállás, ha a kérdés, nem az, hogy ki milyen bűnt követett el és milyen büntetést érdemel, hanem az, kinek mire, milyen segítségre lenne szüksége, ki mitől érezné magát biztonságban, és hogyan lehet az adott közösségben jóvátenni a már megtörtént bántásokat.

Mit tehetek ha látom, hogy valakit bántanak?

  • Kifejezheted felé, hogy nincs egyedül! Az a tudat, hogy nincs mindenki ellene, hogy mások együttéreznek vele és elítéik a bántalmazó magatartást, akkor is sokat jelent, ha nem tudod konkrétan megvédeni a másikat.
  • A bullying mindig közösségi történet: ha a bántalmazónak nincsenek csatlósai és hálás közönsége, ha a többség elfordul tőle és jelzi, hogy nem oké, amit egy kortársával művel, önmagában leállíthat bántalmazó folyamatokat.
  • Ha azt érzed, a helyzetet nem tudod te megfordítani, és minden olyan esetben, amikor valaki veszélyben van, szólj egy felnőttnek!

Kérj segítséget!

Sajnos sokunkba beleégett a mondat: “Ne árulkodj!” Az árulkodásról valóban nem sok pozitív dolog jut az ember eszébe… A segítségkérés már sokkal jobban hangzik. Segítséget kérni gyakran bátor és bölcs döntés!

Ha azt érzed, hogy egy társadat bántják, bajban van, és erről beszélsz egy felnőttnek, abban nem az a lényeg, hogy a bántalmazónak akarsz rosszat, őt “árulod el”, hanem az, hogy aggódsz egy veszélyben lévő társad miatt és az ő érdekében kérsz segítséget. A felnőttnek sem az a szerepe, hogy annak érdekében avatkozzon be a helyzetbe, hogy a bántalmazó kerüljön bajba! A bullying minden szereplőjének segítségre van szüksége, és nem a büntetés lesz a megoldása a helyzeteknek!

Mi tehetsz, ha nem érzed magad biztonságban?

Ha biztonságosnak érzed, nagyon hasznos, hogy ki tudd jelölni a határaidat. Mondd meg, ha valami nem esik jól, ha fáj, ha a másiknak nincs joga ahhoz, amit csinál!

Ugyanakkor fontos tudnod, hogy nem várható el tőled, hogy egyedül megvédd magad! Egy közösségben mindenki felelős a többiekért, és a biztonság garantálása a felnőttek feladata!

Ha azt érzékeled, hogy ebben nem számíthatsz tanáraidra és az iskola egyéb dolgozóira, akkor jó eséllyel nekik is segítségre van szükségük a helyzetek kezeléséhez, és fontos, hogy kérj segítséget az iskolán kívül is!

Ha nem ismersz olyan felnőttet, akivel kapcsolatban tudsz bízni abban, hogy jól reagál segítségkérés esetén, hívd a Kék Vonalat!

Ha érintett vagy a fenti témában, vagy aggódsz valakiért, ha szeretnél velünk közösen gondolkodni, írj nekünk, hívj minket a 116-111-es díjmentesen hívható telefonszámon!

Ha érintett vagy a fenti témában, vagy aggódsz valakiért és nem tudod kihez fordulhatnál, írj nekünk vagy hívj minket a 116 111-es díjmentesen hívható telefonszámon!
Szülőnek lenni kihívás. Ha aggódsz gyermeked miatt, és nincs kivel megoszd a vele kapcsolatos aggodalmaidat, hívd a Kék Vonalat a a 116 000-s díjmentesen hívható anonim számon, keressünk együtt megoldást.
Szakemberként, segítőként sem kell egyedül maradnod a megterhelő érzésekkel! Lényeges, hogy te is tudj arról beszélni, ha megvisel egy fiatal helyzete. Ha szükséged lenne valakire, akivel közösen tudsz gondolkozni egy fiatal érdekében, fordulj te is bátran a Kék Vonalhoz! Hívj minket a 116 000-s díjmentesen hívható anonim számon.
Gyakori témák

Tudj meg többet!

Szülőknek

Öngyilkosság

Fiatalkori öngyilkosságokról – mit kell tudni szülőként?
Bővebben
Fiatalkori öngyilkosságokról – mit kell tudni szülőként?

Nehéz megrázóbb helyzetet elképzelni, mint amikor egy szülő azzal szembesül, hogy a gyermekének öngyilkossági gondolatai vannak, ilyen késztetésekkel küzd vagy már meg is kísérelte kioltani az életét.

Szakembereknek

Bullying

Gondolatok a kortárs bántalmazásról szakembereknek
Bővebben
Gondolatok a kortárs bántalmazásról szakembereknek

Az agresszió kiváltó oka általában valamilyen frusztráció: a negatív érzelmek, elsősorban a düh és harag túláradása. Az agresszió szabadjára engedése pusztító lehet, veszélybe sodorhat másokat, illetve magunkat is, elfojtása viszont megbetegíthet.

Fiataloknak

Szökés, eltűnés

Amikor világgá mennél – gondolatok az eltűnt gyerekekről
Bővebben
Amikor világgá mennél – gondolatok az eltűnt gyerekekről

Ha valamiből nagyon elegünk van, igen jól kifejezi az érzéseinket a mondat: legszívesebben világgá mennék. Vannak gyerekek, akik nem állnak meg itt, hanem tényleg útra kelnek a semmibe, életveszélyes helyzeteknek téve ki magukat, pedig mindig van más megoldás!