Sok felnőtt szeret, úgy beszélni a gyerekkorról, mint egy felhőtlen, gondtalan, csupa jó időszakról, esetleg akkor is, ha neki magának sem volt mindig olyan egyszerű gyereknek, kamasznak lenni. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a Kék Vonal munkatársai és önkéntesei tudjanak, merjenek emlékezni a nehézségekre, rossz élményekre is, ami segít együttérezni azokkal a megkeresőinkkel, akiknek éppen nem jó. Szolgáltatásainkban nap, mint nap tapasztaljuk, hogy sokszor nem pusztán az életkorból fakadó kihívások miatt nem mindig könnyű a megkeresőinknek, hanem bántásoknak, elhanyagolásnak, visszaéléseknek vanna kitéve, sokszor a saját családjukban.
Mit tehetek, ha nem jó nekem otthon?
A gyermekeknek is vannak jogaik. Ha úgy érzed, ezek sérülnek, nem gondoskodnak rólad, nem vagy biztonságban, érzelmi, fizikai vagy szexuális bántalmazásnak vagy kitéve, jogod van segítségek kérni.
A gyermekvédelemi szabályok, intézkedések és intézmények, illetve a gyermekvédelemben dolgozó segítők feladata, hogy a gyerekeket megilleti jogok érvényesüljenek. Azért dolgoznak, hogy minél inkább megvalósuljon a gyerekek biztonsága és megkapják azt a törődést, ami testi-lelki-szellemi fejlődésükhöz szükséges.
Az iskolai-óvodai szociális segítő a család- és gyermekjóléti központok munkatársa, de helyileg iskolákban, óvodákban tevékenykedik. Többek között az a feladata, hogy megkönnyítse a segítségkérést, illetve feltárja azokat az eseteket, amikor a tanároknak van egy olyan érzése, hogy egy-egy diák segítségre szorul. Ha felmerül egy gyerek veszélyeztetése beszél az érintett tanulóval, egyeztetett a szakemberekkel, és ha szükséges gyermekvédelmi jelzést tesz a Család- és Gyermekjóléti Központ felé.
Mi az a veszélyeztetés?
Veszélyeztetés, minden, ami árthat egy gyerek testi, lelki, szellemi fejlődésének. Nem csak a bántalmazás, a visszaélés, a megalázó bánásmód és az aktív erőszak veszélyes! Az is veszélyeztetés, ha valakit súlyosan elhanyagolnak.
Elhanyagolás, például, ha nem tesznek meg minden azért, hogy iskolába járjon, eljusson orvoshoz, segítséget kapjon testi-lelki nehézségei közt. Az is veszélyeztetés, ha a gyerek a családban erőszak, szerhasználat vagy bármilyen egyéb kiskorúakra káros életvitel tanúja. Nemcsak közvetlenül a szülő cselekedetei okozhatják a veszélyeztetést, hanem a lakókörnyezet, a körülmények vagy más olyan személyek is, akiktől a szülők nem képesek megvédeni a gyereküket. Illetve arra is van példa, hogy egy gyerek saját magát veszélyezteti, és ilyenkor a szülők dolga, hogy segítséget kérjenek számára.
Nekik kötelesség ez, de mindenki másnak, rokonoknak, ismerősnek, szomszédnak, aggódó kortársnak is lehetőség.
Minden lakcím tartozik egy gyermekjóléti szolgálathoz, ahol maga az érintett kiskorú is kérhet segítséget!
Mit történik, ha valaki jelzi, hogy egy gyerek veszélyeztetve van?
Ha egy gyermekjóléti és családsegítő szolgálat arról értesül, hogy felmerült, hogy egy családban valaki veszélyben van, az ott dolgozó családsegítő munkatárs feladata megnézni, hogy minden rendben van-e a családban. Egyrészt az a feladata, hogy ellenőrizze van-e szükség valamilyen azonnali intézkedésre, mert például egyértelműen nagyon súlyos fizikai bántalmazás zajlik a családban vagy a lakó körülmények életveszélyesek. Másrészt az a dolga, hogy segítsen azokat a problémákat megoldani, ami miatt a családban élő gyerekek fejlődése, jólléte veszélyben van. Segítsen, hogy orvosi ellátást kapjon, aki beteg, például szerhasználattal, lelki betegségekkel küzd, vagy próbáljon megfelelőbb lakást keresni vagy segítsen az anyagi gondokra megoldásokat találni.
Mit lehet tenni, ha nem változik semmi?
Ha azt tapasztalja a családdal kapcsolatban álló szakember, hogy nem oldódik meg a probléma vagy a veszélyhelyzet fokozódik, illetve, hogy a család nem együttműködő, akkor javaslatot kell tennie egy hatósági intézkedésre: a védelembe vételre.
A védelembe vételt egy gyámhatósági tárgyalás előzi meg.
Ha megszületik a védelembe vételi határozat, akkor a gyámhatóság kötelező feladatokat ad a családnak. Tehát innen már nem önkéntesek a pozitív változás felé tett lépések.
A határozatban foglaltakat az esetmenedzser ellenőrzi, aki az általában járási központokban működő családsegítő és gyermekjóléti központ munkatársa. A családsegítő központokban további szakemberek segítsége is elérhető, mint jogász, pszichológus, családterapeuta.
A családsegítőknek minden elérhető segítséget meg kell adnia a családnak, hogy elkerülhető legyen a gyerekek kiemelése a családból, ugyanakkor észlelnie kell, ha ezekkel az eszközökkel sem biztosítható a bajban lévő gyerek vagy gyerekek biztonsága, és akkor lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy a gyerek kiemelésre kerüljön a veszélyeztető környezetből. A védelembe vételről szóló döntést egy év múlva köteles felülvizsgálni a gyámhatóság, ekkor ellenőrzik, hogy mindent betartottak-e a szülők, amiket előírt nekik a gyámhatóság.
Mikor kerülök el a családomtól?
Erre akkor kerülhet sor, ha a veszélyeztetettséged a gyermekjóléti szolgálat családgondozása segítségével sem szüntethető meg és a gondozásod megfelelően nem biztosítható, sem egy különélő másik szülőnél, ha szüleid különélnek, sem más rokonnál. Ezekben az esetekben nevelőszülőhöz vagy gyermekotthonba fognak elhelyezni.
Mit tudok tenni, ha már nevelőszülőknél vagy gyerekotthonban élek, és ott nem jó?
Ha nehézségeid vannak vagy valami bánt fordulhatsz a nevelőkhöz, nevelőszüleidhez. Ha azt érzed, rájuk nem számíthatsz, vagy nem tudnak segíteni, ha rossz bánásmódnak vagy kitéve, vagy úgy érzed bajba kerültél, akkor elsősorban a gyermekvédelmi gyámod tud neked segíteni. Ha vele sincs bizalmi kapcsolatod, vagy azt érzed nem tesz meg mindent az érdekedben keresd fel a lakóhely szerint illetékes gyermekjogi képviselődet!
Mit tegyek, ha nem tudom, mi lenne a legjobb?
A gyerekek biztonsága a felnőttek felelőssége. Nem elvárható, hogy kiskorúként súlyos döntéséket hozz, viszont fontos, hogy a felnőttek segítsenek átgondoni a helyzetedet és bevonjanak a téged érintő kérdésekben. Sokal gondolkodnak úgy, hogy inkább nem mondják el, mi van otthon, mert félnek, csak baj lesz belőle – és sajnos ebből is sokszor nagy baj lesz.
Segítséget kérni nem könnyű. Nagyon bátor az, aki mer egy esélyt adni a változásoknak. Mi sem tudjuk ígérni, hogy mindig minden rögtön jobb lesz. Viszont ha valahol bántanak, valahol nem biztonságos, akkor nagyon fontos, hogy a helyzet változzon, és sokszor ehhez az kell, hogy beszélj róla!
Mit tehetek, ha nekem nincs a gyermekvédelem folyamataira időm? Most vagyok bajban!
Bármikor fordulhatsz te is közvetlenül a lakóhelyeden működő gyermekjóléti szolgálathoz illetve iskolaidőben az iskolai szociális segítőhöz, és kérhetsz segítséget! Az ideiglenes hatályú elhelyezés intézkedésével az is megoldható, hogy már aznap se kelljen hazamenned.
Bármikor, bármilyen módon aktuálisan súlyos veszélyben érzed magad, hívd a 112-t, mond el röviden hol vagy és miért nem érzed magad biztonságban (pl. bántanak, fenyegetnek, valaki a környezetedben ijesztő módon viselkedik, vagy félsz, hogy magadban teszel kárt). Ez a leggyorsabb útja a segítésnek. Ha bajban vagy különösen fontos, hogy ne maradj egyedül! Beszélj róla!
