Barion Pixel

Gyakori témák

Az érzelmi bántalmazásról – mit tehetünk ellene szülőként?

2023. szeptember 5.
Az érzelmi bántalmazásról – mit tehetünk ellene szülőként?

A gyermekbántalmazás olyan, gyermekek ellen elkövetett cselekedet, amely valóságosan vagy potenciálisan fizikai, illetve lelki károsodást okoz a gyereknek, sérti emberi méltóságát, akadályozza a fejlődést. Erőfölényen alapuló kapcsolatban zajlik, az elkövetője olyan személy, akinek az lenne a feladata, hogy biztonságot és bizalomteli légkört biztosítson a gyereknek, és felelősséget vállaljon érte. A bántalmazás lehet fizikai, szexuális, érzelmi bántalmazás, de ide tartozik az elhanyagolás is. Ebben az írásban az érzelmi bántalmazásról lesz szó.

Mi számít érzelmi bántalmazásnak?

Gyermekvédelmi törvényünk (a 2005. január 1-jétől hatályos módosított tartalma) rögzíti a bántalmazás teljes tilalmát, miszerint „a gyermeknek joga van emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással – fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal –, az elhanyagolással és az információs ártalommal szembeni védelemhez. A gyermek nem vethető alá kínzásnak, testi fenyítésnek és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetésnek, illetve bánásmódnak.”  A törvény fontos mérföldkő, de az érzelmi bántalmazás problémáját nem oldja meg, hiszen sok esetben még a súlyos fizikai bántalmazás is a “családban marad”, vagyis nem derül rá fény csak évekkel, évtizedekkel később. Ehhez képest az érzelmi bántalmazás megfoghatatlan. Ahhoz, hogy mélyreható változás induljon el a témában, társadalmi párbeszédre, szülőket és gyerekeket egyaránt célzó, megfelelő edukációra, a mentálhigiénés ellátás fejlesztésére és szemléletváltoztatásra lenne szükség.

Az érzelmi bántalmazás során a környezet azt közvetíti a gyerek felé, hogy ő értéktelen, nem fogadják el, nem szeretik, legfeljebb addig, ameddig más szükségleteit kielégíti vagy azokhoz igazodik. Az érzelmileg bántalmazó környezet olyan elvárásokat támaszt a gyerekkel szemben, amit az koránál vagy személyiségénél fogva nem tud teljesíteni. Ezen elvárások súlya alatt a gyermek megéli a félelmet, fenyegetettséget, kizsákmányoltságot és azt, hogy ő csak akkor lehet jó, ha ezeknek az elvárásoknak megfelel.

Például egy introvertált, szorongó gyereket kényszerítenek, hogy egy gyerekműsoron menjen fel a színpadra és ha ezt nem meri, megszégyenítik. Vagy mondjuk neki kell elmenni kölcsönkérni pénzt a szomszédba, vagy a szülők sosem dicsérik, ellenben a szomszéd gyerekről csodákat zengenek. De érzelmi bántalmazásnak számít az is, ha a gyerek rosszul viselkedik és emiatt a szülő napokig levegőnek nézi, szeretetmegvonással bünteti. Az érzelmi bántalmazás aktív formája, amikor a gyereket folyamatosan lekicsinylik, fenyegetik, hibáztatják, bűnbakká teszik, ijesztgetik, csúfolják, kirekesztik, vagy megszégyenítik. Bántalmazás az is, ha párkapcsolati vagy egyéb erőszak okán folyamatos feszültségben telnek a gyerek mindennapjai. Jellemző, hogy a különböző bántalmazási formák nem elszigetelten, hanem akár egyszerre vannak jelen, vagy legalább egy-kettő egyszerre de önmagában az is hatalmas teher a gyereknek, ha nem ütik meg, viszont éveken keresztül lekicsinylik.

kék-vonal érzelmi bántalmazás

Milyen következményei lehetnek az érzelmi bántalmazásnak?

Az ember legfontosabb szükséglete a másokhoz való kapcsolódás, és annak megtapasztalása, hogy elfogadják és szeretik. A gyerekekkel szembeni érzelmi bántalmazás éppen ezt rombolja egy olyan érzékeny időszakban, amikor a személyiségfejlődés zajlik. Az érzelmi bántalmazás rendszerint hosszan tart, cseppenként adagolódik, hatása éppen ezért olyan romboló. A gyerek úgy érezheti, hogy ő nem kell a környezetének, baj van vele, súlyos esetben azt is érezheti, hogy egész létezésének jogossága megkérdőjelezett.

A hosszan tartó bántalmazás hatására egyes agyi struktúrák fejlődése megváltozik, méretbeli eltérések alakulnak ki a normális fejlődéshez képest, a stresszválasz működése egész életre elállítódhat.

A felfokozott fenyegetettség érzés, az újra és újra megismétlődő súlyos és kezeletlen érzelmi állapotok  (pl. félelem a megszégyenüléstől) és a megküzdéshez szükséges képességek hiánya szinte állandó stresszállapotot idéznek elő, amiben sérülhet az immunrendszer. A gyermekkori érzelmi bántalmazás sebei nem tűnnek el nyomtalanul.  Később, akár felnőttkorban előfordulhat, hogy egy nem kifejezetten erős stresszélmény sokszoros erővel hat, mert kapcsolódik a gyermekkori stresszélményekhez. Ez a “belobbanás” olyan erős is lehet, hogy fizikai betegség formájában jelenik meg.

Nemzetközi színtéren az első nagyszabású longitudinális vizsgálat a gyerekkori bántalmazás hosszútávú hatásait illetően az Egyesült Államokban készült „Adverse Childhood Experiences Study” (ACE) néven. Ennek eredményei bizonyították, hogy a családon belül elszenvedett gyermekkori traumatikus élmények, amelybe az érzelmi bántalmazás is beletartozik, erős előrejelzői mind a mentális zavaroknak, mind bizonyos testi betegségeknek (pl. krónikus fájdalom, irritábilis bélszindróma, légzőszervi betegségek, elhízás stb.) Az érzelmi bántalmazás minden időszakban traumatikus, de leginkább a koragyermekkorban és a serdülőkorban pusztító a hatása. Utóbbi esetben azért, mert a serdülőkor az identitásképzés időszaka, így különösen érzékeny a kívülről jött minősítésekre, értékelésekre.

Az érzelmi bántalmazást súlyos önbizalomhiány, önsértő gondolatok kísérhetik, és a gyerekek felnőttként is hajlamosak lesznek érzelmileg bántalmazó partnert választani, mert tudattalanul a régi mintát ismétlik, illetve gyakran válhatnak túlgondoskodó, folyton csak a mások igényeit, szükségleteit figyelő felnőttekké.

kék-vonal érzelmi bántalmazás

Mit tehetünk szülőként?

Gyereket nevelni nem egyszerű feladat, és ezt a fáradtság, a serdülőkorral járó feszültségek tovább nehezítik. Talán kimondhatjuk, hogy nincs olyan szülő, akit ne öntött volna el soha az indulat, más kérdés, hogy ezt tudja-e szabályozni, vagy ilyenkor mindig kicsúszik-e egy bántalmazó mondat?

Mégis mit tehetünk, ha problémánk van a témában? Nem könnyű beismerni, hogy gondunk van az agressziószabályozással. Szülőségünk kérdőjeleződhet meg, és ott lehet a szégyen érzése is, ami magával hozhatja a probléma bagatellizálását, hárítását. Ha nehezen kezeljük az indulatainkat, fontos, hogy keressünk segítséget. Ez nem szégyellnivaló, ellenkezőleg: egy igazán felelősségteljes döntés. Beszéljünk őszintén a gyerekkel, kérjünk bocsánatot, mondjuk el, hogy ez nincs rendben és segítséget fogunk kérni. Mindig van lehetőség gyógyulni, változtatni. A rossz minták átírásában egy pszichológus, terapeuta tud segíteni!

Az érzelmi bántalmazás nemcsak a családban, az iskolában is érheti a gyereket. Fontos, hogy vegyük ezt is komolyan, mert a hatása még rombolóbb lehet, hiszen a serdülőkorban különösen fontos a kortársak visszajelzése. Lépjünk kapcsolatba az iskola vezetőjével, az osztályfőnökkel, az iskolai szociális munkással és beszéljük meg velük, hogyan tudna megszűnni a bántalmazás. Ha felnőttként tudomásunkra jut, hogy egy gyerekeket érzelmileg rendszeresen bántalmaznak, ismeretlenül is tehetünk jelzést a területi Gyermekjóléti Szolgálat/Családsegítő Központ felé, sőt kötelességünk is! Ez abban az esetben is érvényes, ha úgy látjuk, hogy egy iskolai érzelmi bántalmazás esetében nem tesz semmit a környezet.

Forrás:
Ujhelyiné Nagy, A., & Kuritárné Szabó, I. (2020). Az ártalmas gyermekkori élmények hatása a felnőttkori egészségi állapotra – szakirodalmi összefoglaló. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 21(1), 1-36. DOI: 10.1556/0406.21.2020.008

Ha érintett vagy a fenti témában, vagy aggódsz valakiért és nem tudod kihez fordulhatnál, írj nekünk vagy hívj minket a 116 111-es díjmentesen hívható telefonszámon!
Szülőnek lenni kihívás. Ha aggódsz gyermeked miatt, és nincs kivel megoszd a vele kapcsolatos aggodalmaidat, hívd a Kék Vonalat a a 116 000-s díjmentesen hívható anonim számon, keressünk együtt megoldást.
Szakemberként, segítőként sem kell egyedül maradnod a megterhelő érzésekkel! Lényeges, hogy te is tudj arról beszélni, ha megvisel egy fiatal helyzete. Ha szükséged lenne valakire, akivel közösen tudsz gondolkozni egy fiatal érdekében, fordulj te is bátran a Kék Vonalhoz! Hívj minket a 116 000-s díjmentesen hívható anonim számon.
Gyakori témák

Tudj meg többet!

Fiataloknak

Öngyilkosság

Amikor nem látsz kiutat – gondolatok a fiatalkori öngyilkosságról
Bővebben
Amikor nem látsz kiutat – gondolatok a fiatalkori öngyilkosságról

Egyetlen öngyilkosság is túl sok! Ehhez képest a gyerekek és a fiatalok körében ez az egyik leggyakoribb halálozási ok. Csak Magyarországon minden évben egy kisebb osztálynyi gyermeket veszítünk el öngyilkosság következtében.Aki öngyilkosságot kísérel meg, legtöbbször n…

Szülőknek

Gyermekjogok

A gyermekjogokról szülőknek
Bővebben
A gyermekjogokról szülőknek

Évente több mint 200 megkeresés érkezik kifejezetten jogi kérdésekkel kapcsolatban. És ha a többi konzultáció nem is kimondottan a gyerekjogokkal kapcsolatos, valójában a legtöbb esetben a többi megkeresés is a jogokról szól, hiszen amikor egy gyereket bántanak, nem tis…

Fiataloknak

Önsértés

Amikor bántod magad – az önsértésről
Bővebben
Amikor bántod magad – az önsértésről

Ijesztő lehet, ha csak azzal tudod csökkenteni magadban az elárasztó feszültséget, élettelen tompaságot, hogy megvágod, megégeted magad, esetleg körzővel üvegdarabbal okozol sérülést, fájdalmat magadnak. Nemrég még minden rendben volt, de most minden összezavarodott, is…