Barion Pixel

Gyakori témák

Fiatalkori öngyilkosságokról – mit kell tudni szülőként?

2023. szeptember 5.
Fiatalkori öngyilkosságokról – mit kell tudni szülőként?

Nehéz megrázóbb helyzetet elképzelni, mint amikor egy szülő azzal szembesül, hogy a gyermekének öngyilkossági gondolatai vannak, ilyen késztetésekkel küzd vagy már meg is kísérelte kioltani az életét.

A 15-19 éves fiatalok körében az öngyilkosság a második leggyakoribb halálozási ok világszerte. A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány statisztikái és a hazai gyermekpszichiátriák visszajelzései, gyerekekkel foglalkozó szakemberek tapasztalatai alapján az elmúlt években egyértelműen nőtt az önagresszív késztetésekkel küzdő tizenévesek száma.

Az elmúlt években sok család életében szinte egymást érték a veszteségek és a krízisek. A covid jegyében telt évek után, a járványhoz kapcsolódó veszteségeket, szorongások, egzisztenciális nehézségek feloldása, feldolgozása nélkül 2022 februárjában ért mindenkit a szomszédban kitört háború híre. A pandémia utáni kifáradás, a mentális egészségre fordítható erőforrások hiánya miatt különösen felkészületlenül érte a kifáradt családokban élő gyerekeket, fiatalokat az új típusú bizonytalanság. A Kék Vonal szolgáltatásaiban 2019 óta – tehát már a járványhoz kapcsoló legfőbb stresszorok előtt és bőven a covid okozta korlátozások után is – folyamatosan nő a megkeresések között a szorongás, a depresszióra utaló jelek, az önsértés, az öngyilkossági gondolatok és szuicid kísérletek témája. 2022-ben több, mint 1500 beszélgetésben merült fel az öngyilkosság veszélye. Ezek a számok 2023-ban tovább emelkedtek.

Mik a fiatalkori öngyilkosság specifikus jellemzői?

Aki öngyilkosságot kísérel meg, nem meghalni akar, csak valamit nem tud tovább elviselni az életében. A kamaszkori depresszió kialakulásához, majd az öngyilkossági kísérlethez vezető út általában nagyon összetett.

Sokan akkor kísérelnek meg öngyilkosságot, amikor olyan krízisbe kerülnek, aminek nem látják a megoldását.

A kamaszkor is egy krízis-állapot, egy úgynevezett “normatív”, vagyis életkorhoz kötődő krízis. Minden serdülő számos, korábban nem tapasztalt változáson megy keresztül (testi-emocionális-viselkedéses változások), illetve új feladatok elé néz (identitáskeresés, leválás a szülőkről).

A serdülőkor már önmagában, a maga testi-lelki változásaival eleve egy kockázati tényező az öngyilkosság szempontjából, ha a fiatal nem rendelkezik megfelelő megküzdési stratégiákkal és erőforrásokkal. Ha egy kamasz – aki életkorából adódóan már eleve krízis-állapotban van, hiszen a serdülés okozta változásokhoz való alkalmazkodással küzd – egy újabb, váratlan krízishelyzettel találja magát szemben, az egy különösen érzékeny és veszélyeztető lélektani helyzetet, úgynevezett “krízismátrixot” eredményez. Ilyen váratlan krízishelyzet lehet sokféle új kihívás, vagy negatív életesemény, mint például egy hozzátartozó halála, szerelmi csalódás, iskolai kudarc, vagy hirtelen jött betegség. A kamaszkorban ezek a helyzetek mind növelik az öngyilkosság kockázatát!

Mi fokozhatja az öngyilkosság rizikóját?

Ahogy írtuk, a serdülőkor önmagában is egy fejlődési krízis, ha ebben az időszakban veszteség, kudarc, bántalmazás vagy más típusú trauma éri a tizenévest, akkor megnő annak a rizikója, hogy nem tud konstruktívan megküzdeni a helyzetekkel.

Vannak bizonyos tényezők, amelyek  fokozzák a veszélyét a fiatalkori öngyilkosságnak. Ezen tényezőket rizikófaktoroknak nevezzük. Beszélhetünk harmadlagos, másodlagos, és elsődleges rizikófaktorokról.

A harmadlagos rizikófaktor fiatalkorban maga az életszakasz. A serdülő számos változással, megoldandó feladattal találja szembe magát: meg kell birkóznia testének, érzelmeinek, viselkedésének változásaival, illetve meg kell találja helyét, szerepét a világban, le kell válnia érzelmileg, egzisztenciálisan szüleiről. Amennyiben nem rendelkezik megfelelő megküzdési stratégiákkal, erőforrásokkal, nehéz elviselnie, feldolgoznia ezen változásokat, sokszor nem lát kiutat,  a feszült, magányos helyzetekből. Ha ilyenkor nem kap időben segítséget, az öngyilkossági kísérlethez, akár befejezett öngyilkossághoz vezethet. Hasonlóan rizikó lehet a fiatal felnőttkor, az önálló élet kezdete vagy annak igénye, különösen, ha megoldatlan helyzetek súlyát cipeli tovább tizenéves korából a fiatal felnőtt.

Másodlagos hajlamosító tényezőnek tekinthetők a negatív életesemények. Jellemzően ilyen helyzet lehet a szülők válása, egy szeretett személy halála, egy szakítás, de akár egy költözés, iskolai kudarcok, és kiemelt jelentőséggel a bántalmazás, akár a családon belüli, akár a kortárs bántalmazás, azaz a bullying.  Fontos látni, hogy ezek önmagukban nem konkrét “okai” egy tragédiának, de nagyon nagy súllyal jelentenek rizikót, ami egyéb tényezőkkel összeadódva már gyakran okoz öngyilkossági késztetést.

kék-vonal öngyilkosság

Elsődleges rizikófaktornak számít a kezeletlen pszichiátriai kórkép, ami ebben a korosztályban leggyakrabban a serdülőkori depresszió, de lehet szorongásos zavar, kényszerbetegség, táplálkozási zavar, illetőleg a korábbi szuicid kísérletek. A fiatalkori öngyilkosságok 90%-ának hátterében valamilyen diagnosztizálható mentális probléma, túlnyomó többségben a serdülőkori depresszió áll.

A kockázati tényezőkről beszélve feltétlenül meg kell említenünk a családi halmozódást is. A pszichológiai, pszichiátriai gyakorlat tapasztalatai szerint a családban korábban előforduló öngyilkossági kísérlet, akár befejezett öngyilkosság sajnos növeli annak az esélyét, hogy egy krízisben a gyermeknek is eszébe jut. Egyszerűen felkerül a térképre ez a lehetőség. Éppen ezért nagyon nagy felelősség mások öngyilkossági magatartásáról beszélni akár családi körben, akár egy iskolában vagy más közösségben, de fontos megemlíteni a média hatását és felelősségét is.

Az öngyilkossággal kapcsolatban nem csak a kockázati tényezők fontosak, hanem a védőfaktorok is. A kutatások szerint minden csökkentheti az öngyilkosság veszélyét, ami a fiatal érzelmi biztonságát szolgálja, illetve konstruktív eszközöket kínál a nehézségekkel és a rossz érzésekkel való küzdelmekhez. Így védőfaktor a stabil, elfogadó és megtartó család. Csökkenti továbbá a veszélyt biztonságos szociális háttér, a jó egészségi állapot és a pozitívan megélt vallásgyakorlás.

Milyen előjelei vannak a fiatalkori öngyilkosságnak?

Az öngyilkosságok a legritkább esetekben történnek előzmények nélkül. Az esetek többségében jól azonosítható előjelek vannak, amiket nagyon fontos komolyan venni, súlyuknak megfelelően kezelni.

A gyermek viselkedésének megváltozása is egy ilyen árulkodó jel lehet: ha a korábban barátaival sokat lógó, állandóan nyüzsgő gyermek hirtelen visszahúzódóvá válik, kerüli a baráti társaságot, nem igazán jár el otthonról, érdemes kiemelten figyelni rá, és rákérdezni a változásokra. A hirtelen változó teljesítmény, az evési-alvási szokások felborulása, a tartós rosszkedv is aggasztó tünet. Előfordulhat, az is, hogy az öngyilkosságot fontolgató fiatal kedvenc tárgyát legjobb barátjának ajándékozza. A családnak, barátoknak írt búcsúlevél szintén egy erőteljes figyelmeztető jel a környezet felé.

Nagyon erőteljes és ijesztő segélykiáltás, ha a gyermek, a fiatal szavaival céloz az öngyilkossági szándékra:
„Úgysem fogok hiányozni senkinek”!
 „A világ jobb hely lesz nélkülem!”
 „Jövőre már nem kell bajlódnia velem senkinek”!

Mit tehet a környezet?

A gyerekek környezetében lévő felelős felnőtteknek nagy szerepük van abban, hogy egy lelkileg instabil gyermek biztonságban legyen. Akár szülőként, akár szakemberként aggódsz valakiért, a legfontosabb teendő a megértő odafordulás a fiatalhoz. Fontos, hogy érzékeny legyél a gyermek jelzéseire, szükségleteire. Legyél képes meghallani a segélykiáltásokat, akkor is ha könnyebb lenne nem észrevenni a bajt.  Az öngyilkossági késztésekkel küzdő gyerekeknek, fiataloknak, mindenképpen szükségük van pszichológiai ellátásra.

Mit tehetsz szülőként?

Szülőként figyeld a gyermeked viselkedését!  A serdülőkor természetes velejárója, hogy nő a távolság a gyerek és szülei között. Több a titok, több a külön út, nagyobb térre van szüksége a fiatalnak. Ugyanakkor egy 10-12-16 éves tini még nem felnőtt! Minimum a 18 éves kor betöltéséig a szülő kötelessége és felelőssége tudni róla, mikor merre jár, kik a számára fontos személyek, és van-e bármi, ami tartósan bántja, amivel nem tud egyedül megküzdeni. Töltsetek együtt minőségi időt, beszélgessetek sokat, hiszen csak úgy tudod megfigyelni a viselkedését, észrevenni a változásokat!

Kell, hogy legyen figyelmed szülőként arra, ha a gyerek teljesítménye, szokásai, alvása, étkezése megváltozik. Ez mind jelezheti azt, hogy lelkileg nincs jól.

kék-vonal öngyilkosság

Annak a lehetősége, hogy a gyermeked eldobná az életet, amit tőled kapott, rendkívül sok erős érzést vált ki. A szeretet, féltés, aggódás mellett lehet hogy haragot is kelt. Talán nehezen érthető, hogy mi történik a fiaddal, lányoddal, sőt lehet, hogy jobb lenne az egészet el sem hinni. Talán vannak ki nem mondott kérdéseid, de az is érthető, ha félsz ezekre választ kapni. Lehet, hogy azt érzed, mindent megtettél, és tehetetlenséget, eszköztelenséget élsz át, amikor a gyereked azzal szembesít, hogy mennyire nem érzi jól magát. Érthető a sok ellentmondásos érzelem, és talán vonzó út az egészet el sem hinni, nem venni komolyan, múló kamasz-szeszélynek bélyegezni vagy észre sem venni az aggasztó jeleket. Pedig bármennyire is nehéz, éppen ez az első amit tehetsz, amit szülőként tenned kell: észrevenni, és komolyan venni!

A megterhelő témák megközelítése érthetően nehézkes lehet, különösen tizenéves korban, hiszen a kamasz gyermek jellemzően egyedül szeretné megoldani problémáit. Ismerős lehet a mondat: “Nem vagyok már gyerek, a szülő ne szóljon bele a dolgaimba!” Bár a fiatalok gyakran nagyon nehezen kérnek segítséget, a viselkedésváltozásokkal üzennek arról, ha baj van.

Ha  bármi olyan viselkedést tapasztalsz, amit furcsának találsz, korábban nem volt jellemző gyermekedre, jelezheted felé, hogy látod, valami gondja van, megváltozott a viselkedése, szomorúnak, visszahúzódóbbnak, feszültebbnek látod. Legyél kezdeményező, ajánld fel te a  segítséged! Jelezd, fontos neked, fontos, ami történik vele!

Hogyan reagálj, ha gyermeked szuicid (öngyilkos) gondolatot oszt meg veled?

Ha van rá tér, van rá figyelem, a gyerekek, fiatalok, sokszor ki is tudják mondani öngyilkossággal kapcsolatos gondolataikat. Ilyenkor nagyon fontos, hogy ne pánikkal, de ne is bagatelizálással reagálj! 

Vedd komolyan! Ne maradjon magára a kamasz, aki szuicid gondolatokat oszt meg veled! Fejezd ki, hogy aggódsz érte, és ezt tükrözze a viselkedésed is!

A szuicid gondolat mögötti érzéseket ne tagadjuk el. Ha a gyereked azt tapasztalja, hogy fájdalma, kétségbeesése, tanácstalansága megérthető, van rá esély, hogy a sok negatív érzést ki tudja beszélni. A “meg akarok halni” gondolat mögött lehet egy kudarc, egy csalódás, önértékelési gondok, iskolai bántalmazás, de utalhat lelki betegségekre, serdülőkori depresszióra is.

Beszélgessetek és beszélj arról, hogy van segítség, nem kell egyedül megküzdeni mindennel! Figyelj rá, hallgasd meg!

Erősítsd meg,  jól tette, hogy hozzád fordult, de ne kapjon szidalmat azért, mert nem szólt korábban, hiszen öngyilkos gondolatok kapcsán eleve szégyent élhet meg, és minden negatív visszajelzés megakadályozhatja abban, hogy beszéljen a gondolatairól.

A szuicid gondolatokkal küzdő gyerekkel együtt keresetek számára is elfogadható megoldást. Ajánld fel számára segítséged a további lépésekben, azzal a céllal, hogy megfelelő pszichológusi ellátásba jusson, illetve segítséget kapjon abban, hogy megváltozzanak a számára elviselhetetlen dolgok az életében! Első lépés lehet az iskolapszichológus vagy a családsegítő központ pszichológusa, de ha felmerül a serdülőkori depresszió vagy más pszichés betegség, akkor fontos a gyermekpszichiátriai kivizsgálás.

Hova fordulhatsz?

A pszichológiai ellátás az utóbbi években igen nehezen hozzáférhetővé vált. Előfordulhat, hogy az illetékes pedagógiai szakszolgálat földrajzilag messze van és/vagy megfelelő kompetenciákkal bíró szakember hiánya miatt nincs kapacitás a megfelelő ellátásra. A gyermekpszichiátriai osztályok, ambuláns szakrendelések telítettek, a magánrendelések pedig sok család számára megfizethetetlenek. Mindezek ellenére nagyon fontos, hogy szülőként elsősorban te vagy a felelős azért, hogy a gyermeked ne maradjon egyedül a veszélyes késztetéseivel, rossz gondolatival. Nem megoldás, de már önmagában is segítség, ha a gyereked érzi, hogy nem mondasz le róla, sem arról, hogy megfelelő pszichés segítséghez jusson.

Ahhoz, hogy a gyerekednek megfelelő támasza tudj lenni, illetve hogy a krízisbe került gyerek pszichés problémái ne terheljék meg túlságosan a testvéreket és/vagy a párkapcsolatodat és egyéb szerepeidet, lehet, hogy az egész családnak változnia kell. Nagyon gyakran a családterápia vagy az érintett gyerek szüleinek párterápiája tudja a legmegfelelőbben támogatni ezeket a változásokat.

Forrás:
https://ongyilkossagmegelozes.hu/
A Kék Vonal hasonló témában íródott cikkei:
INTERJÚ BALÁZSZ JUDITTAL AZ ÖNGYILKOSSÁG FIGYELMEZTETŐ JELEIRŐL
INTERJÚ VAJDA ZSOLTTAL A FIATALKORI ÖNGYILKOSSÁGOK MEGELŐZÉSÉRŐL
ÖNGYILKOSSÁGOT KÖVETŐ GYÁSZ
https://kek-vonal.hu/a-gyerekongyilkossagok-okairol-es-hattererol/
https://kek-vonal.hu/ajanlas-a-fiatalkori-ongyilkossagrol-szolo-tudositasokhoz/

Ha érintett vagy a fenti témában, vagy aggódsz valakiért és nem tudod kihez fordulhatnál, írj nekünk vagy hívj minket a 116 111-es díjmentesen hívható telefonszámon!
Szülőnek lenni kihívás. Ha aggódsz gyermeked miatt, és nincs kivel megoszd a vele kapcsolatos aggodalmaidat, hívd a Kék Vonalat a a 116 000-s díjmentesen hívható anonim számon, keressünk együtt megoldást.
Szakemberként, segítőként sem kell egyedül maradnod a megterhelő érzésekkel! Lényeges, hogy te is tudj arról beszélni, ha megvisel egy fiatal helyzete. Ha szükséged lenne valakire, akivel közösen tudsz gondolkozni egy fiatal érdekében, fordulj te is bátran a Kék Vonalhoz! Hívj minket a 116 000-s díjmentesen hívható anonim számon.
Gyakori témák

Tudj meg többet!

Szakembereknek

Gyermekjogok

A gyermekjogokról gyermekekkel foglalkozó szakembereknek
Bővebben
A gyermekjogokról gyermekekkel foglalkozó szakembereknek

Évente több mint 200 megkeresés érkezik a Kék Vonalhoz kifejezetten jogi kérdésekkel kapcsolatban. És ha a többi konzultáció nem is kimondottan a gyerekjogokkal kapcsolatos, valójában a legtöbb esetben a többi megkeresés is a jogokról szól, hiszen amikor egy gyereket bá…

Szülőknek

Szökés, eltűnés

Eltűnt, elszökött? – mit tehetsz szülőként?
Bővebben
Eltűnt, elszökött? – mit tehetsz szülőként?

Talán szülőként neked is egyik rémálmod, hogy eltűnik a gyermeked. Kicsi korban a tömeg a strandon, a nyitva hagyott kiskapu, később az egyedül közlekedés, aztán az egyre több, szülők által ismeretlen út, a bulik, a barátok erősítik fel az aggodalmakat. “Bár értjük, hog…

Fiataloknak

Gyermekvédelmi rendszer

Gyermekvédelemről gyerekeknek
Bővebben
Gyermekvédelemről gyerekeknek

Sok felnőtt szeret, úgy beszélni a gyerekkorról, mint egy felhőtlen, gondtalan, csupa jó időszakról, esetleg akkor is, ha neki magának sem volt mindig olyan egyszerű gyereknek, kamasznak lenni. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a Kék Vonal munkatársai és önkéntesei tudjana…