Barion Pixel

Gyakori témák

Az egészséges kapcsolatokról szülőknek

2023. szeptember 5.
Az egészséges kapcsolatokról szülőknek

A serdülőkor egyik legnagyobb kihívása, hogy a fiatalok ki tudják alakítani  saját identitásukat. Ez kemény, évekig tartó munka, amihez nagy térre van szükségük. Már a serdülőkor kezdetén jellemző, hogy kevesebb dolgot osztanak meg a szülőkkel, inkább a kortásaikkal töltenek több időt, hajlamosak elvonulni, kivonni magukat olyan dolgokból, amiket addig szívesen csináltak a családdal. Kritikusak lehetnek a szülő értékeivel, véleményével szemben, amit szülőként valóban nem könnyű befogadni. A kritikus kamasz viszont jó úton jár, hiszen hogyan is tudná magát újradefiniálni, ha mindenben egyezne a véleménye a szüleivel?

Fontos kérdések kerülnek napirendre: Ki vagyok, mit akarok, mi fontos nekem, mi lesz belőlem? Ha csak azt követné, amit a szülei mondanak, vallanak, csinálnak, sokkal nehezebb lenne ezekre a kérdésekre SAJÁT választ alkotnia. Vagyis a szülőktől való távolodás a kortársakhoz közeledés teljesen természetes, sőt elvárt lépése ennek a több évig tartó, néha kifejezetten (az egész családnak) nehéz időszak. Viszont nagyon fontos, hogy milyen kapcsolatokkal veszi körbe magát (amihez sok mintát vesz a családból is), amiben nem csak a kikkel, hanem a hogyan is számít. A jelen írásban az egészséges kapcsolatokról lesz szó, pontosan ezekből az aspektusokból.

Milyen az egészséges kapcsolat?

A gyerekek első és legmeghatározóbb kapcsolata jellemzően a szüleihez fűzi őket. És bár kamaszkorban egyre fontosabbá válnak a kortárs kapcsolatok, a bázist, amihez viszonyíthatja egy tizenéves a későbbi kapcsolatait, a családban kapja meg.

Amikor egészséges kapcsolatokról beszélünk, akkor ide gondoljuk a baráti kapcsolatokat és párkapcsolatokat, illetve bármilyen kapcsolatot, ami ebbe a kettőbe nem tartozik bele, például az edzővel vagy a tanárral való kapcsolatot is. A jól működő párkapcsolatnak, baráti kapcsolatnak nincsen biztos receptje, mert minden ember és minden kapcsolat kicsit más. Azt azonban meg lehet állapítani, hogy két ember között egyenrangú és erőszakmentes-e a viszony.

Gyerekeid nem csak abból tanulnak sokat a kapcsolatok világáról ahogy te kapcsolódsz hozzájuk, hanem abból is, amilyen felnőtt- felnőtt kapcsolatokat látnak a szüleik környezetében. Életkortól függetlenül, ha egy kapcsolatunk – legyen az baráti, családi vagy szerelmi – alapja az egyenlőség és erőszakmentesség, az biztonságot nyújt,  a felmerülő konfliktusok pedig hatékonyan rendezhetők. Az egyenrangúság azt jelenti, hogy mindkét félnek azonos jogai vannak, kölcsönösen mondhatnak nemet és mindkettőjük véleménye, gondolatai és érzései azonos súllyal vannak jelen a kapcsolatban. A felek tisztelik és elfogadják, nem kritizálják egymást. Utóbbi különösen fontos, mert ebben a formálódó időszakban kifejezetten érzékenyek lehetnek a kortársakhoz érkező negatív és nyers kritikára. Az egészséges kapcsolatban szabad egyet nem érteni, de az fontos, hogy ez is tiszteletteljes formában jelenjen meg. Ugyanis nem várható el a másik féltől, hogy elfogadóan, tiszteletteljesen forduljon hozzám, ha én nem azt teszem.

Mindezekhez az első mintákat a családban, a családtól kapják, éppen ezért is fontos, hogy a szülők hányadán állnak ezekkel a kérdésekkel. Mennyire tudnak határokat szabni az életükben, mennyire maradnak benne “muszájkapcsolatokban”, vagy mennyire kezelik partnerként a gyereket? Ha a gyerekek otthon nem mondhatnak nemet, nem lehet más a véleményük, akkor tulajdonképpen arra kondicionálódnak, hogy a ezeket elfojtsák, letiltsák magukban. Így viszont a későbbiekben sokkal kiszolgáltatottabbak lesznek más kapcsolataikban.

A kamasszal együtt a szülő is fejlődik, ez az időszak jó lehetőség lehet az erőszakmentes kommunikáció tanulására. Még nincs késő!

Milyenek is lehetnek a kapcsolatok?

Az egészséges kapcsolatokban a problémákat meg lehet beszélni, a kommunikáció erőszakmentes, konfliktushelyzetben valószínűleg ezekhez hasonló reakciók érkeznek:

„Nem akartalak megbántani. Sajnálom.”
„Értem. Nem bírod, ha nem beszélek hozzád, amikor együtt utazunk.”
„Én is magányosnak éreztem magam, és arra vártam, hogy te szólalj meg.”

A kapcsolat valószínűleg jól működő, ha:

  • Az erőszakmentes kommunikáció használata eredményre vezet.
  • Mindkét fél ugyanannyi energiát fektet a közös problémák megoldásába.
  • Szabadon kifejezheti az érzéseidet.
  • A sikereire a másik  boldogan és támogatóan reagál.
  • Mindkét félnek lehetősége van a változásra és a fejlődésre.
  • Erősnek érzi magát.
  • A partnere elengedi, ha szakítani akar (párkapcsolatban).
kék-vonal egészséges kapcsolatok

Ha a kapcsolat nem jól működő vagy bántalmazó, a másik valószínűleg erőszakos kommunikációval fog reagálni:

„Nem is úgy volt. Te nem szóltál hozzám.” [vita a tényeken]
„Ezt a baromságot!” „Túl érzékeny vagy.” [a te érzéseid megkérdőjelezése vagy minősítgetése] „Hát te nem vagy normális.” „Nincs nagyobb problémád?” [megalázás, bagatellizálás)

A rosszul működő kapcsolatok jellemzői:

  • A problémákat nem tudják megbeszélni.
  • Beszélnek a problémákról, de semmi sem változik.
  • Az erőszakmentes kommunikáció nem vezet eredményre.

A kapcsolat bántalmazó, ha rosszul működő és ezen felül az alább felsoroltak közül több is igaz:

  • A partner (baráti vagy párkapcsolat) a sikereire vádaskodással, dühvel vagy bagatellizálással reagál.
  • A másik gyakran levegőnek nézi: úgy tesz, mintha te ott se lenne, nem szól hozzá.
  • Egyre gyengébbnek érzi magát, az élettere beszűkül (csak vele “találkozhatsz”, különben megsértődik, bántóan viselkedik)
  • Egyre inkább az az érzése, hogy figyelnie kell, hogyan viselkedik vele, míg ő egyáltalán nem veszi figyelembe a te igényeit.
  • Ha szakítani akar, a másik nem engedi és/vagy zsarol, fenyeget.

Bántás vagy bántalmazás?

Tizenéves korban nem mindig könnyű észrevenni, ha egy kapcsolatnak rossz hatása van ránk, esetleg kifejezetten bántalmazó. Ezért fontos, beszélgetni arról, hogy mi fér bele egy kapcsolatba, és mi nem. Persze itt is érvényes, hogy a beszédnél mélyebbre ható a példamutatás: mindaz, amit látnak a gyerekek a szülők párkapcsolati, baráti vagy akár munkahelyi működéséből.

Olykor (egy jó kapcsolatban is) megesik, hogy bántjuk a másikat. A fáradtságtól, a frusztrációktól, vagy rossz minták, kisgyerekkori beidegződéseink miatt néha mondunk vagy teszünk olyasmit, ami a másik számára bántó lehet. De egy jól működő kapcsolatban ezek megbeszélhetők! Bántalmazásról akkor beszélünk, amikor a bántások egyirányúak, idővel egyre gyakoribbá és súlyosabbá válnak, és az elszenvedő egyre kevésbé tudja megakadályozni vagy befolyásolni az eseményeket.

A bántalmazás ismertetőjegyei:

Egyirányúság: Mindig az egyik fél bántja a másikat, a másik pedig szomorú/fél, majd megbocsát, vagy legalábbis próbálja túltenni magát az eseten.

Ciklikusság: A bántást vagy verést bocsánatkérés, fogadkozások követik. Egy ideig minden rendben van, majd előbb-utóbb kitör a vihar újabb bántások formájában.

Fokozódás (eszkalálódás): A bántalmazó először „csak” szóban bántja partnerét, majd egyre erősebb ellenőrzést gyakorol fölötte, elszigeteli, egyenlőtlen, függő viszonyt alakít ki. A lelki uralom megszerzése után jöhet az első lökdösés, pofon, majd a második. A pofonból lassanként rendszeres verés, szexuális erőszak lesz, amely akár gyilkosságig is fajulhat.

Az egyirányú, fokozódó, ciklikus erőszak hatására az áldozat többnyire a következőket éli át: elszigeteltség, önvád, tehetetlenség, megalázottság, félelem az újabb bántásoktól.

Gyereked óhatatlanul is kicsi korától kezdve tanúja annak, hogy családtagjai hogyan kommunikálnak egymással és a külvilággal. Az erőszakos kommunikáció modellje:

“Azért hagytalak ott tegnap egy szó nélkül [büntetés], mert egy bunkó vagy [ítélkezés]. Soha nem szólsz hozzám [általánosítás], és mindig felhúzol [saját érzésekért való felelősség átruházása]. Másokkal bezzeg mindig jópofáskodsz[vádaskodás]. Visszataszító vagy [sértés]!

Kevés ember van, aki egy ilyen támadó közlésre türelemmel és empátiával tud válaszolni, tehát a végeredmény valószínűleg a vitatkozás, megsértődés, viszont-sértegetés lesz. Ez a fajta beszélgetés bezárja a kommunikációt.

Az erőszakmentes kommunikáció az érzések és a szükségletek kifejezésének az a módja, amikor érzéseinkért nem a másikat vádoljuk, hanem egyszerű állítások formájában közöljük vele, hogy bizonyos események, helyzetek mit jelentenek a számunkra és milyen reakciót váltanak ki belőlünk. Egy jó kapcsolatban az ilyen reakciókat nyitottan fogadják!

kék-vonal egészséges kapcsolatok

Például:

Amikor tegnap a villamoson nem szóltál hozzám [megfigyelés], nagyon magányosnak éreztem magam [érzés]. Szükségem van rá, hogy amikor veled vagyok, egy kicsit foglalkozz velem [szükséglet]. Szeretném, hogy máskor bajod van, akkor elmondanád nekem és nem utaznál mellettem némán [kérés].

Egy jó kapcsolatban az ilyen kommunikáció a másikból odafordulást és bevonódást vált ki és a beszélgetés megnyílhat.

Érdemes megvizsgálni a saját kommunikációs szokásaidat, azt, hogy hogyan alakul feszült helyzetekben a családon belül a kommunikáció, és beszélgetés témává tenni, hogy mikor, hogyan alakul egy egy konfliktus, és mitől lehet egészségesebb és konstruktívabb egy egy vita alakulása.

Az egészséges kapcsolat színtere: offline

Az utóbbi években a serdülők közötti kapcsolattartás egyre inkább az online térbe tolódott, és ezt a jelenséget a koronavírus járvány időszaka csak fokozta. Az is előfordul, hogy a kapcsolat, legyen az baráti vagy párkapcsolat, kizárólag az online térre korlátozódik. (LINK ONLINE VESZÉLYEK) Utóbbi veszélyeivel egy másik írásban bővebben foglalkoztunk, de azt talán fontos megemlíteni, hogy az online kapcsolatokban hajlamosak vagyunk kicsit torzítottan látni a kapcsolatot. Például sokkal hamarabb érkezhet meg tévesen az az érzés benned, hogy ismerjük a másikat. Mindez növeli annak a kockázatát, hogy visszaéljenek a fiatal bizalmával. De nemcsak az online veszélyek miatt fontos, hogy a serdülők kapcsolódásai inkább a személyes terekben valósuljanak meg. Bizonyított tény, hogy a másikkal való személyes kapcsolódás olyan idegrendszeri folyamatokat indít el, amelyek végső soron segítik a saját érzéseinkhez, a másikhoz, és tágabban a közösséghez való kapcsolódást, de hoz még valami nagyon fontos dolgot is: meg tudjuk élni a biztonság érzését. Utóbbira nagy szüksége van mindenkinek, különösen a serdülőknek, hiszen ebben a időszakban sok dolog felborul az életükben, nehezebb a nehéz érzéseket, pl. a szomorúságot, dühöt, haragot szabályozni, ami sok esetben vezet önsértéshez, vagdosáshoz. Ahogyan a szerettei arcán tükröződik, az segít neki a “Ki vagyok én?”, “Milyen vagyok én?” kérdések megválaszolásában, és az érzelmei szabályozásban is pozitív szerepet játszik. Az önmagunkkal és a másokkal való kapcsolódás pozitív tanulási körei a személyes kapcsolódások közben tudnak megvalósulni. Az emotikon nem pótolhatja a valódi arckifejezéseket! A személyes jelenlét élővé teszi a kapcsolatot, ami egy biztonságos és stabil támasz lehet a későbbi lelkileg kihívást jelentő helyzetekben.

Akkor lehet jogos elvárás a személyes kapcsolódás, ha erre megvannak a megfelelő terek. Ha nem mehetsz át / nem jöhet át, a játszóteret csak  a kicsik használhatják, a suli udvart el kell hagyni tanítás után, a “beülős helyek” megfizethetetlenek, akkor sok tini, jobb híján választja az online platformokat a “találkozásra”. Szülőként sokat tehetsz azért, hogy legyen biztonságos helyzet, ahol a gyerekek személyesen tölthetnek együtt időt.

Hogyan tudom segíteni, ha azt látom, hogy nem egészséges kapcsolatokkal veszi körbe magát?

Ebben is az időszakban akár még szülőként sem mindig tudjuk, hogy a serdülő gyerekünk éppen kikkel barátkozik, milyen kapcsolatai vannak. A mintaadás mellett sokat segíthet annak megelőzésében, hogy bántalmazó kapcsolatokba lépjen és maradjon, ha rendszeresen beszélgetünk vele a témáról, és ha kell, újra és újra elmondjuk, hogy bármi is történjen, hozzánk fordulhat. Akármikor, akármivel! Bátorítsuk arra, hogy minél több találkozója személyesen tudjon megvalósulni. Ha úgy érezzük, hogy egy olyan kapcsolatba keveredett, amelyben ő nem egyenrangú, lassítsunk és nagyon finoman közeledjünk. Ha ajtóstul rontunk a házba, lehet, éppen az ellenkező hatást érjük el. Lehetséges, hogy nagyon sokat kell beszélgetni a témáról, mire ő is látni tudja azt, amit mi. A témával kapcsolatban hasznos olvasmányok találhatók a NaNe Egyesület oldalán. Ha bizonytalan vagy, szülőként is hívhatod a Kék Vonalat a 116-000-ás ingyenesen hívható számon! Beszélj róla, senki se maradjon egyedül!

Forrás: nane.hu

Ha érintett vagy a fenti témában, vagy aggódsz valakiért és nem tudod kihez fordulhatnál, írj nekünk vagy hívj minket a 116 111-es díjmentesen hívható telefonszámon!
Szülőnek lenni kihívás. Ha aggódsz gyermeked miatt, és nincs kivel megoszd a vele kapcsolatos aggodalmaidat, hívd a Kék Vonalat a a 116 000-s díjmentesen hívható anonim számon, keressünk együtt megoldást.
Szakemberként, segítőként sem kell egyedül maradnod a megterhelő érzésekkel! Lényeges, hogy te is tudj arról beszélni, ha megvisel egy fiatal helyzete. Ha szükséged lenne valakire, akivel közösen tudsz gondolkozni egy fiatal érdekében, fordulj te is bátran a Kék Vonalhoz! Hívj minket a 116 000-s díjmentesen hívható anonim számon.
Gyakori témák

Tudj meg többet!

Fiataloknak

Elhanyagolás

Amikor láthatatlannak érzed magad a családodban – az elhanyagolásról
Bővebben
Amikor láthatatlannak érzed magad a családodban – az elhanyagolásról

A gyerekek akkor tudnak megfelelően növekedni testi, mentális és érzelmi szempontból is, ha gondoskodó, támogató, szerető család veszi körül őket. Olyan család, amelyik figyel a fizikai szükségleteidre, szeretetet, érzelmi odafordulást, oktatást, orvosi ellátást biztosí…

Szakembereknek

Szexuális bántalmazás

A szexuális visszaélésről – mit tehet a gyerekekkel foglalkozó szakember?
Bővebben
A szexuális visszaélésről – mit tehet a gyerekekkel foglalkozó szakember?

A gyermekbántalmazás olyan, gyermekek ellen elkövetett cselekedet, amely tényleges vagy lehetséges fizikai, illetve lelki károsodást okoz a gyereknek, sérti emberi méltóságát, akadályozza a fejlődést. Erőfölényen alapuló kapcsolatban zajlik, az elkövető olyan személy, a…

Szülőknek

Öngyilkosság

Fiatalkori öngyilkosságokról – mit kell tudni szülőként?
Bővebben
Fiatalkori öngyilkosságokról – mit kell tudni szülőként?

Nehéz megrázóbb helyzetet elképzelni, mint amikor egy szülő azzal szembesül, hogy a gyermekének öngyilkossági gondolatai vannak, ilyen késztetésekkel küzd vagy már meg is kísérelte kioltani az életét.