Barion Pixel

Gyakori témák

Gondolatok a kortárs bántalmazásról szakembereknek

2023. szeptember 5.
Gondolatok a kortárs bántalmazásról szakembereknek

Az agresszió kiváltó oka általában valamilyen frusztráció: a negatív érzelmek, elsősorban a düh és harag túláradása. Az agresszió szabadjára engedése pusztító lehet, veszélybe sodorhat másokat, illetve magunkat is, elfojtása viszont megbetegíthet.

Mi jellemzi az iskolai agressziót?

Az iskolai agresszió egy olyan közösségben jelenik meg, amit a diákok nem maguk választottak, és ahol többségük heti mintegy 40 órát tölt. Olyan tevékenységekben vesznek részt, amelyek alakításába nem sok beleszólásuk van. Teljesítményüket minősítik, társaikkal versenyeztetik, gyermeki szükségleteik gyakorta nincsenek kielégítve. Mindemellett a stressz kezelésére, a negatív érzéseikkel való megküzdés megtanulására kevés segítséget kapnak.

Mi lehet az erőszakos cselekmények mögött?

A közhelyes tréfa hűen mutatja, mi zajlik a gyerekek között: „az úgy kezdődött, hogy visszaütött…” A pedagógus sokszor csak azt látja, hogy valaki a földön fekszik, esetleg fizikailag megsérült vagy éppen sír a másik bántása miatt. Mi történt? Aki vörös fejjel ütött, lökött, bántott tettel vagy szóban, talán fenyegetve érezte magát? Feldühítették, esetleg provokálták? Érdekeit vagy méltóságát sértették? Azért bántott, mert a legjobb védekezésnek ezt érezte? Vagy nem tudott egy konfliktushelyzetet erőszak nélkül megoldani? Ezekben az esetekben az agressziója reakítv agresszió volt, és nagyon fontos megtudni, mi miért történt és segíteni a gyerekeket a konfliktus rendezésében, illetve a negatív érzésekkel való megküzdés megtanulásában.

A földön fekvő gyerek bántalmazása mögött azonban lehet más előzmény is. A földön fekvő lehet egy új gyerek és az osztály „menői” féltik tőle státuszukat, ezért egy jól kiszámított gáncsolással került a földre. Az is lehet, hogy nem új gyerek, de valamiért „más”. Ő az, akit a legkisebb kockázattal lehet kiközösíteni, csúfolni, lökdösni, megverni. Ekkor a gáncsolók, verekedők (pontosabban verők, mert ezekben a helyzetekben ritka a kölcsönösség) proaktív agressziójának vált áldozatává a bántalmazott.

A reaktív agresszió mögött sokszor konfliktus helyzet van, a proaktív agresszió a bullying jelenségéhez kapcsolódik.

Mit is értünk a bullying szó alatt?

A bullying szó igazán kifejező és tömör magyar fordítása még nem létezik. Általában kortárs vagy iskolai bántalmazásnak szoktuk fordítani, de természetesen nem csak iskolai kortárs közösségekben fordulhat elő, bár ott a legjellemzőbb.

A bullying olyan tudatos, ismétlődő viselkedés, amelynek célja, hogy egy gyengébb, magát megvédeni általában nem tudó kortársnak szándékosan testi-lelki fájdalmat, kárt okozni.

Fontos kiemelni, hogy mindenképpen szándékos sérelemokozás, tehát bántalmazás, de a bántalmazás nem csak fizikai lehet. A szóbeli bántások, vagy éppen a másik látványos és szisztematikus levegőnek nézése, kiközösítése, az állandó kritizálás, megalázás, rágalmazás, csúfolás, vagy a másik holmijának tönkretétele éppen úgy a fogalomba tartozik, mint a másik ugráltatása, „csicsákztatása”, mindenféle dolgokra való kényszerítse, fenyegetése. Nem véletlen, hogy a bullying szót szokták zaklatásnak is fordítani, ami jól kifejezi a bullying rendszeres, folyamatos jellegét. Viszont míg a magyar zaklatás szónak általában van egy szexuális felhangja, ez a bullyingra nem feltétlenül jellemző, bár a bántásoknak része lehet a szexuális visszaélés, akár a konkrét nemi erőszak is. Hasonlóan érthető fordítás a megfélemlítés, ami a bullyingnak azt a nagyon fontos jellemzőjét hangsúlyozza, hogy a folyamat mindig a hatalomgyakorlásról, a másik kontrollálásáról szól.

kék-vonal bullying

A bullying soha nem egyszeri helyzet. Nem adott konfliktusról vagy fenyegetettségről szól, hanem arról, hogy az egyik gyerek vagy gyerekcsoport úgy véli: az éppen áldozattá vált társukat „szabad bántani”, „ő ezt érdemli”, „ő nem számít”. Az erőszak ilyenkor is a bántalmazó saját frusztrációjáról szól, de ennek a frusztrációnak semmi köze sincs az áldozathoz. Nem azért bántja őt, mert ő is bántotta, fenyegette vagy érdekeit sértette, hanem mert úgy véli – vagy rosszabb esetben úgy tapasztalja,– hogy az adott társát következmények nélkül bánthatja. Erre a típusú erőszakra a számító, stratégiát követő zaklatás, megfélemlítés, csicskáztatás jellemző és sokszor könnyebben rejtve marad a felnőttek előtt vagy kevésbé ítélik meg súlyosnak.

A bullying gyakran nem csak a személyes terekben játszódik, hanem online felületeken is. A neten zajló bántalmazás, a cyberbullying még nehezebben feltárható, időben-térben kiterjed és a megalázásoknak rögtön nagyobb közönsége van. Az áldozatnak így még több szenvedést és szorongást okoz, de mivel nincs visszajelzés és még kevésbé kell tartani a következményektől, az elkövetők gyakran még tovább mennek, mint a valós térben.

Kik vesznek részt a bullying folyamatában? 

A bullying mindig közösségi történet. Fontos szereplői természetesen az elkövető, az áldozat, de sorsdöntő szereplői a szemlélők, az egész közösség is.

Kik az elkövetők?

A bullying elkövetőinek szüksége van valakire, akit viszonylag kis kockázattal bánthat, megalázhat, nevetségessé tehet, kiközösíthet. Ezzel tudja a saját frusztrációjának szintjét csökkenteni, és a hatalmi helyzetét erősíteni a csoportban. Ehhez az áldozatnak nem kell tennie semmit! Éppen elég például, hogy bármilyen dimenzió mentén kicsit kilógjon a sorból, vagy hogy újként kerüljön be egy már kialakult hierarchiájú csoportba. A bántalmazó jellemzően, kiszúrja a leggyengébb láncszemet, és hogy ki a leggyengébb, azt az adott csoport normái, sztereotípiái és előítéletei jelölik ki.

A kortárs bántalmazók elkövetői biztonságra vágynak.

Mint minden ember. Nagy valószínűséggel mire bántalmazókká váltak bántották már őket is, vagy soha nem lehetnek igazán biztosak benne, hogy nem fogják őket bántani, megalázni, elnyomni.

Lehet, hogy azt tanulták, hogy erősebbnek kell lenni, és az erősebb bánthatja a gyengébbet. Nagy valószínűséggel akkor érzik magukat biztonságban, ha náluk van a kontroll, a hatalom és ők tudják irányítani a közegüket. Nagyon fontos nekik a társaik véleménye. Agressziójuk mögött ott lehet egy sor negatív érzés, düh, harag, fájdalom, kisebbrendűségi érzés, szégyen és frusztráció, amit nem tanultak meg úgy kezelni, hogy ne legyenek mások kárára. Gyakran nagyon éhezik az elismerést, a sikert. 

Kik az áldozatok?

Áldozat mindenkiből lehet. Hogy éppen mikor, ki lesz áldozat, azt nagyban befolyásolja, hogy az adott közegben, csoportban milyen értékek vagy éppen hiedelmek, előítéletek határozzák meg, hogy kiről gondolhatják azt, hogy kisebb kockázattal bánthatják. Jellemzően az elkövetők azt a társukat szemelik ki, aki a közösség perifériáján van, akinek nincsenek barátai, aki kilóg a sorból.

kék-vonal bullying

Nagyon sokféle sorból, nagyon sokféleképpen ki lehet lógni.

Vannak iskolák, ahol a jó tanuló lóg ki, van ahol a bukott diák, az élsportoló, vagy aki mindig utolsó az iskolakörben, a roma diák, az LMBT közösség tagja, de lehet elég a „mássághoz” az, ha valaki egy másik iskolából jött, ő az új gyerek.

Áldozat mindenkiből lehet, de a tanulók többsége sérelem esetén meg tudja védeni magát vagy azonnal segítséget kér. Az első piszkálódásokból akkor lesz rendszeres bántalmazás, bullying, ha az áldozat nem tud, nem mer segítséget kérni, vagy kér, de nem kap megfelelő védelmet a közösségtől.

Különösen nagy veszélynek vannak kitéve azok a gyerekek, akiknek a családjuk nem tud egy meleg, biztonságos hátteret adni.

Ha valaki a családjában is rossz bánásmódot szenved el, később veszi észre, hogy ami vele történik a kortárs közösségben, az nincs rendben. Hajlamosabb lesz magát okolni, kevésbé fogja tudni jelezni a határait, meg sem mer próbálni védekezni és nehezebben fog segítséget kérni. Mindezek miatt egészen veszélyessé fajulhat a bántalmazás.

Kik a szemlélők?

A helyzet nem pusztán a bántalmazóról és áldozatáról szól. Egyrészt a bántalmazó ritkán van egyedül, jellemzőbb, hogy ha van is a bántalmazók között egy hangadó, őt általában cinkosok, csatlósok hada követi. És ott vannak a többiek, a néma tanúk, a szemlélők.

A kortárs bántalmazás kezelésének kulcsa a szemlélők viselkedésének a megváltoztatása.

Ha a szemlélők többségéből a bántalmazók cinkosa lesz, akkor a zaklatás, megfélemlítés jó eséllyel eszkalálódik, a bántalmazásnak egyre durvább eszközei lesznek, hiszen az elkövetők folyamatosan pozitív visszacsatolást kapnak kortársaiktól – ami, különösen tizenéves korban, a lehető legmotiválóbb. Viszont, ha a szemlélők az áldozat mellé állnak védelmezőként, támogatóként, akkor a bántalmazók közönség nélkül maradnak, nem érezhetik továbbra is úgy, hogy népszerűséget, azaz hatalmat ad, ha másokat bántanak, megfélemlítenek. A bullying folyamatában mindig olyan áldozatot választ az elkövető, aki gyengébb nála, vagy legalábbis annak érzi magát, és aki nem tudja megvédeni magát. Viszont akinek az érdekében mások összefognak, kiállnak, akár kockázatot vállalnak, az nem olyan gyenge, nem „szabad préda” többé.

Mit lehet tenni a bullying megelőzése érdekében?

Az hogy a bullying mindig közösségi történet azt is jelenti, hogy a közösség normarendszerén múlik, hogy általában az erőszakhoz és a bullyinghoz való hozzáállás.

Egy toleráns, elfogadó légkörben, ahol nem csak üres frázis, hanem a hétköznapi valóság, hogy minden gyerek egyenlő, kevesebb eséllyel válhat valaki áldozattá.

Ennek az alapja az, hogy legyen mindenki számára egyértelmű és elfogadott, hogy a mi iskolánk egy olyan hely, ahol nem bántjuk egymást.

Nagyon fontos üzenet, hogy az iskola nem tolerálja a bántalmazást, sem az iskolában, sem a falakon kívül vagy az online térben. Az üzenet akkor éri el célját, ha definiálva van,

  • hogy mit jelent a bántás, bántalmazás
  • kitől kérhetek segítséget, ha bántalmazás tanúja vagy áldozata vagyok
  • mi a következménye, ha mégis bántalmazás történik

Bár a bullying alatt a kortárs bántalmazást értjük, minden iskolai közösség értékadói a felnőttek! Csak olyan közösségben várható el a bántalmazás minden formájával, a kiközösítés, a csúfolódás és a testi erőszakkal kapcsolatos zéró tolerancia, ahol ezt minden tanár is evidenciának érzi, és saját magának sem enged meg véletlenül sem semmit a munkája során, ami megszégyenítő, kirekesztő, megbélyegző vagy fizikai fájdalmat okozó lehet.

Talán megdöbbentő, de sajnos a gyerek történetei alapján az derül ki, gyakori, hogy (akár szándékosan, akár tudattalanul) a felnőttek jelölik ki, hogy ki a “bántható”. A “stréber” vagy a rossz tanuló, a roma, vagy a meleg, vagy a túl lányos, a túl fiús, az aki “magyarul se tud”, az, aki mindig utolsó, aki túlsúlyos, aki zavarja az órát stb.

Mint olyan sok mindent, a bullying megelőzést is a közösség felnőtt tagjainak attitűdformálásával kell kezdeni.

Minden probléma megoldása a probléma felismerésével kezdődik. Bármilyen bántalmazásellenes program csak akkor lehet sikeres, ha az iskola vezetőségében van szándék a problémával való foglalkozásra, amit célszerű a probléma feltérképezésével kezdeni.

Mit tudok tenni szakemberként, ha már zajló kortárs bántalmazásról szerzek tudomást?

kék-vonal bullying

Az, hogy a gyerekek biztonsága a felnőttek felelőssége, azt is jelenti, hogy nem várható el biztonságos tér, ha nincs biztosítva fizikailag megfelelő felnőtt felügyelet. Akkor lehet megfékezni a bántalmazó folyamatokat, ha van, aki időben észreveszi a rossz tendenciákat és közbelép.

Minden igazoltan hatékony program a szemlélők, a kortársak szerepét teszi középpontba és rájuk épít, de a már zajló bullying folyamatában is a kortársak szerepe a döntő.

A kortárs bántalmazás áldozatától nem várhatjuk, hogy védje meg magát! Azok a tanácsok, amik erre irányulnak, inkább csak fokozzák a tehetetlenség miatti rossz érzéseket. Viszont egy jól működő közösségben észreveszik, ha valakit bántanak. Melléállnak, támogatják, jelzik, hogy nincs egyedül, és ha a helyzet engedi, akár szembe is szállnak a bántalmazóval, illetve ha veszélyben van, bevonnak egy felnőttet.

A bántalmazás megfékezése érdekében…

  • bátorítsd a kortársakat az áldozat támogatására!
  • tanítsd meg a különbséget árulkodás és segítségkérés között!
  • tegyél meg minden tőled telhetőt, hogy legyen felelős felnőtt, aki közbe tud avatkozni, ha felnőtt szereplőt kíván egy helyzet!
  • kommunikálj világosan a következő lépésekről, és mindig legyen következménye a bántalmazásnak!
  • soha, megjegyzések, kérdések formájában se hibáztasd az áldozatot, ne tedd felelőssé a bullying folyamatáért!
  • gondolkozz csapatban, kérj te is segítséget!

Fontos, hogy miközben megpróbálsz segíteni egy érintett gyermeken, tisztában legyél a saját határaiddal és kompetenciáiddal. A problémát nem kell egyedül megoldanod, és ez nem is feladatod! Gyűjtsd össze azokat a kollégákat, személyeket, szervezeteket és helyi szolgálatokat, ahol kompetens szakemberek dolgoznak és támogatást tudnak nyújtani az ilyen helyzetekben. Ajánld ezeket a lehetőségeket az érintetteknek, vagy fordulj hozzájuk tanácsért.

Ha nincs kivel megoszd egy környezetedben lévő gyermekkel kapcsolatos aggodalmaidat, hívd a Kék Vonalat a 116-000 díjmentesen hívható anonim számon.

Ha érintett vagy a fenti témában, vagy aggódsz valakiért és nem tudod kihez fordulhatnál, írj nekünk vagy hívj minket a 116 111-es díjmentesen hívható telefonszámon!
Szülőnek lenni kihívás. Ha aggódsz gyermeked miatt, és nincs kivel megoszd a vele kapcsolatos aggodalmaidat, hívd a Kék Vonalat a a 116 000-s díjmentesen hívható anonim számon, keressünk együtt megoldást.
Szakemberként, segítőként sem kell egyedül maradnod a megterhelő érzésekkel! Lényeges, hogy te is tudj arról beszélni, ha megvisel egy fiatal helyzete. Ha szükséged lenne valakire, akivel közösen tudsz gondolkozni egy fiatal érdekében, fordulj te is bátran a Kék Vonalhoz! Hívj minket a 116 000-s díjmentesen hívható anonim számon.
Gyakori témák

Tudj meg többet!

Szülőknek

Fizikai bántalmazás

Fizikai bántalmazás – mit tehetünk felelős felnőttként?
Bővebben
Fizikai bántalmazás – mit tehetünk felelős felnőttként?

A gyermekbántalmazás olyan, gyermekek ellen elkövetett viselkedésforma, amely tényleges vagy potenciális fizikai, illetve lelki károsodást okoz a gyereknek, sérti emberi méltóságát, akadályozza a fejlődést. Erőfölényen alapuló kapcsolatban zajlik, az elkövető olyan szem…

Szakembereknek

Gyermekvédelmi rendszer

Gondolatok a magyar gyermekvédelmi rendszerről
Bővebben
Gondolatok a magyar gyermekvédelmi rendszerről

Gyermekekkel foglalkozó szakemberként számos esetben találkozhatsz olyan helyzetekkel, ahol felmerül, hogy egy kiskorút bántalmazás ér a családjában vagy a kortársai között. Lehet, hogy te vagy az első, aki észreveszi rajta az aggasztó viselkedésváltozásokat, az elhanya…

Szülőknek

Önsértés

Az önsértésről – mit tehetünk szülőként?
Bővebben
Az önsértésről – mit tehetünk szülőként?

Ijesztő lehet szülőként azzal szembesülni, hogy kamasz gyerekünk időnként borotvából kiszerelt pengével, körzővel, üvegdarabbal bántja magát, esetleg égő cigarettát nyom el a csuklóján. Érthetetlen, hogy mi történik, látszólag nincs baja azon kívül, hogy csendesebb lett…