A gyermekbántalmazás olyan, gyermekek ellen elkövetett cselekedet, amely tényleges vagy lehetséges fizikai, illetve lelki károsodást okoz a gyereknek, sérti emberi méltóságát, akadályozza a fejlődést. Erőfölényen alapuló kapcsolatban zajlik, az elkövető olyan személy, akinek az lenne a feladata, hogy biztonságot és bizalmat adjon, felelősséget vállaljon a gyerekért. A bántalmazás lehet fizikai, szexuális, érzelmi bántalmazás, de ide tartozik az elhanyagolás is.
A gyerekek elleni szexuális bántalmazásnak, szexuális visszaélésnek, abúzusnak nevezzük azt, amikor egy felnőtt vagy egy jóval idősebb gyerek arra használja az erőfölényét, hogy valamilyen szexuális tevékenységbe bevonja a gyermeket.
A jog megkülönbözteti a szexuális erőszakot és a szexuális visszaélést. Szexuális erőszak a hatályos jogi szabályozás szerint, ha a bántalmazó, a szexuális kényszerítést erőszakkal, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel követi el, illetve más védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotát szexuális cselekményre használja fel. Szexuális erőszakot követ el az is, aki tizenkettedik életévét be nem töltött személlyel szexuális cselekményt végez vagy végeztet. Súlyosbító tényező, ha az elkövető a hozzátartozója, vagy nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése, illetve egyéb módon a hatalma vagy befolyása alatt álló személy sérelmére követi el, az erőszakot vagy azonos alkalommal, egymás cselekményéről tudva, többen követik el azt. Szexuális visszaélést követ el az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennegyedik életévét be nem töltött személlyel szexuális cselekményt végez, vagy ilyen személyt arra bír rá, hogy mással szexuális cselekményt végezzen, továbbá az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennegyedik életévét be nem töltött személyt arra törekszik rábírni, hogy vele vagy mással szexuális cselekményt végezzen. Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennegyedik életévét betöltött, de tizennyolcadik életévét be nem töltött személlyel a vele kapcsolatban fennálló hatalmi vagy befolyási viszonyával visszaélve szexuális cselekményt végez, szintén szexuális visszaélést követ el, ami szabadságvesztéssel büntetendő.
A Kék Vonalat megkereső gyerekek 2022-ben több, mint 2500 esetben számoltak be őket ért valamilyen bántalmazásról, és ennek 12 százalékában meséltek szexuális abúzusról. Nem célunk és nem is kompetenciánk ezen történések jogi megítélése, ezért a szexuális bántalmazás és abúzus szavakat nem a fenti jogi értelemben használjuk.
Szintén ide tartozik a gyerek és az elkövető között zajló chatelés, gyerekekről készült pornográf felvételek gyűjtése, terjesztése.
Sokan azt gondolják, hogy a gyerekek ellen elkövetett szexuális visszaéléseket a gyerek számára idegen személyek követik el, pedig a felmérések szerint ez mindössze az esetek 7 százalékában történik. Sokkal gyakoribb, hogy családtagok, ismerősök, rokonok közül kerül ki az elkövető.
Az abúzus alapja a fentebb már említett erőfölény. Mivel a kapcsolat nem egyenlő, ezért nem beszélhetünk beleegyezésről akkor sem ha az áldozat nem tiltakozott, vagy szexuális élvezetet élt át az abúzus során. Beleegyezés csak egyenlő felek között történhet. A visszaélés általában valamilyen ártatlannak tűnő közeledéssel kezdődik, ami félrevezeti a gyereket (pl. “Hadd masszírozzalak meg!”, “Megmutatom, hogyan tartsd a fütyit”, “Én szeretlek a legjobban, nézd, mennyire” stb) Az ártalmatlannak tűnő játékok észrevétlenül fordulnak abúzusba, vagyis nincs nyílt erőszak, helyette manipuláció, érzelmi zsarolás, szeretetmegvonás van. Mivel a gyerekek bíznak a körülöttük lévő felnőttekben, sőt sok esetben nem is megengedett, hogy megkérdőjelezzék őket, fel sem merül bennük, hogy nemet mondjanak, ellenálljanak akkor sem, ha érzik, hogy valami nincs rendben.
A szexuális bántalmazás dinamikájának jellemzője továbbá, hogy az elkövetőnek és az áldozatnak lesz egy közös titka, amit senkinek sem szabad elmondani. Az elkövető gyakran ilyesmiket mond a gyereknek: “Ha ezt elmondod, anya meghal”, “Akkor engem elvisznek”. Gyakran már az abúzus közben bűntudatot kelt a gyerekben: “Miattad van, te csábítottál el, te vagy olyan, hogy ezt kell csináljam”. A közös titok aztán lassan tönkreteszi a gyerek lelkét.
A szexuális bántalmazás következményei
A gyerekkorban elkövetett szexuális bántalmazásnak súlyos következményei lehetnek, mert a gyereket a személyiségfejlődés közben (akár korai szakaszában) éri a trauma. A hatása sokrétű, így szinte bármilyen tünet vagy tünetegyüttes megjelenhet a nyomában. A PTSD (poszttraumás stressz szindróma) a leggyakoribb következmény. Jellemző, hogy az áldozat folyamatos készenléti állapotban van, nyugtalan, erősen szorong.
A PTSD mellett a szorongásos zavarok, depresszió, öngyilkossági gondolatok, evészavarok, szexuális zavarok is megjelenhetnek, amellett szerfüggőség (drog, alkohol) vagy viselkedési függőség (pl. számítógép-függőség), és különböző testi panaszok is megjelenhetnek (pl. krónikus fájdalom vagy gyulladás a traumában érintett területen, későbbi fogamzási nehézségek).
A szexuális abúzus gyakori kísérője a disszociáció. Így nevezik azt az állapotot, amikor valaki “fejben” és érzelmileg kilép a helyzetből, nincs ott a tudatával. Az abúzus alatt ez egy védekezési mechanizmus, mert azzal, hogy “nincs ott”, védi magát, de hosszútávon akadályozza az egészséges életvitelt. Tipikusan mondatok, amelyek nyilvánvalóvá teszik a disszociációt: “Felülről láttam magunkat az ágyon”, “Olyan volt, mintha kiléptem volna a testemből”.
Tehát a következmények komplexek, hiszen lehet, hogy egy szorongásos zavar és önsértés hátterében sejlik fel egy évekkel ezelőtti szexuális bántalmazás. Éppen ezért fontos, hogy egyfajta traumaszemüvegen keresztül nézzünk a fenti tünetekre.
A szexuális abúzus figyelmeztető jelei
Az abúzus nem marad jelek nélkül. Ha egy gyereket szexuálisan bántalmaznak, annak a láthatatlan rövidtávú jelei-következményei is előbb-utóbb megjelennek. A következő jelek közül minél több van jelen egyidejűleg, annál nagyobb a valószínűsége a háttérben lévő bántalmazásnak.
TESTI JELEK:
- Viszketés, fájdalom a nemi szerv környékén
- Gyakori indok nélküli fájdalom (has, torok)
- Nehéz járás, ülés
- Fertőzések
- Hirtelen testsúlynövekedés vagy csökkenés
- Pszichoszomatikus tünetek (fejfájás, hasfájás, torokfájás)
VISELKEDÉSES JELEK
- Álmatlanság
- Szorongás, depresszió, nyugtalanság
- Étvágytalanság
- Romló iskolai teljesítmény
- Csökkent önértékelés
- Szexualizált viselkedés
- Önsértés
- Visszahúzódás, érdeklődés elvesztése
- Egy bizonyos személytől való félelem (kisgyerekeknél)
Mit tehetünk szülőként a megelőzésért?
Már egészen kicsi gyerekekkel is lehet beszélgetni a testhatárokról.
Aki tud, mer, azt tapasztalta meg, hogy szabad ellenkezni egy felnőttel szemben, esélyt kap arra, hogy egy rosszindulatú közeledésre is határozott ellenkezéssel reagáljon. Ezért pedagógusként, más szakemberként is sokat tehetsz, azzal, hogy egy demokratikus, partneri kapcsolatot alakítasz ki a gyerekekkel.
Ahogy írtuk, a szexuális bántalmazók legfőbb fegyvere a titok! Sokféle kontextusban, egy-egy mese, játék kapcsán lehet egészen kicsit gyerekekkel is jó és rossz titkokról beszélni. Segíteni különbséget tenni, az árulkodás és a segítségkérés között, és bátorítani őket arra, hogy bízzanak a saját érzéseikben, és a nyomasztó, zsigeri rossz érzeteket okozó titkokat soha ne cipeljék egyedül!
A szexuális bántások elkövetői nagyon gyakran a gyermeknek ismerős felnőttek. Egy megbízhatónak vélt felnőtt bántja őket, és ezután különösen nehéz újra megbízni más felnőttekben. Ezt elősegíthetjük azzal, ha a szexuális bántalmazást és egyéb bűncselekmények valóságát nem kezeljük tabuként, beszélünk a családban is a gyerek életkorának megfelelően arról, hogy találkozhat rossz szándékú felnőttekkel, de ennél hangsúlyosabb legyen az üzenet, hogy minden olyan helyzetben, amikor egy felnőtt rossz érzést kelt benne, tud a szüleitől segítséget kérni! A legfontosabb, hogy a gyerek tudja, bármikor számíthat ránk, a szüleire, nekünk mindent elmondhat, hinni fogunk neki és mellette állunk.
Hogyan reagáljunk, ha megosztja velünk a történetét?
A gyerekekben erősen dolgozik a szégyen, sokszor hallani, hogy undorítónak, rothadtnak, “megrontottnak”, szégyenteljesnek érzik magukat, ezért rettentő nehéz számukra erről beszélni. Emiatt is különösen fontos, hogyan reagálunk.
- Értőn hallgassuk végig, ne szakítsuk félbe!
- Mutassunk együttérzést!
- Ne bagatellizáljuk a történetet! (pl. “Nem kell olyan komolyan venni, hogy a nagybácsi megdicsérte az alakod, ő ilyen.” vagy “Nem olyan nagy gond, ha a nagypapa az ölébe ültet, ez csak a szeretet jele”, “Nem kell nagy ügyet csinálni abból, ha az edződ hozzád ér ott, mindenkivel ezt csinálja!” stb.)
- Higgyük el, amit az áldozat mond!
- Ne próbáljuk rávenni, hogy lépjen tovább, felejtse el, ezt nem lehet “elfelejteni”.
- Biztassuk, segítsük, hogy keressen segítséget a témában jártas szakember személyében.
A szexuális bántalmazás ténye annyira rettenetes, annyira ijesztő, különösen, ha a saját gyermekünket érinti, hogy jobb lenne, könnyebb lenne, nem elhinni. Viszont ezzel cserben hagyjuk a segítséget kérő gyereket. Sajnos nem az a jellemző, hogy gyerekek kitalálnának szexuális abúzus történeteket, sokkal gyakoribb, hogy a megtörtént eseteket sem mondják el évekig, esetleg soha senkinek!
Mit tehetünk szülőként, ha a gyerekünk szexuális bántalmazás áldozatává vált?
A legfontosabb, hogy higgyünk neki, és kezeljük súlyához mérten az elhangzottakat. Nagyon fontos, hogy minden további lépés átgondolásába (például jelzés az iskolában, intézményben, mások figyelmeztetése, rendőrség bevonása, jogi lehetőségek átgondolása) vonjuk be a gyerekünket. Nem döntsünk semmiben a háta mögött, de hangsúlyozzuk azt, hogy bizonyos lépések megtételének a felelőssége egy felnőtt felelősség, és nem kell neki egyedül döntenie.
A szexuális bűncselekmények miatt a büntetőeljárás feljelentésre, bejelentésre vagy a hatóságok észlelése nyomán indulhat. A szexuális bűncselekmények bizonyos fajtái magánindítványra üldözendőek. Ez azt jelenti, hogy az eljárás csak akkor indul meg, illetve akkor folytatódik, ha korábban a hatóságok tudomására jutott a bűncselekmény gyanúja, ha maga a sértett kifejezetten kéri az elkövető felelősségre vonását, illetve ha a sértett 14 éven aluli, akkor a törvényes képviselője vagy a gyámhatóság tehet feljelentést. Nagyon fontos, hogy ha ezzel kapcsolatban kérdéseink vannak szülőként, kérjünk ilyen irányú segítséget is!
A szexuális bántalmazás feldolgozásához szinte minden esetben szakember bevonása szükséges. A kiskorú áldozat a szülei közbenjárásáraval tud megfelelő segítséghez jutni, pszichológushoz vagy pszichiáterhez járni. A legjobb hatékonysággal jellemzően egy trauma fókusszal dolgozó pszichoterapeuta, akiben az áldozat megbízik tudja megelőzni a későbbi lelki rossz hatásokat, illetve segíteni a fentebb írt pszichés tünetek kezelésében.
Mit tehetünk, ha más gyerek szexuális bántalmazásáról szerzünk tudomást?
A tudomásunkra jutott szexuális abúzus gyanújáról ismeretlenül is tehetünk gyermekvédelmi jelzést a területileg illetékes Családsegítő és Gyermekjóléti Központ felé. A nyomozás, a bizonyság szerzés nem a mi dolgunk, viszont felelős felnőttként, nagyon fontos, hogy ne nálunk álljon meg az a lánc, ami egy bántalmazott gyerek megmenekülését szolgálhatja!
Forrás:
Muszáj munkacsoport
Kuritárné Szabó, I. (2015). Úgy szerettem volna, ha nem bántottak volna. Oriold és Társai Kiadó.
