Gyermekekkel foglalkozó szakemberként számos esetben találkozhatsz olyan helyzetekkel, ahol felmerül, hogy egy kiskorút bántalmazás ér a családjában vagy a kortársai között. Lehet, hogy te vagy az első, aki észreveszi rajta az aggasztó viselkedésváltozásokat, az elhanyagolás tüneteit vagy téged avat be a családi gondokba, veled osztja meg az önveszélyeztető gondolatait. Nagyon sokat tudsz tenni ilyenkor a meghallgatással, megértéssel és támogató beszélgetéssel, de van, hogy mindez nem elég.
A gyerekek biztonsága a felnőttek közös felelőssége. Ha szakemberként találkoztál egy veszélyben lévő gyerekkel, nemcsak felelősséged, hanem kötelességed is ismerni a segítő lehetőséget és gyermekvédelmi jelzést tenni. Ennek elmulasztásáért jogilag is felelősségre vonhatóvá válhatsz.
Jogszabályi háttér
A felnőtt társadalom feladata olyan jogszabályi háttér biztosítása és olyan intézményrendszer működtetése, ami segít a gyerekek bántalmazásának, veszélyeztetettségének megelőzésében, illetve megszüntetésében, valamint segítséget nyújt a családoknak annak érdekében, hogy minden gyerek biztonságban, egészségben, testi-lelki-szellemi fejlődésben és családban éljen.
Magyarországon a gyermekek védelmének szabályait és a gyermekvédelmi rendszer eszközeit az ENSZ Gyermekjogi Egyezményével összhangban az 1997-ben született gyermekvédelmi törvény garantálja; pontos neve: 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról. El lehet mondani, hogy ez a törvény a ’90-es években egy kifejezetten progresszív, a gyermekek életkori sajátosságaival és szükségleteivel összhangban született jogszabálygyűjtemény volt. A ’90-es évek óta a gyermekeket érintő szabályozás többször is változott – nem egyszer inkább aktuálpolitikai érdekek mentén és kevéssé a valós szükségletekre jól reagálva. Ráadásul az elmúlt 20-30 évben igen hullámzó volt, hogy mennyi erőforrás jutott/jut a törvény betarthatóságának biztosítására és ezzel összefüggésben a gyermekvédelmi rendszer működtetésére.
A sok változás mellett az alapcél változatlan: legyen megelőzhető a gyermekekkel szembeni rossz bánásmód. Minden helyzetben élvezzen elsőbbséget a gyermekek testi-lelki jólléte, és amíg erre a legkisebb esély is van, a gyermekek a saját családjukban nevelkedjenek. Továbbá azokban az esetekben, amikor a gyerek biztonsága azt kívánja, hogy a rendszer éljen a családból való kiemelés lehetőségével, akkor legyen kiemelt feladat a családba való visszagondozás.
A gyermekvédelem intézményei egy széles körű jelzőrendszerrel működnek együtt. Jelzések nélkül nem is lehetséges a gyermekek védelmének megvalósítása. Ez azt jelenti, hogy a szakemberektől, intézményektől, illetve bármilyen állampolgártól érkező gyanúról (és nem bizonyosságról, nem bizonyítékról!) szóló bejelentést komolyan kell venniük és ki kell vizsgálniuk.
Megbízható a gyermekvédelmi rendszer?
Szülőként, szakemberként és hírolvasó állampolgárként is nap mint nap tapasztalhatjuk a gyermekvédelmi rendszer hiányosságait, anomáliáit és rossz működését. Túlkapásokról és intézkedés nélkül maradt esetekről is érkeznek hírek, miközben a hétköznapokban a gyerekek érdekében, csendben végzett munka rejtve marad.
A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány szolgálatainak és a velünk kapcsolatban álló szakembereknek visszatérő tapasztalata, hogy a jól kitalált rendszer nem jó működésének elsőrendű oka a szakemberek és egyéb erőforrások hiánya. Így azok a dolgok sem tudnak megbízhatóan működni, amelyekre törvényi előírás, szabályozás is vonatkozik.
A nem megbízható működés leginkább egyfajta esetlegességet és területi egyenlőtlenségeket jelent. Papíron sok mindennek kellene mindenhol garantáltan és azonos minőségben működnie az anyagi támogatásoktól, a helyettes szülőn át az ingyenes pszichológiai ellátásig, de ez sajnos egyáltalán nem tud megvalósulni a fentebb említett humánerőforrás-hiány miatt. Ez azonban egyáltalán nem azt jelenti, hogy ne lenne érdemes a gyermekvédelemhez fordulni, sok esetben ez kötelező is!
Megtörténhet egyes esetekben, hogy nagyobb proaktivitásra, érdekérvényesítésre, több utánajárásra, akár több utazásra lehet szükség annak érdekében, hogy adott család, adott gyerek megfelelő segítséget kapjon.
Milyen eszközei vannak a gyermekvédelmi segítségnek?
A gyermekvédelmi törvény meghatároz hatósági intézkedéseket és szolgáltatásokat. Előbbi a gyermek és a család sorsát érintő hatósági döntéseket jelenti (pl. családból való kiemelés és visszahelyezés, gyám kijelölése, döntés az örökbefogadásról), melyeket a gyámhatóság (jegyző, gyámhivatal) végzi; utóbbi pedig azokat a különböző típusú szolgáltatásokat, amelyeket a rászoruló családok, gyerekek igénybe vehetnek.
A gyermekvédelmi törvény a szolgáltatások két körét különíti el: a minden család számára rendelkezésre álló gyermekjóléti alapellátásokat és a családból kiemelt gyermekek gondozását biztosító gyermekvédelmi szakellátásokat.
Gyermekvédelmi alapellátás
Az alapellátáson belül is többszintű a segítség. Célja, hogy a szociális munka eszközeivel hozzájáruljon a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jóllétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családból történő kiemelésének megelőzéséhez.
Vannak családok, akiknek anyagi jellegű támogatásra (is) szükségük van. Ilyen szükségletekkel is lehet a lakóhely szerinti családsegítő és gyermekjóléti szolgálatokhoz fordulni.
A pénzbeli és természetbeni ellátások célja, hogy megelőzze és csökkentse a gyermekek anyagi típusú veszélyeztetettségét, hogy megakadályozza azt, hogy egy gyermeket kizárólag a család rossz anyagi helyzete miatt kelljen kiemelni a családból.
A gyermekjóléti szolgálatok többek között…
- figyelemmel kísérik a kerületben, illetve a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét;
- családgondozással segítik a támogatást kérő családokat, gyerekeket;
- ha a gyámhatóság egy gyermek védelembe vételéről dönt, akkor elkészítik a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervét, és biztosítják a kötelezően igénybe veendő családgondozást;
- szervezik a helyettes szülői hálózatot, valamint nyilvántartást vezetnek a helyettes szülői férőhelyekről;
- felkérésre környezettanulmányt készítenek;
- a területi gyermekvédelmi szakszolgálat felkérésének megfelelően vizsgálják és tárják fel az örökbe fogadni szándékozók körülményeit;
- családgondozással segítséget nyújtanak a családjukból kiemelt gyermekek mielőbbi visszakerüléséhez a szülői házba.
A fentieken kívül a veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése érdekében különböző szolgáltatásokat nyújtanak. Feladatuk a gyermek napközbeni ellátásának segítése és a gyermekekről, illetve családokról való átmeneti gondoskodás krízishelyzetekben. A gyermekjóléti szolgálat által nyújtott szolgáltatások térítésmentesek.
Gyermekvédelmi szakellátás
A törvény a családjukat átmenetileg vagy tartósan nélkülözni kényszerülő gyermekek számára a gyermekvédelmi szakellátás biztosítását írja elő. A személyes gondoskodást nyújtó szakellátás keretébe az otthont nyújtó ellátás, az utógondozói ellátás, valamint a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás tartozik.
A nevelésbe vett, tehát nevelőszülőknél vagy gyermekotthonokban élő kiskorúaknak gyermekvédelmi gyámot rendelnek ki, aki gyakorolja a szülői jogokat és viseli az ezzel kapcsolatos felelősséget. Cél, hogy a 12 év alatti gyerekek nevelőszülőkhöz kerüljenek, de ez is a rendszer olyan szelete, amely folyamatos kapacitáshiánnyal küzd.
Ha egy nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban élő gyereket bármilyen sérelem, rossz bánásmód ér, akkor a területileg illetékes gyermekjogi képviselőjéhez lehet fordulni segítségért.
Mit jelent a gyermekvédelmi jelzés?
A gyermekvédelmi jelzés azt jelenti, hogy gyerekekkel kapcsolatba kerülő szakemberként, hozzátartozóként vagy minden közelebbi kapcsolat nélkül, felelős állampolgárként szakmai segítséget kérsz egy gyerek érdekében a gyermek családjának.
A gyermekvédelmi jelzés
- nem rendőrségi feljelentés;
- nem von magával automatikusan hatósági intézkedéseket;
- nem jelenti azt, hogy bármilyen rossz bánásmódra bizonyítékod van;
- nem jelenti azt, hogy a gyereket ki fogják emelni a családból;
- nem árulás, hanem segítségkérés;
- nem azt jelenti, hogy az adott család rossz család vagy az adott szülők alkalmatlan szülők;
- de egy jelzés arról, hogy úgy látod, segítségre van szükségük!
A gyermekvédelmi jelzés megtehető név nélkül is, illetve a jelzést tevő adatait zártan kell kezelni, bár vannak olyan helyzetek, ahol a kontextusból a családnak is könnyen kikövetkeztethető, hogy ki fordult ügyükben a gyermekvédelemhez.
Mit tehetek, ha aggódom egy gyerekért?
A legfontosabb, hogy tegyél valamit! A helyzethez mérten, ez a valami nagyon sok minden lehet. Ha a játszótéren, a strandon vagy egy bevásárlóközpontban látsz egy türelmetlen, a vele lévő gyerekkel durván beszélő felnőttet, lehet, nem tudsz mást tenni, csak szelíden megkérdezni, tudsz-e segíteni valamiben. Gyakran már egy megszólítás old egy helyzetet, és ha nem is érsz el vele semmit, legalább jelzed a jelenlévő gyerek felé és természetesen minden szemtanú felnőtt felé is, hogy nincs rendben, ami zajlik.
Tedd fel magadnak a kérdést, ha az előtted álló személy nem egy gyereket ütlegelne, rángatna vagy fenyegetne erőszakkal a nyílt utcán, mit tennél? Ha nem egy gyerekhang, hanem egy felnőtt kiabálna segítségért, mit tennél? Hívnál azonnal segítséget? Egy gyerek még inkább kiszolgáltatott és gyengébb!
Más a helyzet, ha ismerős közegben tudsz bántalmazásról, elhanyagolásról. Van, hogy ilyen esetekben több esély van segíteni, de az is lehet, hogy éppen nehezebb a kapcsolódás. A legfontosabb, hogy nem a te feladatod megoldani egy másik család életét! De felnőttként nem mehetsz el egy veszélyben lévő gyerek mellett! Ne hagyd cserben! Jelezd, hogy bajban van!
Tizenéveseknél az is egy esély, hogy közvetlenül a gyerekkel próbálsz kapcsolatba lépni, őt biztatod, hogy kérjen segítséget, ha rossz neki otthon. Ez sokat adhat a fiatalnak, de tudni kell, hogy a lehető legnehezebb a saját családodról rosszat mondani, különösen hivatalos segítséget kérni. Nem lehet egy gyerek felelőssége, hogy felismerje, ha segítségre van szüksége és meg is tudja tenni a szükséges lépéseket!
Nem győzzük hangsúlyozni: a gyerekek biztonsága a felnőttek felelőssége!
Ha felmerül benned a gyanú, hogy egy gyerekkel rosszul bánnak, tegyél gyermekvédelmi jelzést! A jelzésedet név nélkül is megteheted.
Miért pont én tegyek jelzést?
A Kék Vonal szolgáltatásai alapvetően anonim módon működnek, de minden héten van legalább egy-két olyan helyzet, amikor a megkeresőnk lemond erről az anonimitásról annak érdekében, hogy konkrét, személyes segítséget szervezzünk számára. Ezen esetek egyik nagyon fontos és szomorú tanulsága, hogy sokszor évek óta szenvedő gyerekek ügyében is mi teszünk először jelzést. A családon belüli történeteknek félelmetesen nagy a látenciája, és az a hozzáállás, hogy ne avatkozzunk bele mások életébe, nagyon megnehezíti, hogy a gyerekek segítséget kapjanak.
Ha van rá módod és nincs akut vészhelyzet, jó, ha a jelzés előtt megpróbálsz a családdal, illetve az érintett gyerekkel kapcsolatba kerülni, és beszélni velük arról, hogy aggódsz és szívesen segítenél, de előfordulhat, hogy hetek, hónapok telnek el, és nem találsz erre alkalmat, miközben nem lehetsz biztos benne, biztonságban van-e az érintett gyermek.
Ne várj másra! Nem kell bizonyosság, nem a te dolgod bizonyítékot gyűjteni és nem a te dolgod egyedül megoldani egy veszélyben lévő gyerek helyzetét!
Mi fog történni a jelzésem után?
Minden helyzet más és más, és nem tudunk az éppen ott döntéseket hozó gyermekvédelmi munkatársak fejével gondolkozni. Általánosságban egy jellemző forgatókönyv, hogy egy családsegítő megpróbálja felvenni a kapcsolatot a szülőkkel, felajánlja a segítségét, környezettanulmányt végez és tájékoztatást ad az elérhető szolgáltatásokról, valamint az anyagi, pszichológiai és jogi segítségről. Az eset jellegétől és az érintett gyerekek korától függően a kiskorú szereplőkkel is beszélnek négyszemközt, és nekik is felajánlanak segítséget.
Amennyiben a kapcsolatfelvétel során felmerül a súlyos veszélyeztetés esélye és/vagy a család nem együttműködő, hanem bezárkózó, elérhetetlen vagy ellenséges, akkor a családsegítő kezdeményezheti a gyerekek védelembe vételét, ami egy szorosabb és nem önkéntes támogató kontrollt jelent.
Továbbá amennyiben életveszélyes elhanyagolást, súlyos fizikai vagy szexuális bántalmazást tárnak fel, akkor lehetőség van a gyerekek azonnali, ideiglenes hatályú kiemelésére.
A megtett intézkedésekről a jelzést tevő kérhet visszajelzést.
Miért tegyek jelzést egy nem jól működő rendszer felé?
A gyermekvédelmi rendszer minden anomáliája és hiányossága ellenére megkerülhetetlen. Nincs alternatívája. Nem dönthet úgy egyetlen felelős felnőtt sem, hogy a gyermekvédelmi rendszerrel kapcsolatos jogos és megalapozott bizalmatlansága okán nem tesz jelzést, ha egy gyerek bántalmazásáról, elhanyagolásáról, pszichés problémáiról vagy önveszélyeztető magatartásáról tudomást szerez. Nincs egy alternatív gyermekvédelmi rendszer, nincs valós választás és nincs máshol másnak lehetősége segítő szándékkal belenyúlni családok vagy akár intézmények működésébe a gyerekek biztonsága érdekében.
A sajtóban nagyon hangosak a rendszer általában jogos kritikái. Ha túlkapás van, arról mindenki tud. Ha indokolatlanul emelnek ki gyerekeket a családjukból, az rettenetes, megengedhetetlen, de hasonlóan rettenetes és megengedhetetlen a láthatatlanul és feltáratlanul maradó számos súlyos családon belüli bántalmazás, ahol esélye sincs a gyermekvédelemnek beavatkozni, mert nem tudnak róla, amíg nem érkezik hozzájuk jelzés.
