Barion Pixel

Gyakori témák

Az érzelmi bántalmazásról – mit tehetünk ellene szakemberként

2023. szeptember 5.
Az érzelmi bántalmazásról – mit tehetünk ellene szakemberként

A gyermekbántalmazás olyan, gyermekek ellen elkövetett cselekedet, amely valóságosan vagy potenciálisan fizikai, illetve lelki károsodást okoz a gyereknek, sérti emberi méltóságát, akadályozza a fejlődést. Erőfölényen alapuló kapcsolatban zajlik, az elkövetője olyan személy, akinek az lenne a feladata, hogy biztonságot és bizalomteli légkört biztosítson a gyereknek, és felelősséget vállaljon érte. A bántalmazás lehet fizikai, szexuális, érzelmi bántalmazás, de ide tartozik az elhanyagolás is. Ebben az írásban az érzelmi bántalmazásról lesz szó.

Mi számít érzelmi bántalmazásnak?

Gyermekvédelmi törvényünk (a 2005. január 1-jétől hatályos módosított tartalma) rögzíti a bántalmazás teljes tilalmát, miszerint „a gyermeknek joga van emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással – fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal –, az elhanyagolással és az információs ártalommal szembeni védelemhez. A gyermek nem vethető alá kínzásnak, testi fenyítésnek és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetésnek, illetve bánásmódnak.”  A törvény fontos mérföldkő, de az érzelmi bántalmazás problémáját nem oldja meg, hiszen sok esetben még a súlyos fizikai bántalmazás is a “családban marad”, vagyis nem derül rá fény, csak évekkel, évtizedekkel később. Ehhez képest az érzelmi bántalmazás még inkább rejtve maradhat, láthatatlan, megfoghatatlan. Nem várható, hogy a törvény szava önmagában megelőzze, megszüntesse az érzelmi bántalmazást. Ahhoz, hogy mélyreható változás induljon el a témában, társadalmi párbeszédre, szülőket és gyerekeket egyaránt célzó, megfelelő edukációra, a mentálhigiénés ellátás fejlesztésére és szemléletváltoztatásra lenne szükség.

Mi számít érzelmi bántalmazásnak?

Az érzelmi bántalmazás során a környezet azt közvetíti a gyerek felé, hogy ő értéktelen, nem fogadják el, nem szeretik, legfeljebb addig, ameddig más szükségleteit kielégíti vagy azokhoz igazodik. Az érzelmileg bántalmazó környezet olyan elvárásokat támaszt a gyerekkel szemben, amit az koránál vagy személyiségénél fogva nem tud teljesíteni. Ezen elvárások súlya alatt a gyermek megéli a félelmet, fenyegetettséget, kizsákmányoltságot és azt, hogy ő csak akkor lehet jó, ha ezeknek az elvárásoknak megfelel.

Nagyon sok alakot ölthet az érzelmi bántalmazás. Például egy introvertált, szorongó gyereket kényszerítenek, hogy egy gyerekműsoron menjen fel a színpadra és ha ezt nem meri, megszégyenítik. Vagy mondjuk neki kell elmenni kölcsönkérni pénzt a szomszédba, vagy a szülők sosem dicsérik, ellenben a szomszéd gyerekről csodákat zengenek. De érzelmi bántalmazásnak számít az is, ha a gyerek rosszul viselkedik és emiatt a szülő napokig levegőnek nézi, szeretetmegvonással bünteti. Az érzelmi bántalmazás aktív formája, amikor a gyereket folyamatosan lekicsinylik, fenyegetik, hibáztatják, bűnbakká teszik, ijesztgetik, csúfolják, kirekesztik, vagy megszégyenítik. Bántalmazás az is, ha párkapcsolati vagy egyéb erőszak okán folyamatos feszültségben telnek a gyerek mindennapjai.

kék-vonal érzelmi bántalmazás

Az érzelmi bántalmazás önmagában sem megengedhető, és rendkívül káros, de sokszor nem jár egyedül. Már az is nagy teher egy gyereknek, ha ugyan nem ütik meg, de éveken keresztül lekicsinylik, azonban sajnos jellemző, hogy a különböző bántalmazási formák nem elszigetelten vannak jelen, hanem több formában is egyszerre.  A fizikai bántalmazás, és minden szexuális visszaélés természetesen egyben érzelmi bántalmazás is, mert benne van  a másik megalázása, önértékelésének teljes lerombolása, a bizalmával való visszaélés.

Milyen következményei lehetnek az érzelmi bántalmazásnak?

Az ember legfontosabb szükséglete a másokhoz való kapcsolódás, és annak megtapasztalása, hogy elfogadják és szeretik. A gyerekekkel szembeni érzelmi bántalmazás éppen ezt rombolja egy olyan érzékeny időszakban, amikor a személyiségfejlődés zajlik. Az érzelmi bántalmazás rendszerint hosszan tart, cseppenként adagolódik, hatása éppen ezért olyan romboló. A gyerek úgy érezheti, hogy ő nem kell a környezetének, baj van vele, súlyos esetben azt is érezheti, hogy egész létezésének jogossága megkérdőjelezett.

A hosszan tartó bántalmazás hatására egyes agyi struktúrák fejlődése megváltozik, méretbeli eltérések alakulnak ki a normális fejlődéshez képest, a stresszválasz működése egész életre elállítódhat.

A fokozott fenyegetettség érzés, az újra és újra megismétlődő súlyos és kezeletlen érzelmi állapotok  (pl. félelem a megszégyenüléstől) és a megküzdéshez szükséges képességek hiánya szinte állandó stresszállapotot idéznek elő, amiben sérülhet az immunrendszer.

A gyermekkori érzelmi bántalmazás sebei nem tűnnek el nyomtalanul.  Később, akár felnőttkorban előfordulhat, hogy egy nem kifejezetten erős stresszélmény sokszoros erővel hat, mert kapcsolódik a gyermekkori stresszélményekhez. Ez a “belobbanás” olyan erős is lehet, hogy fizikai betegség formájában jelenik meg.

Nemzetközi színtéren az első nagyszabású longitudinális vizsgálat a gyerekkori bántalmazás hosszútávú hatásait illetően az Egyesült Államokban készült „Adverse Childhood Experiences Study” (ACE) néven. Ennek eredményei bizonyították, hogy a családon belül elszenvedett gyermekkori traumatikus élmények, amelybe az érzelmi bántalmazás is beletartozik, erős előrejelzői mind a mentális zavaroknak, mind bizonyos testi betegségeknek (pl. krónikus fájdalom, irritábilis bélszindróma, légzőszervi betegségek, elhízás stb.) Az érzelmi bántalmazás minden időszakban traumatikus, de leginkább a koragyermekkorban és a serdülőkorban pusztító a hatása. Utóbbi esetben azért, mert a serdülőkor az identitásképzés időszaka, így különösen érzékeny a kívülről jött minősítésekre, értékelésekre.

kék-vonal érzelmi bántalmazás

Az érzelmi bántalmazást súlyos önbizalomhiány, önsértő gondolatok kísérhetik, és a gyerekek felnőttként is hajlamosak lesznek érzelmileg bántalmazó partnert választani, mert tudattalanul a régi mintát ismétlik, illetve gyakran válhatnak túlgondoskodó, folyton csak a mások igényeit, szükségleteit figyelő felnőttekké.

Mit tehetünk gyerekekkel foglalkozó szakemberként?

Az érzelmileg bántalmazott gyerekek általában visszahúzódók, szorongók, hajlamosak a teljesítménykényszerre, alacsony önértékeléssel rendelkeznek, de ezek a tünetek nem biztos, hogy mind előfordulnak. Az is lehet, hogy egy agresszívnek tartott gyerekről derül ki, hogy érzelmileg bántalmazzák. Gyakran megesik ugyanis, hogy az agresszió csak fedőtünet, ami mögött egy ijedt, alacsony önbizalmú fiatalt találunk.

Vegyük észre ezeket a tüneteket, figyeljünk oda a gyerekre és beszélgessünk vele, ha a fentieket tapasztaljuk! Kérdezzük meg, hogy van, milyen neki otthon!

Ha baj van, biztassuk, hogy kérjen segítséget, például az iskolapszichológustól. Utóbbi bevonhatja a szülőket és az iskolai szociális segítőt, illetve a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot is, mert valószínű, hogy a szülőknek is szükségük lehet segítségre, hogy a helyzet rendeződjön.

Ha felnőttként tudomásunkra jut, hogy egy gyerekeket érzelmileg rendszeresen bántalmaznak, ismeretlenül is tehetünk gyermekvédelmi jelzést, amit szakemberként kötelességünk is megtenni  a területi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat  felé! A gyerekek biztonsága közös felelősség! Egyetlen gyerek se maradjon bántalmazás áldozata!

Fontos, hogy miközben megpróbálsz segíteni egy érintett gyermeken, tisztában legyél a saját határaiddal és kompetenciáiddal. A problémát nem kell egyedül megoldanod és ez nem is feladatod! Gyűjtsd össze azokat a kollégákat, személyeket, szervezeteket és helyi szolgálatokat, ahol kompetens szakemberek dolgoznak és támogatást tudnak nyújtani az ilyen helyzetekben. Ajánld ezeket a lehetőségeket az érintetteknek, vagy fordulj hozzájuk tanácsért.

Segítőként sem kell egyedül maradni a megterhelő érzésekkel! Lényeges, hogy te is tudj arról beszélni, ha megvisel egy fiatal helyzete. Ha szükséged lenne valakire, akivel közösen tudsz gondolkozni egy fiatal érdekében, fordulj te is bátran a Kék Vonalhoz! Hívj minket a 116 000  díjmentesen hívható anonim számon.

Ha érintett vagy a fenti témában, vagy aggódsz valakiért és nem tudod kihez fordulhatnál, írj nekünk vagy hívj minket a 116 111-es díjmentesen hívható telefonszámon!
Szülőnek lenni kihívás. Ha aggódsz gyermeked miatt, és nincs kivel megoszd a vele kapcsolatos aggodalmaidat, hívd a Kék Vonalat a a 116 000-s díjmentesen hívható anonim számon, keressünk együtt megoldást.
Szakemberként, segítőként sem kell egyedül maradnod a megterhelő érzésekkel! Lényeges, hogy te is tudj arról beszélni, ha megvisel egy fiatal helyzete. Ha szükséged lenne valakire, akivel közösen tudsz gondolkozni egy fiatal érdekében, fordulj te is bátran a Kék Vonalhoz! Hívj minket a 116 000-s díjmentesen hívható anonim számon.
Gyakori témák

Tudj meg többet!

Fiataloknak

Öngyilkosság

Amikor nem látsz kiutat – gondolatok a fiatalkori öngyilkosságról
Bővebben
Amikor nem látsz kiutat – gondolatok a fiatalkori öngyilkosságról

Egyetlen öngyilkosság is túl sok! Ehhez képest a gyerekek és a fiatalok körében ez az egyik leggyakoribb halálozási ok. Csak Magyarországon minden évben egy kisebb osztálynyi gyermeket veszítünk el öngyilkosság következtében.Aki öngyilkosságot kísérel meg, legtöbbször n…

Fiataloknak

Gyermekjogok

Tisztában vagy a jogaiddal? – gyerekjogokról fiataloknak
Bővebben
Tisztában vagy a jogaiddal? – gyerekjogokról fiataloknak

Nap mint nap tapasztaljuk, hogy a gyerekjogok milyen sok esetben sérülnek. Fontos, hogy tisztában legyél vele, mit várhatsz el a környezetedtől, illetve tőled mit várhatnak el jogosan.

Fiataloknak

Családi krízisek

Családi krízisek
Bővebben
Családi krízisek

A családdal kapcsolatban jó lenne, ha mindenkinek pusztán jó dolgok jutnának eszébe, úgymint szeretet, biztonság, gondoskodás… , de sajnos sok családra nem ezek a fogalmak jellemzőek. A Kék Vonalnál ezt nap mint nap tapasztaljuk és hiszünk abban, hogy nagyon fontos nyíl…