Dr. Baracsi Katalin internetjogász, LL.M családjogi szakjogász és közösségi média tréner számtalan jótanáccsal látja el a felnőtteket az online térben való eligazodással kapcsolatban. Ahogyan az offline világban, a Facebook-oldalán is arra törekszik, hogy interaktív formában adja át az internetbiztonság aktuális témáit a gyerekeknek, fiataloknak és az érdeklődő felnőtteknek.
A #FelelősFelnőtt kampány kapcsán vele készült interjúban kitértünk az online tér veszélyeire, azok elkerülésére, valamint az online és offline töltött idő egyensúlyának megtalálására.
Kék Vonal: Mik a tapasztalatai az online oktatásra és home office-ra való átállás óta? Fontosabb az emberek számára, hogy jártasságot szerezzenek az internetbiztonsági kérdésekben?
Dr. Baracsi Katalin: Zoomolás, online meetingek, classroom, google meet és más online platformok az elmúlt időszak népszerű szavai. Mindenki kütyüzik. Egy soha vissza nem térő alkalom, hogy testközelből lássuk és megismerjük gyermekeink digitális szokásait és még több figyelmet fordítsunk a digitális biztonságra. Minden korosztály, de különösen a szülők érdeklődése nőtt meg, aminek nagyon örülök, mert látszik, hogy aktív segítői, kísérői szeretnének lenni gyermeküknek az online térben.
A gyerekek a digitális oktatás során talán sokszor előbb kezdenek okoseszközöket használni egyedül. Milyen veszélyei lehetnek ennek, és hogyan lehet ezeket a veszélyeket csökkenteni? Vannak-e olyan kevésbé ismert szabályok, lehetőségek a szülők számára, melyek használatára mindenképpen felhívná a figyelmet?
Ahogy az élet más területén is óvjuk gyermekeinket, úgy a digitális térben is legyünk körültekintőek. Az első okoseszközhasználat, internetre lépés során legyünk ott gyermekünk mellett. Mielőtt kezébe adjuk az eszközt, nézzük meg, hogy mit tud az a kütyü, és hogy olyan programok, felületek vannak rajta, amelyek a gyerek életkorának megfelelők. Közösen regisztráljunk, töltsük le a programot és beszéljük át: ahogyan a való életben ismeretlennek sem mondja meg az ember, hogy hol lakik, melyik iskolába jár, azt az interneten se tegye meg. Tudatosítsuk bennük, hogy a való élet és a virtuális tér szabályai nem különböznek. Alakítsuk ki bennük annak az igényét, hogy ők maguk is úgy viselkedjenek az online térben, ahogy szeretnék, hogy velük tegyék azt. Kihagyhatatlan a beszélgetés az online bántalmazásról, amely a járványhelyzet alatt még jobban felerősödött és változatos formában jelenik meg. Bátorítsuk gyermekeinket a segítségkérésre és a segítségadásra. Legyünk kíváncsiak gyermekünk online világára, hogy mit, miért és hogyan használ, kivel van kapcsolatban. A jól megválasztott kérdések, a figyelem megalapozza a szülő és gyerek közti bizalmi kapcsolatot. Az internet világával kapcsolatban a szülőknek azonban inába száll a bátorsága, hiszen sokszor azt sem tudják, hogy mit kérdezzenek és bennünk van egy adag félelem is, hogy hülyeséget kérdeznek és ezzel oda a szülői tekintély. A digitális világgal kapcsolatos szülői ismeretszerzésnél kulcsfontosságú, hogy ne támadjuk le a gyereket, mert ezzel pont az ellenkezőjét érjük el. A beavatás helyett bezárkózik és az az érzet keletkezik benne, hogy a szülő bizalmatlan vele szemben. A megoldás a nyitott kérdések feltevésében rejlik. A kérdések mellett ne feledkezzünk meg néhány jótanácsról sem.
- Legyünk jelen!
- Haladjunk a korral!
- Beszélgessünk a gyerekekkel!
- Töltsünk le szűrőszoftvereket!
Milyen módon, milyen eszközökkel lehet segíteni a szülőket ebben az időszakban, hogy hatékonyabban készíthessék fel gyermekeiket a digitális térben való helytállásra? Hol találhatnak információt arról, hogy a különböző korosztályú gyerekekkel esetében mire érdemes figyelni? Van-e olyan könyv vagy akár online platform, melyben minden 21. századi szülőnek kötelező lenne elmélyednie?
Szülői foglalkozások, online beszélgetések, fórumok, ahol akár egymással beszélgethetnek, egymásnak tehetnek fel kérdéseket vagy egy szakembert kérdezhetnek arról, hogy mit tehetnek saját maguk és gyermekük digitális tudatosságának fejlesztéséért. Szerencsére egyre több olyan weboldal érhető el, ahol friss cikkek, kutatási adatok és jó gyakorlatok kerülnek megosztásra, szabadon letölthető tartalmakkal, filmajánlókkal. A könyvek közül ismeretalapozóként ajánlom Barbara Coloroso:Bullying – Zaklatók, áldozatok, szemlélők című bővített kiadását. Jó hír, hogy egyre több hazai ifjúsági regényíró választja témaként, kerettörténetként az internetet. A teljesség igénye nélkül ajánlom Berg Judit, Igaz Dóra, Kalapos Éva és Mészáros Dorka könyveit.
A járvány kapcsán felgyorsult az a folyamat, hogy a tizenévesek közösségi életének egyre nagyobb szelete zajlik online. Hogyan hathat ez a kortárs kapcsolatokra? Mik a negatív és a pozitív (ha vannak) következményei Ön szerint az online térben töltött időnek a kamaszok esetében?
Biztos, hogy a mostani fiatalok egészen máshogy élik meg a társas kapcsolataikat. Az osztálytársak, barátok mellett egy számítógépes játék során, a youtube videók nézegetésével is alakulhatnak ki barátságok. Mivel most nehezített a személyes találkozások lehetősége, így a szabadidő is az online térben zajlik. Soha ennyi új közösségi oldal regisztráció, csevegőcsoportban létezés nem volt még. A fiatalokat abban kell segíteni és támogatni, hogy egy egészséges egyensúlyt alakítsanak ki az online és offline világban, az otthoni létezés mellett legyen napirendjük, amiben kütyümentes idő is mindig van. Sok felnőtt aggódik, hogy a gyermeke függővé válik és, amikor visszatérünk az iskolapadba, akkor már csak az eszköze fog létezni a valódi kapcsolatai helyett. Ebben lehet segítség, ha családon belül digitális szerződést kötünk, ahol együtt alkotjuk meg a biztonságos és tudatos internetezés szabályait.
Mik a jó gyakorlatok a kapcsolattartásra a jelenlegi helyzetben? Hogyan osszunk meg eleget, de ne túl sokat online? Mik azok a tipikus hibák, amelyeket a tizenévesek elkövetnek ezzel kapcsolatban?
A szülőkben és a pedagógusokban tudatosodnia kell annak, hogy online oktatás, digitális oktatás és a home office lét nem ugyanaz, mint egy hagyományos iskolai időszak. Éppen ezért szükség van újragondolni az oktatás kereteit és a tudásátadás mellett lehetőséget teremteni az online társadalmi aktivitásokra. Megugrott a népszerűsége a discord felületnek, ahol csak beszélgetnek, azaz megszületett a beszélgetőóra műfaja, csak azért, hogy együtt legyünk. Tudok olyan iskolát, ahol virtuális könyvklubot hoztak létre ötödikes diákok. Roma Ádám pedagógus gyakorlatát is említhetem, aki népszerű, különleges, kreatív embereket hív diákjaihoz, ahol a gyerekek kérdezik a mindenkori vendéget.
Az engedélykérés mellett arról is mindig tájékoztatni a másik felet, hogy hová és milyen formában kerül ki a felvétel. Megalázó, bántó, sértő, nevetség tárgyává tevő, intim tartalmak nem a közöségi oldalakra valók. Mindenkiben tudatosítani kell, hogy egy közösségi oldal nyilvános profilja esetén az egész világ hozzáfér a feltöltött tartalmakhoz, míg privát profil esetében ezt a mindenkori felhasználó tartja a kezében. Ha egy ilyen apró lépést betartunk, akkor sok, további kellemetlen helyzettől kímélhetjük meg magunkat és környezetünket. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy ez bűncselekmény. Minden 14. életévét betöltött fiatal pedig már büntethető.
Hogyan hathat egy család, egy gyermek vagy fiatal offline életére egy-egy online történt kellemetlen/kellemes esemény? Mennyire látja tudatosnak a mai kamaszokat az internetbiztonsággal kapcsolatban?
Több, mint 10 éve tartok interaktív interbiztonsági foglalkozásokat gyerekeknek, fiataloknak és érdeklődő felnőtteknek, pedagógusoknak, szakembereknek és határozottan pozitív irányú változásokat látok. A fiatalok sokat tanulnak egymástól, nagyobb testvértől és végtelenül hálásak, ha valaki a digitális szokásaikról kérdezi őket. A kiskamaszok számára természetes a szülői segítség kérése, a nagyobbak az önállóság jegyében még mindig zárkózottabbak. Félnek attól, hogy a szülő nem értené meg a helyzetet, eszköz elvétellel, az internet megvonásával büntetné őket, ami sokkal rosszabb számukra, mint maga a netes rossz élmény. Itt mindegyik félnek türelemre és nagyfokú bizalomra van szüksége egymással szemben. Egy rossz élmény nemcsak az áldozatot, hanem a környezetét is megviseli. Minden érintettnek szüksége van a segítségre és a támogatásra, hogy újra biztonságban érezze magát.
Szakemberként, szülőként, felelős felnőttként hogyan tehetünk a gyermekek és fiatalok mentális egészségéért ebben az időszakban?
Odafigyelés, kísérés, példamutatás, őszinte válaszok a feltett kérdésekre, személyes történeteink, félelmeink megosztása, ami a hitelességünket növeli a gyereke, fiatalok szemében és megmutatja azt, hogy a felnőttek se tökéletesek, de egy nehéz helyzetből is próbálják kihozni a legjobbat.
Szeretne még valamit üzenni az interjút olvasó szülőknek, Felelős Felnőtteknek?
A Nemzetközi Távközlési Egyesület (International Telecommunication Union, ITU), mint a távközlésről és az információs technológiákról felelősen gondolkodó és aktívan tevékenykedő ENSZ szakosított szervezet 2020 nyarán adta ki új Online Gyermekvédelmi Útmutatóit, amelyek alkalmazkodva a világjárvány nyomán bekövetkezett megváltozott helyzethez gyerekjogi szemlélettel és a SANGO nevű kabalafigurával hívja fel a figyelmet a tudatos internethasználatra. Az elkészült magyar nyelvű Útmutatók ingyenesen elérhetőek.
A kiadványok magyar nyelvű fordítása dr. Baracsi Katalin az internetjogász, az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Digitális Jólét Program – Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiája szakmai együttműködése révén valósult meg.
A BIZTONSÁGOS, POZITÍV ÉS ÉRTÉKES ONLINE ÉLMÉNYEK MEGTEREMTÉSE MINDANNYIUNK KÖZÖS ÜGYE!
Portréfotó: Németh András
