A WHO adatai alapján évente 800.000 ember vet véget önkezűleg az életének, vagyis minden 40. másodpercben valaki megöli magát a világon. A 15-29 éves korosztályban a közúti balesetek mögött az öngyilkosság a második leggyakoribb halálozási ok. Magyarországon közel egy osztálynyi gyerek és fiatal követ el befejezett öngyilkosságot évente.
Az öngyilkossági krízis egy elviselhetetlen állapot megszüntetésének vágya: az érintett személy nem bír így tovább élni.
A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány statisztikái és a hazai gyermekpszichiátriák visszajelzései, gyerekekkel foglalkozó szakemberek tapasztalatai alapján az elmúlt években egyértelműen nőtt az önagresszív késztetésekkel küzdő tizenévesek száma. A Kék Vonal szolgáltatásaiban 2019 óta – tehát már a járványhoz kapcsoló legfőbb stresszorok előtt és bőven a covid okozta korlátozások után is – folyamatosan nő a megkeresések között a szorongás, a depresszióra utaló jelek, az önsértés, az öngyilkossági gondolatok és szuicid kísérletek témája. 2022-ben több, mint 1500 beszélgetésben merült fel a szuicidum veszélye. Ezek a számok 2023-ban tovább emelkedtek.
Melyek a fiatalkori öngyilkosság specifikus jellemzői?
Aki öngyilkosságot kísérel meg, nem meghalni akar, csak valamit nem tud tovább elviselni az életében. A kamaszkori depresszió kialakulásához, majd az öngyilkossági kísérlethez vezető út általában nagyon összetett.
Sokan akkor kísérelnek meg öngyilkosságot, amikor olyan krízisbe kerülnek, aminek nem látják a megoldását. Már maga a kamaszkor is egy normatív krízis. Minden serdülő számos, korábban nem tapasztalt változáson megy keresztül (testi-emocionális-viselkedéses változások), illetve új feladatok elé néz (identitáskeresés, leválás a szülőkről).
Maga a serdülőkor a maga testi-lelki változásaival eleve egy rizikófaktor az öngyilkosság tekintetében, ha a fiatal nem rendelkezik megfelelő megküzdési stratégiákkal, erőforrásokkal.
Akcidentális krízis lehet sokféle új kihívás vagy negatív életesemény, mint például egy hozzátartozó halála, szerelmi csalódás, iskolai kudarc, vagy hirtelen jött betegség,). A krízismátrix növeli az öngyilkosság kockázatát!
Mi fokozhatja az öngyilkosság rizikóját?
Az öngyilkossági kísérletek hátterében gyakran valamilyen kezeletlen pszichés zavar, többnyire depresszió áll, de az öngyilkosságért soha nem csak egyetlen esemény vagy körülmény tehető felelőssé. Ez úgynevezett multifaktoriális jelenség, több rizikó- és védőfaktorral.
Vannak bizonyos tényezők, amelyek növelik a fiatalkori öngyilkosság veszélyét. Ezen tényezőket rizikófaktoroknak nevezzük. Beszélhetünk harmadlagos, másodlagos, és elsődleges rizikófaktorokról.
A harmadlagos rizikófaktor fiatalkorban maga az életszakasz. Ahogy írtuk, a serdülőkor önmagában is egy fejlődési krízis, ha ebben az időszakban veszteség, kudarc, bántalmazás vagy más típusú trauma éri a tizenévest, akkor megnő annak a rizikója, hogy nem tud konstruktívan megküzdeni a helyzetekkel. A serdülő számos változással, megoldandó feladattal találja magát szembe: meg kell birkóznia testének, érzelmeinek, viselkedésének változásaival, illetve meg kell találja helyét, szerepét a világban, le kell válnia érzelmileg, egzisztenciálisan szüleiről. Amennyiben nem rendelkezik megfelelő megküzdési stratégiákkal, erőforrásokkal, nehéz elviselnie, feldolgoznia ezen változásokat, sokszor nem lát kiutat, a feszült, magányos helyzetekből. Ha ilyenkor nem kap időben segítséget, az öngyilkossági kísérlethez, akár befejezett öngyilkossághoz vezethet. Hasonlóan rizikó lehet a fiatal felnőttkor, az önálló élet kezdete vagy annak igénye, különösen, ha megoldatlan helyzetek súlyát cipeli tovább tizenéves korából a fiatal felnőtt.
Másodlagos hajlamosító tényezőnek tekinthetők a negatív életesemények. Jellemzően ilyen helyzet lehet a szülők válása, egy szeretett személy halála, egy szakítás, de akár egy költözés, iskolai kudarcok, és kiemelt jelentőséggel a bántalmazás, akár családon belül, akár a kortárs bántalmazás, azaz a bullying. Fontos látni, hogy ezek önmagukban nem konkrét “okai” egy tragédiának, de nagyon nagy súllyal jelentenek rizikót, ami egyéb tényezőkkel összeadódva már gyakran okoz öngyilkossági késztetést.
Elsődleges rizikófaktornak számít a kezeletlen pszichiátriai kórkép, ami ebben a korosztályban leggyakrabban a serdülőkori depresszió, de lehet szorongásos zavar; kényszer betegség; táplálkozási zavar, illetőleg a korábbi szuicid kísérletek. A fiatalkori öngyilkosságok 90%-ának hátterében valamilyen diagnosztizálható mentális probléma, túlnyomó többségben a serdülőkori depresszió áll. A depresszió előfordulási aránya gyermekek esetében 1-2%, ami a pubertás idején már 2-8%-ra emelkedik. A rizikófaktorokról beszélve feltétlenül meg kell említenünk a családi halmozódást is. A pszichológiai, pszichiátriai gyakorlat tapasztalatai szerint a családban korábban előforduló öngyilkossági kísérlet vagy befejezett öngyilkosság sajnos növeli annak az esélyét, hogy egy krízisben a gyermeknek is eszébe jut ez a destruktív út. Egyszerűen felkerül a térképre ez a lehetőség. Éppen ezért nagyon nagy felelősség mások öngyilkossági magatartásáról beszélni akár családi körben, akár egy iskolában vagy más közösségben, de fontos megemlíteni a média hatását és felelősségét is. A szuicid prevenciónak fontos eleme a társadalmi edukáció.
Az öngyilkossággal kapcsolatban nem csak a kockázati tényezők fontosak, hanem a védőfaktorok is. A kutatások szerint minden csökkentheti az öngyilkosság veszélyét, ami a fiatal érzelmi biztonságát szolgálja, illetve konstruktív eszközöket kínál a nehézségekkel és a rossz érzésekkel való küzdelmekhez. Így védőfaktor a stabil, elfogadó és megtartó család. Csökkenti továbbá a veszélyt biztonságos szociális háttér, a jó egészségi állapot és a pozitívan megélt vallásgyakorlás.
Milyen előjelei vannak a fiatalkori öngyilkosságnak?
Az öngyilkossági kísérlet általában egy hosszú és fájdalmas folyamat végpontja. Az öngyilkosságok a legritkább esetekben történnek előzmények nélkül. Legtöbbször jól azonosítható előjelei vannak, amiket nagyon fontos komolyan venni, súlyuknak megfelelően kezelni.
A gyermek viselkedésének megváltozása is árulkodó jel lehet. Ha a korábban barátaival sokat lógó, állandóan nyüzsgő gyermek hirtelen visszahúzódóvá válik, kerüli a baráti társaságot, nem igazán jár el otthonról, érdemes kiemelten figyelni rá, és rákérdezni a változásokra. A hirtelen változó teljesítmény, az evési-alvási szokások felborulása, a tartós rosszkedv is aggasztó tünet. Előfordulhat, az öngyilkosságot fontolgató fiatal kedvenc tárgyát legjobb barátjának ajándékozza. A családnak, barátoknak írt búcsúlevél szintén erőteljes figyelmeztető jel a környezet felé.
Mit tehetsz szakemberként?
A gyerekek környezetében lévő felelős felnőtteknek nagy szerepük van abban, hogy egy lelkileg instabil gyermek biztonságban legyen. Nagy segítség, ha az iskolapszichológus, szociális segítő, pedagógus együtt tud olyan csoportos foglalkozásokat tartani, ahol van mód a gyermekek támogatására. A legfontosabb, hogy merjenek beszélni róla, ha rosszul vannak, ha szuicid gondolatokkal küzdenek.
Az első, amit tehetsz: észrevenni, és komolyan venni.
Ha aggódsz valakiért, a legfontosabb, elsődleges teendő az odafordulás, az empatikus viszonyulás az adott fiatalhoz. Fontos, hogy érzékeny legyél a gyermek jelzéseire, szükségleteire. Képes légy meghallani a segélykiáltásokat, akkor is ha könnyebb lenne nem észrevenni a bajt.
A megterhelő témák megközelítése érthetően nehézkes lehet, különösen tizenéves korban. Bár a fiatalok gyakran nagyon nehezen kérnek segítséget, a viselkedésváltozásokkal üzennek arról, ha baj van. Ha bármi olyan viselkedést tapasztalsz, amit furcsának találsz, korábban nem volt jellemző, jelezd a gyermek, fiatal felé, hogy látod, valami gondja van, megváltozott a viselkedése, szomorúnak, visszahúzódóbbnak, feszültebbnek látod. Ha bármi szuicid gondolatokra utaló jelzést tapasztalsz, kérdezz rá, tudsz-e neki segíteni, biztosítsd róla, hogy beszélhet veled!
Beszélgessetek és beszélj arról, hogy van segítség, nem kell egyedül megküzdeni mindennel! Az öngyilkossági késztésekkel küzdő gyerekeknek, fiataloknak, mindenképpen szükségük van pszichológiai ellátásra.
Hogyan reagálj, ha szuicid gondolatot osztanak meg veled?
Ha van rá tér, van rá figyelem, a gyerekek, fiatalok, sokszor ki is tudják mondani öngyilkossággal kapcsolatos gondolataikat. Ha ilyen történik, ezt mindig vedd komolyan! Fontos, hogy ne pánikkal, de ne is bagatelizálással reagálj! A szuicid gondolat mögötti érzéseket ne tagadjuk el. Ha a gyerek azt tapasztalja, hogy fájdalma, kétségbeesése, tanácstalansága megérthető, van rá esély, hogy a sok negatív érzelmi tartalmat ki tudja beszélni.
Szó szerint életbevágóan fontos, hogy ne maradjon magára a kamasz, aki szuicid gondolatokat oszt meg veled!
Figyelj rá, hallgasd meg! Szánj erre elegendő időt, most minden más várhat! Fontos megerősítened, jól tette, hogy hozzád fordult, viszont fontos az is, hogy ne kapjon szidalmat azért, mert nem szólt korábban, hisz a szuicid gondolatok kapcsán eleve szégyent élhet meg a gyermek, ami megakadályozza abban, hogy beszéljen gondolatairól.
Érdemes mélyebben beszélgetni a témáról, kideríteni, hogy jelenleg veszélyben van-e. Ehhez azok a szempontok vezetnek közelebb, hogy beszél-e konkrét öngyilkossági tervről, tett-e már bármilyen előkészületet, mik a közeljövőre vonatkozó tervei? Ha nem kapsz megnyugtató válaszokat, ha a gyerek nagyon beszűkült, ha ő maga ki tudja fejezni, hogy nem érzi magát biztonságban, fél, hogy kárt tesz magában, hívj mentőt!
Ajánld fel a fiatal számára segítségedet a további lépésekben, azzal a céllal, hogy megfelelő pszichológusi ellátásba jusson, illetve segítséget kapjon abban, hogy megváltozzanak a számára elviselhetetlen dolgok az életében!
A szuicid késztetések nem maradhatnak titokban a szülői jogokat gyakorló gondozó előtt! Ez a gyakorlatban, azt jelenti, hogy nem teheted meg, hogy ne értesítsd azonnal a szülőket, az ő felelősségük már az is, hogy egyáltalán az iskolából, vagy az adott intézményből, ahol találkozol a gyerekkel hazaengedheted-e. A szülő vagy más hozzátartozó informálásához, érdemes 18. évét betöltött fiatallal kapcsolatban is ragaszkodni.
Ha a kiskorú, tiltakozik a szülők bevonásával kapcsolatban, felmerül, hogy lehetséges, hogy azonnali gyermekvédelmi intézkedésre van szükség. (Link a gyermekvédelem cikkre)
Hova fordulhatsz?
A pszichológiai ellátás az utóbbi években nehezen hozzáférhetővé vált. Sok szuicid gondolatokkal küzdő fiatalnak pszichoterápiás ellátásra lenne szüksége, de nem kapja ezt meg. Számos esetben, az illetékes pedagógiai szakszolgálat földrajzilag messze van és/vagy megfelelő kompetenciákkal bíró szakemberhiány miatt nincs kapacitás a megfelelő ellátásra. A gyermekpszichiátriai osztályok, ambuláns szakrendelések telítettek, a magánrendelések pedig sok család számára megfizethetetlenek. Mégis, gyerekekkel hivatásszerűen foglalkozó szakemberként nem adhatod fel, hogy változásokat lehessen elérni a gyerek életében, és hogy legyen a gyereknek felülete, ahol a negatív tartalmak megoszthatóak.
Ha semmi mást nem tudsz neki biztosan ígérni, azt igen, hogy rád számíthat. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy te se maradj egyedül és ne vállalj felelősséget olyasmiért, amire nincs befolyásod! Nem veheted át a szülői szerepeket, de fontos, hogy tegyél gyermekvédelmi jelzést és működj együtt a gyermekvédelemmel (saját link), ha azt észleled, hogy az érintett gyerek mögött nincs gondoskodó szülői háttér, esetleg bántalmazzák (link), szükségleteit elhanyagolják (link). (LINKEKET MÉG BEILLESZTENI!)
Ha aggódsz egy gyermekért, vedd fel a kapcsolatot velünk az 116 000-as telefonszámon! Keress magadnak is segítséget! Beszélj a munkatársaiddal, ha van rá lehetőséged vegyél igénybe szupervíziót, esetmegbeszélést.
Fontos, hogy miközben megpróbálsz segíteni egy érintett gyermeken, tisztában legyél a saját határaiddal és kompetenciáiddal. A problémát nem kell egyedül megoldanod és ez nem is feladatod! Gyűjtsd össze azokat a kollégákat, személyeket, szervezeteket és helyi szolgálatokat, ahol kompetens szakemberek dolgoznak és támogatást tudnak nyújtani az ilyen helyzetekben. Ajánld ezeket a lehetőségeket az érintetteknek, vagy fordulj hozzájuk tanácsért.
Segítőként sem kell egyedül maradni a megterhelő érzésekkel! Lényeges, hogy te is tudj arról beszélni, ha megvisel egy fiatal helyzete. Ha szükséged lenne valakire, akivel közösen tudsz gondolkozni egy fiatal érdekében, fordulj te is bátran a Kék Vonalhoz! Hívj minket a 116 000 díjmentesen hívható anonim számon.
Forrás:
https://ongyilkossagmegelozes.hu/
A Kék Vonal hasonló témában íródott cikkei:
INTERJÚ BALÁZSZ JUDITTAL AZ ÖNGYILKOSSÁG FIGYELMEZTETŐ JELEIRŐL
INTERJÚ VAJDA ZSOLTTAL A FIATALKORI ÖNGYILKOSSÁGOK MEGELŐZÉSÉRŐL
ÖNGYILKOSSÁGOT KÖVETŐ GYÁSZ
https://kek-vonal.hu/a-gyerekongyilkossagok-okairol-es-hattererol/
https://kek-vonal.hu/ajanlas-a-fiatalkori-ongyilkossagrol-szolo-tudositasokhoz/
