Évente több mint 200 megkeresés érkezik a Kék Vonalhoz kifejezetten jogi kérdésekkel kapcsolatban. És ha a többi konzultáció nem is kimondottan a gyerekjogokkal kapcsolatos, valójában a legtöbb esetben a többi megkeresés is a jogokról szól, hiszen amikor egy gyereket bántanak, nem tisztelik a határait vagy nem veszik figyelembe a szükségleteit, akkor a jogait (is) sértik.
Az alábbi írásunkban szeretnénk összefoglalni, hogy mik is pontosan a gyerekjogok, miért fontosak és hogyan lehet, hogyan érdemes szakemberként a mindennapokban foglalkozni a jogokkal.
Mik azok a gyermekjogok és hogyan érdemes beszélned róla gyerekekkel?
Életkortól függetlenül mindenkinek vannak emberi jogai. A jogok segítenek abban, hogy mindenki biztonságban legyen és tisztességes bánásmódban részesüljön. Az alapvető emberi jogok mellett pedig életkorából adódóan is más-más jogokkal rendelkezik mindenki, azaz attól függően, hogy kiskorú, fiatalkorú vagy fiatal felnőtt. A 18 éven aluliakat különleges jogok, úgynevezett gyermekjogok is megilletik, melyeket az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye sorol fel. Az 1989-ben keletkezett nemzetközi megállapodás azzal a céllal jött létre, hogy a világ minden országában ugyanazokat a gyerekjogokat tartsák be. Magyarország 1990-ben írta alá az egyezményt, így itthon is ezek a jogok védik a gyermekeket a különböző törvényeken keresztül a mindennapok során.
Ezeket nem lehet elvenni tőlük; továbbá vannak gyerekek, akiket különösen védeni kell: ha például valamilyen fogyatékossággal él valaki, úgy kell bánni vele, hogy teljes életet élhessen.
Miért fontosak a gyermekjogok?
A gyermekjogok kapcsolódnak a gyermekek szükségleteihez, életkori sajátosságaihoz. Egy gyerek akkor tud testben, szellemben, lélekben egészségesen fejlődni, ha mindenki tiszteletben tartja a jogait. A gyermekjogok nem pusztán „határokat szabnak, amelyeket be kell tartani”, hanem a gyermekeknek szükséges alapvető körülményeket hivatottak biztosítani.
Gyermekjogokról legtöbbször bűncselekmények, súlyos jogsértések során esik szó, de fontos tisztában lenned azzal, hogy a gyermekjogok a mindennapokat láthatatlanul is meghatározzák. Ezek a jogok a hétköznapokban, a családi környezetben, az iskolában, a szabadidős tevékenységekben és a nevelésben is észrevétlenül fontos szerepet játszanak.
A jogok ismerete elengedhetetlen a békés és felelősségteljes együttéléshez és együttműködéshez. Ha a gyermekeknek segítesz, hogy ismerjék saját jogaikat, akkor abban is segítesz nekik, hogy meg tudják védeni magukat, valamint abban is, hogy eleget tegyenek a kötelességeiknek és tiszteletben tartsák a környezetükben élők jogait. Ezért ha a gyermekek jogtudatosságát erősíted, ha nem csak arról esik szó, hogy mit nem szabad csinálni a gyermekeknek, hanem segíted őket, hogy megtanuljanak élni is a jogaikkal, akkor egyúttal kölcsönösségre és elfogadásra is tanítod őket.
Ezenkívül ha egy gyerek ismeri a jogait, azon túl, hogy fejlődik az igazságérzete, könnyebben is tud segítséget kérni, ha bántják vagy valamilyen sérelem éri. Sajnos a jogok önmagukban nem fognak megvédeni egyetlen gyermeket sem a veszélyektől, méltatlan helyzetektől, de a jogsérelem miatt kikényszerített védelem és segítség igen!
Milyen alapelvek mentén határozták meg a gyermekjogokat?
A gyerekjogok a gyerekek szükségleteire válaszolnak. A gyerekek élete veszélyben van, ha nincsenek gondoskodó felnőttek között. Nem tudják megvédeni magukat az erőszakkal, visszaélésekkel vagy más sérelmekkel szemben. Ugyanakkor önálló, autonóm személyek saját gondolatokkal, érzésekkel, motivációkkal és életkoruknak megfelelő kompetenciákkal.
Az ENSZ Gyermekjogi Egyezményében rögzített gyermekjogok azt hivatottak garantálni, hogy a felnőttek nem élnek vissza hatalmukkal, erejükkel, sőt azt arra használják, hogy minden helyzetben az érintett gyerekek legjobb érdeke érvényesüljön. A mindennapi élethelyzetekben a deklarált gyerekjogok jó iránytűként tudnak szolgálni, segítenek egy-egy konfliktushelyzetben a gyereket szolgáló döntésre jutni, illetve fontos tükröt jelentenek a tekintetben, hogy egy adott társadalom szabályai és a gyerekekkel kapcsolatos intézményrendszerének működése mennyire szolgálja a gyerekek szükségleteinek kielégítését.
Egy-egy jog soha sem értelmezhető önmagában, és mindig érdemes az alapelvek és célok nézőpontjából értelmezni. Ez lehet segítségünkre, ha azt érezzük, hogy egyes jogok egymásnak ellentmondanak.
A fentiekkel összhangban a gyermekek jogainak védelme 3 fontos pillérre épül.
- a gondoskodás, ellátás,
- a védelem,
- és a részvétel joga.
Mit is jelentenek ezek a pillérek bővebben?
Gondoskodás, ellátás
Minden társadalom kötelessége a gyerekekről való gondoskodás, a gyerekek ellátása, testi-lelki védelme és tanítása.
Fontos, hogy minden gyermek számára hozzáférhetőek legyenek a különféle erőforrások, amelyek által szeretethez, önbecsüléshez, tudáshoz juthatnak, és amelyek segítik kibontakoztatni a bennük rejlő képességeket, illetve amelyek a jóllétükhöz és a fejlődésükhöz szükségesek. Ez többek között azt is jelenti, hogy minden gyermeknek joga van az egészséges élethez, megfelelő környezethez, táplálékhoz, gondozáshoz és ápoláshoz. Joguk van a tanuláshoz (kötelességük is tanulni bizonyos életkorban), hogy a készségeik, képességeik fejlődhessenek, de fontos, hogy jogaik vannak pihenni és játszani is: támogatást kell kapniuk, hogy különböző szabadidős, sport- vagy kulturális tevékenységekbe is bekapcsolódhassanak.
Védelem
A gyerekek védelme minden felnőtt felelőssége! Így a gyermekek védelmét nemcsak a szüleinek, tanárainak kell tiszteletben tartani, de minden olyan felnőttnek, akivel a gyermek kapcsolatba kerül, így a család többi tagjának, az intézményeknek, kisközösségeknek, szakembereknek és a törvényalkotóknak is egyaránt figyelniük kell a gyermekekre és védeniük kell őket az önállóságukat figyelembe véve.
Védelemhez tartozik még az a nagyon fontos jog is, hogy senkinek nem szabad bántalmaznia egy gyermeket: sem személyesen (fizikálisan, érzelmileg, verbálisan, szexuálisan), sem interneten; emellett minden gyermek védelmet kell, hogy élvezzen az elhanyagolással szemben is. A gyermekek jogainak tiszteletben tartásának része, hogy senki nem bánthatja vagy alázhatja meg őket.
A gyermekjogok védelmet kell jelentsenek a kihasználás és a veszélyek ellen, valamint akkor is, ha valamivel megvádolnak egy kiskorút. Ez persze nem azt jelenti, hogy egy gyermek nem vonható felelősségre, de a gyerekeknél észben kell tartani, hogy a felelősségre vonás elsődleges célja a nevelés, illetve adott esetben a jóvátétel.
Részvétel
Minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy a családjához tartozzon és az államnak tisztelnie kell minden gyermek nevét, állampolgárságát és családi kapcsolatait. A gyermekeknek is joguk van a saját vallásuk gyakorlásához, a saját hagyományaik ápolásához és a saját nyelvük használatához. Senki nem terjeszthet gyermekekről sem hazugságokat. Védelem illeti meg a gyermekek privát szféráját is: senki nem olvashatja el például öncélúan egy gyermek levelezését, üzeneteit az engedélye nélkül. Önkényesen, saját kíváncsiságának vagy akár szorongásának csökkentésére sem avatkozhat be senki egy gyerek magánéletébe. Természetesen a levéltitok és a privát szféra védelménél előrébb való a gyerek biztonsága, ha azt gondoljuk, egy gyerek életveszélyben van, de a részvétel azt is jelenti, hogy kutakodás, nyomozás helyett, ha van rá mód, inkább kérdezzünk!
Fontos, hogy a gyerekeket érintő döntésekben maguknak a gyerekeknek is legyen szerepük korukhoz és képességükhöz mérten. Fontos, hogy a gyermekeket meghallgassák és lehetőségük legyen nyilvánosan is elmondani a gondolataikat, véleményüket. De ahogy minden jog esetében, itt is figyelni kell arra, hogy a másik jogai, méltósága és szabadsága tiszteletben legyen tartva. Nem mindegy például, hogy milyen formában, stílusban mondja el egy gyerek, amit szeretne, mert például gúnyolódással vagy valótlanság állításával könnyen átlépheti a szabad véleménynyilvánításhoz való jogát.
A fentiekben csupán néhány példa kiemelésével szerettük volna leírni, mik is a gyerekjogok, ha viszont részletesebben is szeretnéd megismerni őket, látogass el a Hintalovon Alapítány vagy az UNICEF oldalára.
Hogyan tudod segíteni a gyermekeket, hogy ismerjék a jogaikat?
Érdemes a gyerekekkel minél többet beszélgetnetek a jogaikról. Ez azonban messze nem azt jelenti, hogy a törvények szövegeit értelmezitek közösen…
Sokat jelent, ha egy gyermek támogatáshoz, meghallgatáshoz jut, amikor valami sérelem érte. Fontos, hogy a gyerekek feltehessék a különböző kérdéseiket, és ezekre méltó válaszokat kapjanak. Ezenkívül szükséges beszélgetni a gyermekekkel arról is, hogy attól még, hogy védenek a gyermekjogok, az nem azt jelenti, hogy felmentenek a kötelességek vagy a szabályok, törvények alól. Attól, hogy egy gyerek él bizonyos jogaival, még ugyanúgy fontos, hogy ezáltal ne sérüljenek mások jogai. És attól, hogy nincs valami törvényben szabályozva, más szabályok (otthoni szabályok, iskolai házirend stb.) még fontos kereteket szabhatnak a mindennapoknak. A jogok tulajdonképpen alapelvek, irányok, amelyekhez fontos egyéb szabályokat is kialakítani a törvények mellett. Tehát nem lehet olyan szabályt létrehozni a gyerekekre vonatkozóan, amely ellentétes lenne valamelyik gyerekjoggal.
Végezetül gondold át, hogy az intézményi keretek, ahol dolgozol, milyen lehetőségeket biztosítanak például vitás helyzetek kezelésére, illetve, hogy be vannak-e vonva a diákok bizonyos döntésekbe (van-e lehetőségük a diákoknak például érdemben hozzájárulni az intézmény fejlesztéséhez). Ezek a kérdések mind összefüggnek a gyermekjogokat előtérbe helyező általános szemlélettel, és jól mutatják, hogy a gyermekjogokról történő beszélgetéseknek a történelem- és az állampolgáriismeretek-órán kívül is számtalan hétköznapi helyzetben is tere van.
A gyermekjogokat segíti érvényre juttatni a gyermekvédelem rendszere. Ha fontosak számodra a gyerekjogok, akkor ebből következik az is, hogy ismered a gyerekek jogainak szolgálatában álló intézményrendszert és a gyerekekkel kapcsolatos jogszabályokat, és ha egy kiskorú veszélyeztetését gyanítod, akkor gyermekvédelmi jelzést teszel a biztonsága érdekében.
