Nap mint nap tapasztaljuk, hogy a gyerekjogok milyen sok esetben sérülnek. Fontos, hogy tisztában legyél vele, mit várhatsz el a környezetedtől, illetve tőled mit várhatnak el jogosan.
Évente több mint 200 megkeresést kapunk kifejezetten jogi kérdésekkel kapcsolatban. És ha a többi konzultáció nem is kimondottan a joggal kapcsolatos, valójában rengeteg esetben szól a többi megkeresés is a jogokról. S bár a jogokról rögtön a törvények, a bíróság, a nehezen értelmezhető paragrafusok juthatnak eszedbe, valójában amikor arról van szó, hogy valaki bánt vagy valaki nem tiszteli a határaidat, esetleg nem ad meg neked valamit, amire szükséged van és ami járna neked, még ha nem is mondjuk ki, akkor is a jogokról (is) beszélünk.
Az alábbi írásunkban szeretnénk összefoglalni, hogy miért is fontosak a gyermekjogok, hogyan lehet és érdemes a mindennapokban foglalkozni a jogokkal. Illetve a teljesség igénye nélkül szeretnénk alátámasztani a gondolatainkat néhány hétköznapi példával.
Mik azok a gyermekjogok?
Életkortól függetlenül mindenkinek vannak emberi jogai. A jogok segítenek abban, hogy biztonságban legyünk és tisztességes bánásmódban részesüljünk. Az alapvető emberi jogok mellett pedig életkortól függően is más-más jogokkal rendelkezik mindenki, azaz attól függően, hogy kiskorú, fiatalkorú vagy fiatal felnőtt. Ha 18 éven aluli vagy, akkor különleges jogok, úgynevezett gyermekjogok is megilletnek, melyeket az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye sorol fel. Ez egy nemzetközi megállapodás, amely azzal a céllal jött létre 1989-ben, hogy a világ minden országában ugyanazok a gyermekjogok legyenek betartva. Magyarországon 1990-ben írták alá az egyezményt, így téged is védenek ezek a jogok különböző törvényeken keresztül – a mindennapok során.
Minden gyereknek ugyanolyan jogai vannak. Ezeket nem a szüleiktől vagy a tanáraiktól „kapják”, nem a jó viselkedéssel „érdemlik ki”, hanem születésüktől kezdve jár nekik minden körülmények között. Ezeket nem lehet elvenni tőlük. Emellett vannak gyerekek, akiket különösen védeni kell: ha például valamilyen fogyatékossággal él valaki, úgy kell bánni vele, hogy teljes életet élhessen.
A gyermekek jogainak védelme 3 fontos pillérre épül:
- a gondoskodás, ellátás,
- a védelem
- és a részvétel joga.
Mit is jelentenek ezek bővebben?
Gondoskodás, ellátás
Minden társadalom kötelessége a gyerekekről való gondoskodás, a gyerekek ellátása, testi-lelki védelme és tanítása. Fontos, hogy számodra is hozzáférhetőek legyenek a különféle erőforrások, amelyek által szeretethez, önbecsüléshez, tudáshoz juthatsz, és amelyek segítenek felfedezni és fejleszteni a benned rejlő képességeket, illetve, amelyek a jóllétedhez és a fejlődésedhez szükségesek.
Ez többek között azt is jelenti, hogy jogod van az egészséges élethez, megfelelő környezethez, táplálékhoz, gondozáshoz, ápoláshoz. Jogod van a tanuláshoz (kötelességed is tanulni bizonyos életkorban), hogy a készségeid, képességeid fejlődhessenek, de fontos, hogy jogod van pihenni és játszani is, és támogatást kell kapnod, hogy különböző szabadidős, sport- vagy kulturális tevékenységekbe is bekapcsolódhass.
Érdemes minél többet beszélgetni arról, hogy valójában mit is jelentenek ezek a jogok a gyakorlatban. Egy iskolai példát említve, a szünet a pihenéshez való jogod részeként tekinthető, ezért fontos a pontos órakezdés és -befejezés.
Ugyanakkor a jogok mellett fontos a kötelességről is beszélni. A sokszor felbukkanó iskolai példánál maradva, a diákok például felelősségre vonhatóak, ha nem a tananyaggal foglalkoznak, és a tanárok feladata, hogy biztosítsák az oktatás zavartalanságát. Ezért például nem jogszerűtlen, ha egy tanár elveszi tőled a mobilodat, ha a tanulás helyett azzal foglalkozol. Bár jogod van az oktatáshoz, de az osztálytársaidat nem zavarhatja más az órán a figyelésben, a tanárt pedig az óratartásban.
Nagyon fontos belátni, hogy a jogok ismerete elengedhetetlen a békés és felelősségteljes együttéléshez, együttműködéshez. Ne feledd, legyél tisztában a saját jogaiddal, hogy meg tudd védeni magad, de tegyél eleget a kötelességeidnek is, és tartsd tiszteletben a környezetedben élők jogait.
Védelem
A gyerekek védelme minden felnőtt felelőssége! Ezt nemcsak szüleidtől, hanem mindenki mástól is meg kell kapnod, akivel kapcsolatba kerülsz, így a családodnak, az intézményeknek, kisközösségeknek, szakembereknek és a törvényalkotóknak is egyaránt figyelnie kell rád és védenie kell téged. Nevelésedkor a szüleidnek és az érted felelős felnőtteknek azt kell tenniük, ami a legjobb neked, és figyelembe kell venniük, hogy hol tartasz az önállóságban.
Olykor nem is olyan egyszerű válaszolni arra a kérdésre, hogy neked mi a legjobb. Érezheted, hogy neked éppen másra van szükséged. Fontos viszont, hogy hosszú távú felelős döntéseket kell hozni azoknak a felnőtteknek, akiknek a gondjaira vagy bízva. Legjobb, ha van alkalmatok arról beszélgetni, hogy egy döntéssel kapcsolatban úgy érzed, neked nem az a legjobb. Fontosnak érezheted feltenni a kérdéseidet, és remélhetőleg választ fogsz kapni arra, miért gondolják például a szüleid, hogy mégis az a helyes út. Ha nem tudod, kinek tehetnéd fel a kérdéseidet, a Kék Vonal ügyelőihez is bátran fordulhatsz.
A bántalmazással kapcsolatban részletes információkat találsz ezekben az írásainkban (LINK). Sok-sok élethelyzet mellett ide tartozik például az is, hogy az iskolában tilos a diákoknak fizikai vagy lelki fájdalmat okozni, tilos kínozni, kegyetlen, embertelen bánásmódban részesíteni őket. Ennek megfelelően például jogszerűtlen, ha egy tanár fizikai fegyelmezéssel büntet egy diákot, de fontos, hogy minden diáknak tiszteletben kell tartania a társai jogait, például a tanuláshoz való jogukat. Így ha például egy diák zavarja a tanárt vagy a társait, természetesen kaphat figyelmeztetést. Azonban a fegyelmezés eszköze sosem sértheti többek között az emberi méltósághoz és a testi épséghez való jogot.
A jogaid védelmet kell jelentsenek a kihasználás és a veszélyek ellen is, és jogod van a védelemhez akkor is, ha valamivel megvádolnak. Ez nem azt jelenti, hogy nem vagy felelősségre vonható, de a gyerekeknél észben kell tartani, hogy az elsődleges célja a felelősségre vonásnak a nevelés.
Részvétel
Minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy a családjához tartozzon, és az államnak tisztelnie kell a nevedet, az állampolgárságodat és a családi kapcsolataidat. Jogod van a saját vallásod gyakorlásához, a saját kultúrád hagyományainak ápolásához és a saját nyelved használatához.
Előfordulhat, hogy azt tapasztalod, egy jogod sérül, miközben egy érted felelős felnőtt (szülőd) arra hivatkozik például, hogy neki kötelessége megvédi téged valamitől. Nagyon jó, ha tudtok arról beszélgetni, hogy milyen érzéseket kelt benned egy ilyen helyzet. Ha úgy látod, képtelenek vagytok ezekről a helyzetekről beszélgetni, egymást megérteni, és nem tudod, kihez fordulhatnál, hívd a Kék Vonalat vagy írj nekünk.
A gyerekeket érintő döntésekben meg kell hallgatni a gyerekeket is. Nyilvánosan is elmondhatod a gondolataidat, véleményedet. De ahogy minden jog esetében, itt is figyelned kell arra, hogy tiszteld a másik jogait, méltóságát és szabadságát. Nem mindegy például, hogy milyen formában, stílusban mondod el, amit szeretnél, mert gúnyolódással, valótlanság állításával könnyen átlépheted azt a jogodat, hogy szabadon véleményt nyilváníts.
A gyermekjogok nem mentenek fel a kötelességek vagy a szabályok, törvények alól. Azzal, hogy tiszteled az embertársaid jogát, kijelölöd a saját kötelességeid határát is.
Fontos, hogy azáltal nem sérülhet másoknak a joga, hogy te bizonyos jogaiddal élsz, illetve attól, mert nincs valami törvényben szabályozva, más szabályok (otthoni szabályok, iskolai házirend stb.) is fontos kereteket szabhatnak a mindennapoknak. A jogok tulajdonképpen alapelvek, irányok, melyekhez fontos egyéb szabályokat is kialakítani a törvények mellett. Tehát nem lehet olyan szabályt létrehozni, amely ellentétes valamelyik gyermekjoggal.
A fentiekben csupán néhány pontját érintettük az ENSZ Gyermekjogi Egyezményben foglaltaknak, további részletekről itt olvashatsz bővebben. Az alábbiakban pedig néhány, a Kék Vonalnál gyakran felmerülő kérdés kapcsán fogaljuk össze a legfontosabb tudnivalókat.
18 évesen minden megváltozik?
Előfordulhat, hogy a te mindennapjaidban nem hoz szemmel látható vagy kézzelfogható változást, hogy belépsz a felnőttkorba, de bizonyos szempontból igenis fontos mérföldkő. Mégpedig azért, mert más szabályok vonatkoznak egy 18 év alatti és feletti fiatalra. Érdemes minél többet beszélgetnetek a környezetedben élő, megbízható felnőttekkel és akár a kortársakkal is arról, hogy mit gondoltok a felnőtté válásról, a jogokról és a kötelességekről, valamint arról, hogy ti hogy élitek meg ezt. Van azonban rengeteg olyan élethelyzet, amikor igenis hatalmas változást hoz, ha egy fiatal betölti a 18. életévét. De vannak más életkorok is, amelyek jogi szempontból fontosak lehetnek.
Tudtad például ezt? Ugyan kiskorúnak számítasz 18 éves korodig, de ha már elmúltál 16 éves, nagykorúvá válhatsz a gyámhivatal engedélyével, ha házasságot kötsz. A 16. életév a tankötelezettség szempontjából is fontos határ: annak a tanévnek a végéig kötelező ugyanis az iskolába járás, amelyik tanévben a gyermek a 16. évét betölti.
Ezen felül két másik életkorról is érdemes említést tennünk, mégpedig a beleegyezési korhatár és a büntethetőség kapcsán. Ma (2023-ban) Magyarországon, ha két 18 éven aluli fiatal szeretne egymással szexuális kapcsolatot létesíteni, akkor legalább 12 évesnek kell lennie a fiatalabb félnek ahhoz, hogy a beleegyezése elég legyen az idősebb fél számára, hogy ezzel ne kövessen el szexuális bűncselekményt. Ha pedig az egyik fél már 18 éven felüli, akkor legalább 14 évesnek kell lennie a fiatalabb félnek, hogy a beleegyezése esetén ne minősüljön szexuális bántalmazásnak az aktus. (Bár a szexuális bántalmazásról külön írásban is foglalkozunk ezen az oldalon (LINK), fontos itt is megemlítenünk, hogy külön szabályok vonatkoznak (szexuális bántalmazásnak számít) arra az esetre, ha a felnőtt fél gondjaira van bízva a fiatal, vagyis ha fennáll bármilyen hatalmi, befolyási viszony vagy rábízottság, ami könnyen kiszolgáltatottá teheti a gyermeket és megnehezítheti számára, hogy nemet mondjon. Ilyen például a szülő-gyermek, edző-diák vagy tanár-diák viszony. Emellett mindenképpen ki kell emelnünk, hogy minden 18 éven aluli fiatalról készült szexuális jellegű kép, videó és üzenet pornográf felvételnek minősülhet, aki pedig ilyen képet tárol vagy terjeszt, bűncselekményt követ el. Az online veszélyekről ebben az írásunkban is olvashatsz további tudnivalókat: LINK)
A büntethetőség tekintetében pedig fontos tudni, hogy egyes súlyosabb bűncselekményeknél 12 éves kortól büntethető jogilag egy gyermek. Főszabály szerint pedig 14 éves kortól. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy 12 vagy 14 év alatt nem lehetnek következményei egy gyermek tetteinek, vagy hogy nem kellene betartani a szabályokat. Ezek az életkorok a büntetés-végrehajtó szervek által kiszabott büntetésre vonatkoznak.
Úgy érzem, sérülnek a jogaim, mit tehetek?
Csak akkor ismerheted fel, hogy sérülnek a jogaid, ha tisztában vagy velük. Ezért hangsúlyozzuk, hogy bár első hallásra száraznak és megfoghatatlannak tűnhet ez a terület, érdemes tisztában lenned az alapelvekkel – láthatod, hogy sokkal jobban átszövik a mindennapokat a gyerekjogokat érintő kérdések, minthogy távoli, érthetetlen paragrafusokként tekintsünk rájuk. Fontos, hogy a felmerülő kérdéseidről minél többet beszélgess a környezeteddel azért, hogy ha sérelem ér, tudj segítséget kérni. A legfontosabb ugyanis, hogy beszélj róla és kérj segítséget, ha csorbulnak a jogaid. Sajnos a jogok nem fognak önmagukban megvédeni a veszélyektől, méltatlan helyzetektől. De a jogsérelem miatt kikényszerített védelem és segítség igen! Ha nem tudod, kihez fordulj, a Kék Vonalnál meghallgatunk, és ha arra van szükséged, segítünk is a bajban.
Hasznos tartalmakat, valamint a jogi kérdésekben segítséget nyújtó jogsegélyszolgálatok listáját is megtalálhatod a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány oldalán.
