Szexualitás és nemi identitás – hogyan beszélgess a kamaszokkal?

Azok a tizenévesek, akik nincsenek megelégedve kinézetükkel, nagyobb arányban vannak kitéve az alábbiaknak:

• alacsony önbizalom, önbecsülés
• szorongás és depresszió
• táplálkozási- és étkezési zavarok
• önsértés
• beilleszkedési- és magatartási nehézségek

A valós információk átadása a szülők szerepének elengedhetetlen része, és jó ha ezt minél korábban elkezdjük beépíteni a gyerekekkel való kommunikációba, hiszen ez a folyamat nem a tizenéves fiatal felvilágosításával kell, hogy induljon, hanem jóval korábban. Hiszen ha csak ekkor ülünk le először beszélgetni a testéről, a testi változásokról, a szexualitás témájáról a gyerekkel, könnyen lehet és érthető is, ha nem lesz nyitott és fogékony. Ha szülőként kínosan érzed magad, akkor a gyereked is azt fogja megtanulni, hogy ez egy kínos téma. Ha láthatóan nem szívesen beszélsz intim témákról, akár azért mert neked sem volt erre jó mintád, akár azért, mert megoldatlan belső konfliktusokat hív elő a testtel való viszony, vagy a szexualitás témája, akkor lehet, hogy kamasz ezt megérezve, tulajdonképpen csak “szívességet tesz” azzal, hogy elzárkózik.

Ahhoz, hogy megfelelő légkört teremtsünk, már kiskorától kezdve könnyedén és természetesen elérhetővé kell tennünk ezt a kérdéskört a gyermek szintjén. A legkisebbeknek mosdatás, öltözködés közben meg lehet nevezni a nemi szerveket, akkor már legalább szavaink lesznek, amikor óvodás korban megérkeznek az első kérdések a másik nemről, a kisbaba születéséről, a szerelemről…  Ha el tudjuk érni, hogy semmi ne legyen tabu téma, és nem kerüljünk el a beszélgetéseket, ha a gyerek kérdéseket tesz fel, akkor ő is érezheti, hogy a test, a nemiség, a szerelem testi megélése, a fogantatás, a születés a természetes dolgokhoz tartozik, éppen úgy mint élet-halál egyéb kérdései.

Milyen konkrét testi változásokat tapasztalhat egy serdülő?

Van akinél korábban mennek végbe ezek a változások, és van akinél később, de általánosságban a lányok 8-11 éves kor között, a fiúk pedig valamivel később, 11-14 éves korban kezdenek el serdülni. Teljesen normális, hogy ezt az időszakot mindenki máshogyan éli meg, mind fizikai, mind pedig érzelmi tekintetben.

Az alábbi testi változások figyelhetők meg leginkább kamaszkorban:

• Gyors testmagasság növekedés
• Testméret és alakváltozások (pl. hízás, izmosodás, lányoknál mellnövekedés)
• A korábbinál erősebb izzadás
• Bőrproblémák, pattanások megjelenése
• Test-, és nemi szőrzet megjelenése
• Erősebb szexuális érdeklődés alakul ki
• Nemi szervek változásai
• Lányoknál elérkezik az első menstruáció
• Fiúknál jelentkezhet mutálás, spontán merevedés, éjszakai magömlés

Miért fontos beszélni mindezekről?

Az Iskolamarketing és a Free Association középiskolás diákok között végzett felmérést, melyből kiderült, hogy a kamaszok főként a szüleiktől várna választ szexuális kérdéseikre – a megkérdezettek több mint 70%-a értett ezzel egyet. Ennek ellenére mégis sokkal inkább az internetről vagy barátoktól szereznek információt. Ebben azért mutatkoznak nemi különbségek, a kutatás szerint kb. négyszer nagyobb arányban kutatnak az interneten a szexről a fiúk, mint a lányok. Ugyanakkor London School of Economics and Political Science egy, az európai országok körében végzett vizsgálata azt találta, hogy az átlagos 11 éves európai kislány egyik leggyakoribb keresőszava 2012-ben a pornó volt. Általánosságban elmondható, hogy a lányok még kamasz korukban is meghittebb kapcsolatban állnak a szüleikkel: 57%-uk fordul bizalommal hozzájuk szexuális kérdésekben, míg a fiúk alig 37%-a. A 14–19 évesek 72%-a látott már pornógráf tartalmat, és a fiúknál ez az arány még magasabb: kb. 86%.

Habár szerencsére egyre inkább tisztában vannak vele a fiatalok, hogy a valódi szeretkezés más, mint amit a pornófilmekben láthatnak, mégsem jut el mindenkihez ez az információ, és ez számos veszélyt rejt magában. Bár minden helyzet egyéni a fenti statisztikai adatokból egyértelműen látszik, a kamaszoknak igen is van igényük arra, hogy felnőttekkel beszélgessenek a szexről, még akkor is, ha adott esetben elsőre hárítanak egy olyan helyzetben, ahol erre lehetőségük van.

Tulajdonképpen az, hogy a kamasz teste ilyen jelentős változásokon esik át serdülőkorban, krízisként is felfogható, ami már önmagában sok mentális energiát elvisz, lelki- és fizikai nehézséget jelenthet, így kiemelten fontos támogatni őket ebben az időszakban. Az tud ebben a legtöbbet segíteni, ha erről lehet tabuk nélkül beszélni, hiszen ez sokat segít nekik abban, hogy ezt a megváltozott testet könnyebben el tudják fogadni a tizenévesek. Azonban fontos a témához kellő érzékenységgel is viszonyulni, hiszen rendkívül sok módon befolyásolhatja a hozzáállásunk a beszélgetés kimenetelét. Tényleg érdemes szem előtt tartani, hogy a szőrösödés, a menstruáció, az első szexuális tapasztalatok igen feszélyező téma serdülőkorban. Viszont ezek a tabuk nélküli beszélgetések növelik annak az esélyét, hogy egészséges szexuális kapcsolatokat tudjanak majd létesíteni, és az önértékelési nehézségek is elkerülhetővé válnak.

TEHÁT:

• Így érthetik meg, hogy mitől lesz egy párkapcsolat egészséges.
• Azért, hogy az egészséges testképük és önbizalmuk fejlődjön.
• Azért, hogy a lelki egészségüket és jóllétüket megóvjuk.
• Manapság könnyen érhetőek el pornóvideók, szex fórumok, amik félreviszik a szexualitásról kialakított képüket.

Hogyan érdemes beszélgetni velük erről?

Ehhez nem nagy, leülős, komoly beszélgetések kellenek, sokkal inkább mindennapi, könnyed és laza szülő-gyerek párbeszédek.

A szülői szerepben az a komoly felelősség hárul rád, hogy gyermekedet a szexuális nevelés kontextusában támogasd. Ilyenkor nem pusztán az a cél, hogy a gyermekek megtudják, mi is az a szex, hanem hogy megismerjék saját testüket, a testükben lezajló folyamatokat, valamint az ezekkel kapcsolatos érzéseiket. Ugyanis a szex sokrétű, és nagyon fontos, hogy a gyerekek többek közt halljanak a védekezésen túl arról is, hogy:

• mit jelent pontosan a beleegyezés,
• hogyan ismerhetik fel a saját vágyaikat, akár azokat is, amelyek azonos neműek felé vinnék őket,
• mi számít erőszaknak,
• hogyan léphetnek ki egy olyan helyzetből, amire még nem érzik késznek magukat,
• kitől kérhetnek segítséget, ha baj van,
• miért vigyázzanak az okostelefonokkal készülő fényképekkel, videókkal.

A szexuális nevelés elsősorban azt célozza, hogy a gyermekeket megtanítsuk, hogyan legyenek tudatában saját testüknek, hogyan értsék meg az ott zajló változásokat, és hogyan fogadják el és mindenekelőtt tiszteljék azokat. Fontos, hogy olyan környezetet tudj kialakítani, ahol a testükről és az érzéseikről tabuk nélkül, természetes és pozitív módon beszélhetnek. Ez a tudatosság és önelfogadás lehetővé teszi számukra, hogy jól érezzék magukat a bőrükben, megtanulják, hogyan kell gondoskodni testükről, és hogyan tudják mindezt átültetni más személyes kapcsolataikba is. A szexuális nevelés célja tehát az, hogy a gyermekek egészséges és pozitív módon tudjanak kapcsolódni önmagukhoz és másokhoz is, anélkül, hogy a téma tabuvá vagy kényelmetlenné válna számukra. És mint olyan sok minden egyéb témában, itt is óhatatlanul leginkább a példa, a mintaadás az ami meghatározó lesz. Ha a szüleitől egy gyerek a saját testükkel való állandó elégedetlenkedést hallja, ha a test és a szex témája tabusítva van vagy éppenhogy túlszexualzált a közeg, akkor nagyon nehéz lesz ez a pozitív kapcsolódás.

A kamaszkor egyik fontos állomása a nemi identitás, szexuális orientáció felfedezése – de mégis hogyan lehet ezt elképzelni?

A serdülőkor egyik fontos feladata a kamasz saját identitásának a megtalálása. Ennek egy jelentős része szól arról, hogy milyen nemi szerepekhez szeretne igazodni. Az identitás kialakulását követi, illetve sokszor már az identitás alakulásával párhuzamosan felerősödik az intimitásra való vágy, így különösen aktuálissá válik ezekben az években, hogy szexuálisan melyik nemhez vonzódik.

Mit jelent a szexuális orientáció, azaz irányultság? 

A szexuális irányultság azt mutatja, hogy melyik nemhez vonzódunk testileg és érzelmileg. Már a korai évektől úgy érezheti egy gyerek, hogy vonzódik valamelyik nemhez, de az is megtörténhet, hogy csak a serdülés éveiben kezdi foglalkoztatni ez  a kérdés. A szexuális irányultság nem választás kérdése. Ez egy adottság, ugyanúgy például, mint a szem színe, vagy az, hogy milyen kezes az ember. Azt hogy hogyan nevezi meg az ember a szexuális irányultságát, ehhez milyen kifejezéseket használ és ezt kivel osztja meg, egyedül az ő döntése. Nagyon fontos, hogy a saját érzései motiválják mindebben. Ez azt is jelenti, hogy nagyon sok kárt okozhat és nem hatékony a szexuális orientáció külső nyomásra történő megváltoztatásával próbálkozni.

Mit jelent a nemi identitás, azaz önazonosság? 

A nemi önazonosság azt mutatja, hogy melyik nemhez tartozónak érzi magát az illető. Születéskor a szabad szemmel látható biológiai jellemzők alapján határozzák meg a nemünket. Mivel a biológia nem valójában egy bonyolult, sok tényezőből összeálló dolog, és ezek a tényezők nem mindenkinél mutatnak egyértelműen egy irányba, előfordulhat, hogy később kiderül biológiailag sem egyértelmű, hogy férfi vagy női testé alakul a test. És ne felejtsük el: az ember jóval több, mint biológia! Ahogy idősebb lesz a gyermek, megtörténhet, hogy még ha nincs is ennek feltétlenül testi oka, úgy érzi, nem azzal a nemmel tud azonosulni, amilyennek születésekor besorolták, vagy egyszerűen nem kívánja magát ezen a férfi-női vonalon elhelyezni.

Ezekben a helyzetekben talán még fontosabb a bizalmas, megértő, és ítélkezésmentes légkör megteremtése, hogy egészséges, teljes és önbizalomteli életet élhessenek a fiatalok.

Szülőként nagyon nehéz lehet azzal szembesülni, hogy a gyerekednek bizonytalan a nemi identitása, vagy a szexuális orientációja, vagy éppen nagyon is biztos, csak neked nehezebben elfogadható. Rengeteg érzés, gondolat és számos kérdés, amivel meg kell küzdened ahhoz, hogy biztonságot adó háttér tudj lenni. Mindezzel neked sem kell egyedül küzdened. Kérj segítséget a saját kérdéseidben és kihívásaidban!

További tartalmak:
KamaszPanasz
Yelon
Háttér Társaság
Marozsi M., N. (2017). Tanuljuk, hogy tanítsuk? A szexuális nevelés dilemmái. GRADUS, 5(1), 42-49.
Semsey, G. (2018). Szexuális nevelés az iskolában. Iskolakultúra, 28(12), 17-34.