Interjú – Deliága Éva, Felelős Felnőtt kampány

Hír, projekt_felelosfelnott, Sajtó

Deliága Éva okleveles pszichológus, integratív gyermekterapeuta, tanácsadó szakpszichológus, fókusz tréner, pszichodráma asszisztens. Több, mint egy évtizede foglalkozik családokkal, nyújt tanácsadást szülőknek és praktizál gyermekpszichológusként. Érdeklődése fókuszában a gyermeklélektan, a pszicho-edukáció és a pszichológiai ismeretterjesztés áll. 

A Kék Vonal #FelelősFelnőtt kampányának részeként többek között arról kérdeztük, hogy véleménye szerint 2021-ben mit jelent felelős felnőttnek lenni, hogyan bírkózhatnak meg a családok a koronavírus-járvány okozta kihívásokkal, milyen eszközeik vannak a szülőknek a járvány okozta feszültségek kezelésére, és a gyerekek szorongásának csökkentésére.

„A felelős felnőtt érzékenyen reagál a gyermek szükségleteire, igényeire, a gyermek hosszú távú érdekeit is szem előtt tartja, igyekszik fejlődni, amellett, hogy alapvetően jól érzi magát a bőrében, és ez a kiegyensúlyozottság áthatja a gyermekkel való együttlétét is.” – Deliága Éva

Kék Vonal: Pszichológusként, gyermekterapeutaként dolgozik, családközpontú szemléletét az is jól mutatja, hogy több sikeres könyv szerzőjeként is igyekszik a szülőket aktívan segíteni abban, hogy gyermekeiket jobban megértsék, támogassák őket a nehézségeikben. A pandémia rengeteg új kihívással állította szembe a szülőket és a gyerekeket is. Ön szerint a jelenlegi helyzetben miből nyerhetnek újból és újból erőt és motivációt a család legkisebb és legnagyobb tagjai a mindennapos feszültségek, nehézségek közepette? Lát-e fejlődési lehetőséget a családok szintjén a járvánnyal terhelt időszakban?

Deliága Éva: Nagyon aktuális a kérdés, különösen most, hogy hetek óta digitális oktatásban vesznek részt a gyerekek, és még több ilyen hét vár ránk. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a tavalyi tapasztalatokat idén már lehet hasznosítani, így nem teljesen ötlet, tapasztalat és minta nélkül csöppentek bele a családok ebbe a nehéz élethelyzetbe. A legfontosabb üzenet most az lehet, hogy el kell tudjuk engedni szülőként a saját magunk felé támasztott maximalista elvárásokat, és jól tesszük, ha az önkritikus hozzáállás helyett értékeljük mindazt, amit teszünk, akkor is, ha az távol áll a tökéletestől. Jelen élethelyzet egy kríziséhez hasonlítható, aminek a többé-kevésbé jó átvészelése most a cél.

Éppen ezért falsnak érzem azokat a tanácsokat, melyek arra koncentrálnak, hogy hogyan lehetne mindezt még jobban csinálni, mert nem a tudása hiányzik a szülőknek. Az erőtartalékaik vannak fogytán, sokak megélhetését fenyegeti a pandémiás helyzet, és ezen csak minimális mértékben tudnak segíteni apró trükkök, technikák. Amit kiemelnék az a szociális támogatás szerepe. Érdemes törekedni a kapcsolódásra, még ha nem is a fizikai térben, hiszen mind a gyerekek, mind a felnőttek számára a kortárskapcsolatok, rokoni támogatás, baráti összejövetelek korlátozott lehetősége vagy teljes hiánya további állapotromláshoz vezethet.

Eredeti fotó: Falus Kriszta

Az Ön munkájára hogyan hatott a koronavírus-járvány, mennyire tudja tartani a kapcsolatot a családokkal, gyerekekkel? Lehetséges terápiás üléseket tartani gyerekekkel az online térben? Amennyiben nem, hogyan oldja meg, hogy ne maradjanak ki terápiás ülések, konzultációk?

2020 márciusa óta kizárólag online dolgozom. A kamasz korosztály számára opció lehet az online pszichológiai foglalkozás, néhány hozzám járó tinédzserrel ezt volt lehetőségünk megtapasztalni és sikereket elérni, a nehezítettség ellenére. Mostanában előtérbe kerültek a szülői tanácsadások, melynek hatékonysága lenyűgöző. A szülőket erősítve, támogatva tudok leginkább jelen lenni a családok életében, és ez a szülőkkel végzett közös munka nagyon hatékonyan képes hozzájárulni a felborult családi egyensúly, vagy aktuális elakadás helyrehozásához, mely a gyerekek érzelmi biztonsága szempontjából kulcsfontosságú.

Igyekszik segíteni a szülőknek abban is, hogy hogyan beszélgessenek gyerekekkel a koronavírusról. Mely tanácsokat emelné ki az óvodás és kisiskolás korosztályra vonatkozóan?

Régi motorosok lettünk a témában, én azt tapasztalom, hogy a gyerekek mostanra elfogadják, egyre természetesebbnek élik meg a maszkos felnőttek látványát, vagy a kézfertőtlenítés szükségességét. Felnőttként arra érdemes figyelni, hogy ‘ne toljuk túl’, azaz ne ijesztegessük a gyerekeket borzasztó, vagy halálos következményekkel. A gyermeki fantázia ugyanis felerősítheti ezeket az információkat, összekeveredhetnek a tények a szorongáskeltő tartalmakkal, és mindez zűrzavaros masszaként szorongást ébreszthet a gyermekben, aki a saját és családja egészségéért fog rettegni. A gyerekek hiteles tájékoztatása mellett, figyeljünk az alapvető érzelmi igényükre: hogy azt érezhessék, biztonságban vannak.

Hogyan hat a járvány és az azzal kapcsolatos intézkedések a legkisebbekere? Milyen jellegű félelmek, szorongások jelentek meg a vírus kapcsán, és honnan ismerheti fel egy szülő, ha szorong a kisgyermeke?

Kerülném az egzakt tünetek felsorolását, inkább az lehet irányt mutató, ha egy egy gyermek hangulata, viselkedése jelentősen negatív irányba változik. Ha saját magához képest zárkózottabb, ingerlékenyebb, sírósabb vagy éppen túlzottan aggodalmaskodó lesz. Nagyon sok féle tünet jelezhet szorongást, a nagyobb gyerekek meg is fogalmazzák, hogy tartanak valamitől. A járvány a gyerekeket a megszokott  életmódjuktól, napirendjüktől, világuk biztonságos kiszámíthatóságától fosztotta meg. Ugyanúgy, ahogy a felnőtteket is. Amennyire lehetséges, szülőként érdemes igyekezni helyreállítani a gyermek biztonságos világba vetett hitét, hiszen ez csökkenti legjobban a szorongást.

Mit tehetnek a szülők, hogy ezeket a szorongásokat csökkentsék? Hogyan tudunk ezekről jól, és a koruknak megfelelően beszélgetni a kisgyerekekkel? Mikor jön el az a pont, amikor szakemberhez érdemes fordulni?

Vigyázni kell arra, hogy a gyereket ne árasszák el az információk, ne hallgassa a felnőtteknek szánt hírműsorokat. Az ilyen inger-elárasztás szorongáskeltő, hiszen a gyerekek nem képesek még a kockázatot felmérni, sem az ok-okozati viszonyokat teljes mélységükben megérteni, így könnyen magukra vonatkoztatnak fenyegető információkat. Kulcsfontosságú, hogy az életkornak megfelelő magyarázatot adjon a szülő, és ne terhelje túl a gyereket hosszas, tudományos magyarázattal.

Szerencsésebb abban a tempóban adni az információt, ahogyan a gyerek kérdez. Még ebben az esetben sem szabad elfelejteni, hogy a gyerek nem kis lexikon, a titkos, ki nem mondott vágya az az, hogy biztonságban, szeretetben, nyugalomban érezhesse magát. Ebben segíthet, ha jobban érti, mit miért teszünk a védekezés kapcsán, és az is előnyére válhat, ha azt érezheti, hogy neki is van némi kontrollja, irányítása e felett.

Szakemberhez akkor érdemes például fordulni, ha napok-hetek óta nem múló, erős szorongása van a gyermeknek, ami az alvására is kihat. Intő jel lehet az is, ha a gyerek félni, rettegni kezd irreális dolgoktól, ha nem tud percekre sem külön lenni a szülőtől, pedig erre korábban képes volt. Félretéve ezeket a súlyos tüneteket: bármikor nyugodtan fordulhat a szülő gyermekpszichológushoz, hiszen egy tanácsadás során felteheti kérdéseit, és abban is megerősítést kaphat, hogy jól csinálja, amit csinál, vagy kiderülhet, hogy milyen irányba lenne érdemes elindulnia.

Az ön tapasztalatai alapján az elmúlt év mennyire tette próbára a szülők párkapcsolatait? Hogyan lehet megelőzni az összezártság okozta családi konfliktusok elmérgesedését, illetve vannak-e olyan eszközök, stratégiák, melyek használata által a családtagok akár közelebb is kerülhetnek egymáshoz ebben a nehéz, kihívásokkal teli időszakban?

A párkapcsolatokat leginkább az egzisztenciális bizonytalanság és a lehetetlen elvárások tépázták meg tapasztalatom szerint. Home office napi 8 órában, úgy, hogy a 4 éves ovis otthon van? Tartsa anya csendben a 9 hónapos babát, mert apának fontos konferencia hívása van? Két kereset helyett éljenek meg hirtelen egy visszaesett fizetésből? Az élethelyzet maga: lehetetlen, rengeteg frusztrációt hordozó.

Ebből akkor lehet jól kijönni párként, ha ezt felismerik, és a nehézség inkább összekovácsoló erőként hat, és nem engedik, hogy a feszültség közéjük kerüljön. Erre akkor lesz képes egy pár, ha a nehéz élethelyzet előtt is megvolt a bizalom, tisztelet, elfogadás egymás iránt, tehát a meglévő erőforrásaikból, érzelmi tartalékaikból, egymás iránti elkötelezettségükből tudnak meríteni. Ne felejtsék el értékelni, dicsérni a másikat! Most elengedhetetlen a még több tolerancia és türelem egymás iránt, így lehet legjobban átvészelni a nehéz időszakot.

Kampányunkkal nemcsak a szülőkhöz, hanem minden felelős felnőtthöz szeretnénk szólni. Ön hogyan definiálná a felelős felnőttet a gyermekek nézőpontjából?

Érzékenyen reagál a gyermek szükségleteire, igényeire, a gyermek hosszú távú érdekeit is szem előtt tartja, igyekszik fejlődni, amellett, hogy alapvetően jól érzi magát a bőrében, és ez a kiegyensúlyozottság áthatja a gyermekkel való együttlétét is.

Szakemberként, szülőként, felelős felnőttként mit tehetünk a gyermekek és fiatalok mentális egészségéért ebben a nehéz időszakban?

Tartsanak ki! Ne ostorozzák magukat, ha nem sikerül mindent tökéletesen csinálni! Forduljanak segítségért, nem kell megvárni a legutolsó pillanatot, mikor már minden összeomlani látszik. Érdemes keresni az örömforrásokat, legyenek azok bármilyen apróságok is, vegyük észre minden nap mindazt, amiért hálásak lehetünk.

A Kék Vonal 1993 óta segíti a bajba jutott gyerekeket és az értük aggódó felnőtteket. Ha szerinted is fontos a munkánk, akkor kérjük hogy támogasd az alapítványt az adód 1%-nak felajánlásával, egyszeri vagy rendszeres anyagi támogatással, vagy vásárolj kedvedre a webshopunkban! Adományoddal segélyvonalaink működését támogatod.

További cikkek a témában:

Gyerekszemmel – MARGE, Felelős Felnőtt kampány

Gyerekszemmel – MARGE, Felelős Felnőtt kampány

A Kék Vonal #FelelősFelnőtt kampányának célja, hogy felhívja a figyelmet a fiatalok mentális egészségére, illetve arra, hogy felelős felnőttként még inkább támogatnunk kell a gyerekeket a koronavírus-járvány okozta kihívások közepette. Ezúttal MARGE segítségével!...

Interjú – Dr. Almási Kitti, Felelős Felnőtt kampány

Interjú – Dr. Almási Kitti, Felelős Felnőtt kampány

Dr. Almási Kitti klinikai szakpszichológus, író és előadóként is ismert. Mindent megtesz, hogy minél több emberhez eljutva segítsen a kudarcok tanulásként való megélésében, önmagunk elfogadásában, kapcsolataink kezelésében.  A #FelelősFelnőtt kampány keretein belül...

Gyerekszemmel – Tóth Krisztina, Felelős Felnőtt kampány

Gyerekszemmel – Tóth Krisztina, Felelős Felnőtt kampány

A Kék Vonal #FelelősFelnőtt kampányának célja, hogy felhívja a figyelmet a fiatalok mentális egészségére, illetve arra, hogy felelős felnőttként még inkább támogatnunk kell a gyerekeket a koronavírus-járvány okozta kihívások közepette.  Kampányunk során ismert...

Share This