Amikor erőt adó egy kapcsolat – az egészséges kapcsolatokról

Az is lehet, hogy ez nem egy határozott pillanat volt, hanem szépen lassan kúszott be az életedbe az érzés, hogy az osztálytársakat, néhány kolitársadat, barátodat, barátnődet közelebbinek érzed magadhoz a szüleidnél. Ez általában akkor is meg szokott történni, ha otthon alapvetően jó kapcsolatban vagy a szüleiddel. Ha nem volt olyan jó otthon, mert elhanyagolva, bántalmazva érezted magad, akkor hamarabb is elkezdődhetett.

A serdülőkor egyik kihívása, hogy kialakítsd a saját identitásod, és ebben fontos szerepe van annak, hogy a szüleidtől kicsit távolodj.

Vagyis az, hogy távolodsz a szüleidtől, közeledsz a kortársaidhoz, teljesen természetes, sőt elvárt lépése ennek a több évig tartó, néha kifejezetten nehéz folyamatnak. Éppen ezért nagyon fontos, hogy milyen kapcsolatokkal veszed körül magad. A másokhoz való kapcsolódás mindenki igénye. Minden kapcsolat sokat adhat, de romolhat is. A kapcsolatokban nem csak a kikkel, hanem a hogyan is számít. A jelen írásban az egészséges kapcsolatokról lesz szó.

Milyen az egészséges kapcsolat?

Amikor egészséges kapcsolatokról beszélünk, akkor ide gondoljuk a baráti kapcsolatokat és párkapcsolatokat, illetve bármilyen kapcsolatot, ami ebbe a kettőbe nem tartozik bele, például az edződdel vagy a tanároddal való kapcsolatot is. A jól működő párkapcsolatnak, baráti kapcsolatnak nincsen biztos receptje, mert minden ember és minden kapcsolat kicsit más. Azt azonban meg lehet állapítani, hogy két ember között egyenrangú és erőszakmentes-e a viszony.

Ha egy kapcsolatunk – legyen az baráti, családi vagy szerelmi – alapja az egyenlőség és erőszakmentesség, az biztonságot nyújt,  a felmerülő konfliktusok pedig hatékonyan rendezhetők. Az egyenrangúság azt jelenti, hogy mindkét félnek azonos jogai vannak, kölcsönösen mondhatnak nemet és mindkettőjük véleménye, gondolatai és érzései azonos súllyal vannak jelen a kapcsolatban. A felek tisztelik és elfogadják, nem kritizálják egymást. Utóbbi különösen fontos, mert ebben a formálódó időszakban kifejezetten érzékeny lehetsz a kortársaidtól érkező negatív és nyers kritikára. Az egészséges kapcsolatban szabad egyet nem érteni, (elviekben) akár a tanároddal is, de az fontos, hogy ez is tiszteletteljes formában jelenjen meg. Ugyanis nem várható el a másik féltől, hogy elfogadóan, tiszteletteljesen forduljon hozzám, ha én nem azt teszem. A kölcsönösség tehát alap. Az egészséges kapcsolatokban a problémákat meg lehet beszélni. Aki tévedett, vagy akarva – akaratlanul megbántotta a másikat képes elnézést kérni. A kommunikáció erőszakmentes, nem egymás legyőzéséről szól. Egy egészséges kapcsolatban is adódnak nézeteltérések, viták is, ami előrébb is vihet helyzeteket. Ha a konfliktushelyzetek békés és konstruktív megoldása közös cél valószínűleg ezekhez hasonló reakciók érkeznek egymás felé:

„Nem akartalak megbántani. Sajnálom.”
„Értem. Nem bírod, ha nem beszélek hozzád, amikor együtt utazunk.”
„Én is magányosnak éreztem magam, és arra vártam, hogy te szólalj meg.”

A kapcsolat valószínűleg jól működő, ha:

• Az erőszakmentes kommunikáció használata eredményre vezet.
• Mindketten ugyanannyi energiát fektettek a közös problémák megoldásába.
• Szabadon kifejezheted az érzéseidet.
• A sikereidre a másik  boldogan és támogatóan reagál.
• Mindkettőnknek lehetősége van a változásra és a fejlődésre.
• Erősnek érzed magad.
• A partnered elenged, ha szakítani akarsz (párkapcsolatban).

Ha a kapcsolat nem jól működő vagy bántalmazó, a másik valószínűleg erőszakos kommunikációval fog reagálni, ha kifejezés az igényeidet vagy beszélni akarsz egy problémáról:

„Nem is úgy volt. Te nem szóltál hozzám.” [vita a tényeken]
„Ezt a baromságot!” „Túl érzékeny vagy.” [a te érzéseid megkérdőjelezése vagy minősítgetése] „Hát te nem vagy normális.” „Nincs nagyobb problémád?” [megalázás, bagatellizálás)

A rosszul működő kapcsolatok jellemzői:

• A problémákat nem tudjátok megbeszélni.
• Beszéltek a problémákról, de semmi sem változik.
• Az erőszakmentes kommunikáció nem vezet eredményre.

A kapcsolat bántalmazó, ha rosszul működő és ezen felül az alább felsoroltak közül több is igaz:

• A partner (baráti vagy párkapcsolat) a sikereidre vádaskodással, dühvel vagy bagatellizálással reagál. Például egy sikeres témazáróra: “Jó, dehát így könnyű, mindenki tudja, hogy Éva néninek te vagy a kedvence!”
• A másik gyakran levegőnek néz: úgy tesz, mintha te ott se lennél, nem szól hozzád.
• Egyre gyengébbnek érzed magad, az élettered beszűkül (csak vele “találkozhatsz”, különben megsértődik, bántóan viselkedik)
• Egyre inkább az az érzésed, hogy figyelned kell, hogyan viselkedsz vele, míg ő egyáltalán nem veszi figyelembe a te igényeidet.
• Ha szakítani akarsz, nem engedi és/vagy zsarol, fenyeget.

Bántás vagy bántalmazás?

Olykor (egy jó kapcsolatban is) megesik, hogy bántjuk a másikat. A fáradtságtól, a frusztrációktól, vagy rossz minták, kisgyerekkori beidegződéseink miatt néha mondunk vagy teszünk olyasmit, ami a másik számára bántó lehet. De egy jól működő kapcsolatban ezek megbeszélhetők! Bántalmazásról akkor beszélünk, amikor a bántások egyirányúak, idővel egyre gyakoribbá és súlyosabbá válnak, és az elszenvedő egyre kevésbé tudja megakadályozni vagy befolyásolni az eseményeket.

A bántalmazás ismertetőjegyei:

Egyirányúság: Mindig az egyik fél bántja a másikat, a másik pedig szomorú/fél, majd megbocsát, vagy legalábbis próbálja túltenni magát az eseten.

Ciklikusság: A bántást vagy verést bocsánatkérés, szerelmi vallomások vagy fogadkozások követik. Egy ideig minden rendben van, majd előbb-utóbb kitör a vihar újabb bántások formájában.

Fokozódás (eszkalálódás): A bántalmazó először „csak” szóban bántja partnerét, majd egyre erősebb ellenőrzést gyakorol fölötte, elszigeteli, egyenlőtlen, függő viszonyt alakít ki. A lelki uralom megszerzése után jöhet az első lökdösés, pofon, majd a második. A pofonból lassanként rendszeres verés, szexuális erőszak lesz, amely akár gyilkosságig is fajulhat.

Az egyirányú, fokozódó, ciklikus erőszak hatására az áldozat többnyire a következőket éli át: elszigeteltség, önvád, tehetetlenség, megalázottság, félelem az újabb bántásoktól.

Az erőszakos kommunikáció modellje:

“Azért hagytalak ott tegnap egy szó nélkül [büntetés], mert egy bunkó vagy [ítélkezés]. Soha nem szólsz hozzám [általánosítás], és mindig felhúzol [saját érzésekért való felelősség átruházása]. Másokkal bezzeg mindig jópofáskodsz[vádaskodás].

Kevés ember van, aki egy ilyen támadó közlésre türelemmel és empátiával tud válaszolni, tehát a végeredmény valószínűleg a vitatkozás, megsértődés, viszont-sértegetés lesz. Ez a fajta beszélgetés bezárja a kommunikációt.

Az erőszakmentes kommunikáció az érzések és a szükségletek kifejezésének az a módja, amikor érzéseinkért nem a másikat vádoljuk, hanem egyszerű állítások formájában közöljük vele, hogy bizonyos események mit jelentenek a számunkra és milyen reakciót váltanak ki belőlünk. Egy jó kapcsolatban az ilyen reakciókat nyitottan fogadják!

Például:

Amikor tegnap a villamoson nem szóltál hozzám [megfigyelés], nagyon magányosnak éreztem magam [érzés]. Szükségem van rá, hogy amikor veled vagyok, egy kicsit foglalkozz velem [szükséglet]. Szeretném, hogy máskor bajod van, akkor elmondanád nekem és nem utaznál mellettem némán [kérés].

Egy jó kapcsolatban az ilyen kommunikáció a másikból odafordulást és bevonódást vált ki és a beszélgetés megnyílik.

Gyümölcséről ismerszik meg a fa…

Ez a mondás igaz a kapcsolatokra is. Ha bizonytalan vagy abban, hogy valaki társasága, a vele való kapcsolat jó-e neked, erőt ad vagy éppen rombol, figyeld meg a kapcsolatotok hatásait. Mióta kapcsolatban vagy vele, legyen az egy barát, partnerkapcsolat, edző vagy tanár, azóta hogy érzed magad? Magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb, nyitottabb lettél? Vagy éppen ellenkezőleg: szorongó, bizonytalan, nyugtalan? A közös tevékenységeitekben fejlődsz, alkotsz, hasznosnak érezheted magad, valóban ki tudsz kapcsolódni? Vagy éppen ellenkezőleg: az együtt töltött idő lehúz, csalódást okoz vagy olyan dolgok történnek, amiket később megbánsz, esetleg szégyellsz? Esetleg van olyan érzésed, hogy neked kell folyton alkalmazkodni, lesni a másikat, nehogy megsértődjön, kiboruljon? Vagy úgy érzed, korlátoz, kisajátít téged? Ha inkább az utóbbiakat érzed igaznak, akkor valószínűleg ez a kapcsolat nem egészséges számodra.

Tizenéves korban sok családban a szülőknek is igénye ismerni a barátaidat, a társaságodat. Lehet, a véleményüket is elmondják a kortársaidról, sőt, az is lehet, hogy egyes emberektől el is tiltanak. Nehéz és fájdalmas helyzetek ezek. Ideális esetben lehet arról beszélgetni, hogy mik az érvek, aggodalmak és lehet kompromisszumot kötni. Vannak persze kevésbe ideális helyzetek, amikor egy erőt adó, építő kapcsolatot nehezítenek meg a szülők akár előítélet miatt, akár azért, mert nehezen fogadják el a természetes távolodásodat a családtól. Ezekben az esetekben jogod van segítséget kérni! Sokat tud javítani a helyzeten, ha egy családsegítő, iskolapszichológus vagy hozzád közel álló tanár beszél a szüleiddel. Sajnos arra is van példa, hogy a szülői aggodalmak jogosak. Előfordul, hogy kívülről hamarabb látszik, ha valakire rossz irányba hat egy másik személy, ezért is fontos, hogy legyen lehetőség a helyzet nyugodt átbeszélésére.

Ahogy említettük, nem csak a kortárs kapcsolatok lehetnek építőek vagy rombolóak! Egy rokon, egy tanár, egy edző, vagy életed bármely más szereplője is hathat rád negatívan! Ha ezt érzed, lehetséges, hogy érzelmi bántalmazásnak vagy kitéve, nagyon fontos, hogy ezt jelezd egy megbízható felnőttnek.

Az egészséges kapcsolat színtere: offline

Az utóbbi években a serdülők közötti kapcsolattartás egyre inkább az online térbe tolódott, és ezt a jelenséget a koronavírus járvány időszaka csak fokozta. Az is előfordul, hogy a kapcsolat, legyen az baráti vagy párkapcsolat, kizárólag az online térre korlátozódik. Utóbbi veszélyeivel egy másik írásban bővebben foglalkoztunk, de azt talán fontos megemlíteni, hogy az online kapcsolatokban hajlamosak vagyunk kicsit torzítottan látni a kapcsolatot. Például online sokkal hamarabb érkezhet meg tévesen az az érzés benned, hogy ismered a másikat. Mindez növeli annak a kockázatát, hogy visszaéljenek a bizalmaddal.

De nemcsak az online veszélyek miatt fontos, hogy a kortársaiddal való kapcsolódásaid inkább a személyes terekben valósuljanak meg. Egyszerűen az, hogy látod a másik arcát olyan idegrendszeri folyamatokat indít be, amelyek segítik a magadhoz, a saját érzéseidhez,  a másikhoz és a tágabban közösséghez való kapcsolódást, de hoz még valami nagyon fontos dolgot is: meg tudod élni a biztonság érzését. Utóbbira nagy szüksége van mindenkinek, különösen a serdülőknek, hiszen ebben a időszakban sok dolog felborul az életedben, nehezebb a nehéz érzéseket, pl. a szomorúságot, dühöt, haragot szabályozni magadban.

Mindezek a serdülés időszakában rettentően fontosak! Ahogyan a barátod arcán tükröződsz, az segít téged a “Ki vagyok én?”, “Milyen vagyok én?” kérdések megválaszolásában, és az az érzelmeid szabályozásban is pozitív szerepet játszik. Az önmagaddal és másokkal való kapcsolódás pozitív tanulási körei a személyes kapcsolódások közben tudnak megvalósulni.

Az emotikon nem pótolhatja a valódi arckifejezéseket! A személyes jelenlét élővé teszi a kapcsolatot, ami egy biztonságos és stabil támasz lehet a számodra a későbbi lelkileg kihívást jelentő helyzetekben.

Mit tehetsz, ha érintett vagy bántalmazó kapcsolat áldozataként vagy aggódsz egy társadért?

Úgy látod, hogy nem okés a kapcsolata a barátjával/barátnőjével, de valahogy ő nem látja? Nehéz helyzet, amikor te kívülről már látod, hogy nincs egyensúly és eléggé a bántalmazás irányába látszik mozdulni a kapcsolat, vagy már nyakig benne van. A legfontosabb, hogy finoman jelezd, ha bármit szeretne mesélni, te nyitott vagy rá. A fokozatosság és finomság azért is nagyon fontos, mert a bántalmazott fél hajlamos lehet arra, hogy támadásnak, kritikának vegye a kapcsolatra való megjegyzéseket, ami éppen az ellenkező hatással bír, elhúzódhat tőled. Megkereshetsz egy olyan felnőttet, akiben megbízol. Ez lehet egy tanár, iskolapszichológus, iskolai szociális munkás, vagy egy megbízható rokon, de a Kék Vonalat is felhívhatod. Mindez akkor is igaz, ha a saját kapcsolatod miatt bizonytalanodtál el, legyen az szerelmi vagy baráti kapcsolat, esetleg egy tanár rossz hozzáállása, kommunikációja. Jogod van segítséget kérni!

Ha arról szerzel tudomást, hogy egy barátod érintett, támogasd őt abban, hogy segítséget kérjen és hívd fel a figyelmét arra, hogy egyáltalán nincs rendben a bántalmazás. Bár lehetsz te a barátod bizalmasa és támogathatod a változásban, nem a te feladatod, hogy magadra vedd a probléma terhét! A témával kapcsolatban hasznos olvasmányok találhatók a NaNe Egyesület oldalán. Az érintett beszélhet egy megbízható felnőttel, egy pedagógussal, egy iskolapszichológussal, de hívhatja a Kék Vonalat is a 116-111-es számon éjjel-nappal! Hívhatjátok együtt is! Senkinek sem kell egyedül maradnia egy bántalmazó kapcsolatban!

Forrás: nane.hu