Interjú Németh Laurával a gyermekkori szorongásról

Interjú Németh Laurával a gyermekkori szorongásról

Németh Laura gyermek klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus, pszichoterapeuta, pár- és családterapeuta, a SOTE Gyermek klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus képzés oktatója, valamint az MRE Bethesda Gyermekkórház Kamasz-Szakasz Kognitív Viselkedésterápiás Gyermekközpont vezetője. Szakterülete a gyermekkori kényszerbetegség és szorongásos zavarok pszichoterápiája. 2019-ben szakmai csapatával elnyerte a Richter Anna Díj Közönségdíját a Terápiás Szabadulószoba című projekttel, amelyet a pszichés problémákkal küzdő családok pszichoterápiájában és a gyermekek számára szervezett csoportterápiák kiegészítő módszereként sikeresen alkalmaznak. A szakember felmenői között többen is tevékenykedtek a pszichológia, valamint a pszichiátria területén, így ennek is köszönhető a pszichológia tudománya iránt mutatott elköteleződése.

A beszélgetés során arról kérdeztük, hogy az iskoláskorú gyermekek és serdülők milyen szorongásos panaszokkal fordulnak a leggyakrabban segítségért, valamint a járványhelyzet és az azzal járó korlátozások hogyan hatottak a gyermekek és serdülők szorongásos panaszaira. Emellett Németh Laura beszélt arról is, hogyan tud segíteni ebben a kognitív viselkedésterápia és milyen szerepe lehet a szülőknek a szorongások oldásában, továbbá hogyan lehet támogatni őket ezen feladatukban.

Kék Vonal: Kérem, meséljen röviden magáról és arról, hogy miért választotta azt a szakmát/szakterületet, amelyben jelenleg dolgozik. Ön számára mi a legizgalmasabb/legfontosabb terület jelenleg?

Németh Laura: A pszichológia iránti érdeklődésem a családi hátteremből ered, hiszen a felmenőim között többen is a pszichológia, valamint a pszichiátria területén tevékenykednek. Azt mindig is tudtam, hogy a pszichológián belül a klinikum világában szeretnék elhelyezkedni, ugyanakkor kérdéses volt számomra, hogy melyik korosztállyal dolgoznék együtt a legszívesebben. Az egyetemi tanulmányok kezdetén a felnőttekkel való közös munka vonzott, azonban a szakdolgozati kutatásom résztvevőinek toborzásában a Vadaskert Alapítvánnyal működtem együtt, ahonnan ezt követően álláslehetőséget is kaptam. Éltem ezzel a lehetőséggel, ennek köszönhetően szerettem bele a gyermek klinikai szakpszichológiába. Szakterületem és érdeklődésem a gyermekkori kényszerbetegségek, illetve a szorongásos megbetegedések. Számomra a kényszerbeteg gyermekekkel való munka azért meghatározó, mert úgy tapasztalom, hogy az ebben érintett családok nagyon kimerültek, így az ő esetükben különösen fontos, hogy kognitív-viselkedésterápiás eszközökkel, élményterápia útján enyhítsük a kényszerbetegség okozta tüneteket. Emellett a családi érintettségből adódóan a családterápiás tapasztalataimat is tudom hasznosítani a kezelés folyamán. Ezek az élmények és tapasztalatok vezettek ahhoz, hogy a kényszerbeteg gyermekek egyéni és csoport terápiája, valamint kényszerrel küzdő családok családterápiája, emellett a szorongásos zavarok kezelése vált a szakterületemmé.

A stressz és a szorongás fogalma gyakran összemosódik a hétköznapi szóhasználatban, vagy nem megfelelően alkalmazzuk ezeket a kifejezéseket. Így mindenekelőtt arra szeretném kérni, hogy definiálja az olvasók számára ezt a két fogalmat, illetve a kettő közti különbséget.

Manapság sokan szinonimaként használják a két szót, pedig a stressz eredetileg a szervezetnek az ingerekre adott nem specifikus válaszát jelentette.  Ez azt is jelenti, hogy a stressz nemcsak negatívan, hanem pozitívan is befolyásolhatja életfolyamatainkat, amennyiben segíti a megváltozott körülményekhez történő alkalmazkodásunkat. Pl.: elősegíti a belső erőforrások mozgósítását, ezáltal képessé válunk arra, hogy megküzdjünk a kihívásokkal és elérjük a céljainkat (eustressz). Káros stresszről (distresszről) akkor beszélünk, ha szervezetünk már nem képes a helyzetnek megfelelően reagálni az őt érő érzelmi vagy fizikai jellegű veszélyekre, akár egy torzított jelentésadási folyamatnak köszönhetően is.

A mai hétköznapi szóhasználatban a mindennapok során fellépő problémákat és a miattuk fellépő rossz közérzetet értjük a stressz fogalma alatt.
szorongás feszültséggel, aggódással teli állapot. Ez egy adaptív válasz a bennünket érő stresszre, azonban, ha fokozott mértékben jelenik meg, vagy a veszély elmúltával nem szűnik meg, akkor szorongásos zavarok alakulhatnak ki.

A szorongás akkor jelentkezik, amikor egy általunk veszélyesnek ítélt helyzetben a mozgósítható megküzdési kapacitásunkat kevésnek és jelentéktelennek értékeljük.

Eredet szempontjából is különbözik a szorongás és a stressz, az előbbi eredete diffúzabb, az utóbbi jobban köthető külső tényezőkhöz. A szorongás belső kogníciókhoz, katasztrofizáló gondolkodásmódhoz köthető, szubjektív félelemre épül.

Stressz esetén általában azonosítható a kiváltó ok, szorongás esetén nem biztos. A stressz általában átmeneti jellegű, és elmúlik, ha a stresszor megszűnik. Ilyenkor a személy fiziológiai és pszichológiai állapota áltálában visszatér a normál működéshez. A szorongás sokkal hosszabb ideig fennmaradhat. A probléma megszűnése után is fennmaradhat egy nyugtalanító érzelem, aggodalom.

A szorongás esetén az uralkodó érzelem a félelem, a stresszben a stresszt okozó inger körüli aggodalom.

A stressz tehát meghatározható külső problémára adott reakció. A szorongást pedig a stressz megnyilvánulásának tekinthetjük.

Bár mind a stressz, mind a szorongás két adaptív, normális és egészséges válasz lehet, de túlzott mértékű megjelenésük komoly egészségügyi problémákat okozhatnak.

Az eddigi tapasztalatai alapján az iskoláskorú gyermekeknél és serdülőknél mi okoz leggyakrabban szorongást?

Nagyon gyakori probléma a teljesítményhelyzetben (pl. dolgozat, felelés, szereplés) fellépő szorongás, emellett a szociális helyzetektől (pl. új, idegen környezetbe történő belépés és szereplés) való félelem is sokszor megjelenik a gyermekek körében. A szorongásos panaszok jelentős része az iskolai élet köré szerveződik gyermek-, és serdülőkorban, amely egészen addig is fokozódhat, hogy a gyermek nem hajlandó bemenni az iskolába. Ennek részben az a magyarázata, hogy szembenézés helyett jellemzően elkerüljük azokat a helyzeteket, amelyektől szorongunk, félünk.

A kognitív-viselkedésterápia (CBT) jól alkalmazható terápiás módszer szorongás esetén. Hogyan zajlik egy ilyen tréning Önöknél?

A Bethesda Gyermekkórházban vezetem a Kamasz-Szakasz Kognitív Viselkedésterápiás Gyermekközpontot, ahol a kognitív-viselkedésterápiás szemléletet ötvözzük élményterápiás és családterápiás elemekkel, illetve a rendszerszemlélet szempontjaival. Kórházi keretek között 5 napos intenzív tréninget tudunk biztosítani a gyerekek számára, amelyet 4 hónapon keresztül havi 1 utánkövető csoport követ. Ennek során felelevenítjük a tréningen tanultakat, valamint új technikákkal egészítjük ki a már meglévő eszközkészletüket. A részlegen 8 és 18 év közötti fiatalokat fogadunk, akikből homogén csoportokat alakítunk ki az életkor és a panasz figyelembevételével. Ez azt jelenti, hogy hasonló életkorú és hasonló problémával küzdő gyermekek vesznek részt egy adott csoporton. A kis csoportba 8-12/13 év közötti gyermekek kerülnek, míg a nagy csoportot 12/13 és 18 év közötti gyerekek alkotják.

A szorongó gyermekek számára szervezett csoportokat a probléma specifikussága szerint még tovább szűkítjük, így indul olyan csoport, ahol a teljesítményszorongással, van, ahol pedig a pánikszerű rosszullétekkel, illetve szomatizációs problémákkal való küzdelem kerül előtérbe. A tréningek során egy képzeletbeli szerszámosládát adunk a gyermekek kezébe, ami tele van olyan eszközökkel és technikákkal (pl. relaxációs technikák, prezentációs készség javítása), amelyek hosszú távon enyhíthetik a szorongást, ha azokat a fiatalok beépítik a mindennapjaikba. A szorongás enyhülésében már önmagában az a tudat is szerepet játszik, hogy a gyermek tud mit tenni abban a helyzetben, amely szorongást okoz számára. Megnő a kompetenciaélmény érzése, amely közvetve is kihathat a szorongás enyhülésére. Ezeken az intenzív tréningeken szorongást keltő helyzeteket is teremtünk a gyermekek számára, amely során biztonságos keretek között bevethetik a tanult technikákat és átélhetik az első sikerélményt.

A részlegen töltött 5 nap alatt a gyermekek lendületet és eszközkészletet kapnak az egyéni terápiájukhoz. Fontos megjegyezni, hogy ezek az eszközök, technikák akkor működnek a leghatékonyabban, ha azokat pszichoterápia keretén belül egyénre szabják a gyermek számára, vagy enyhébb szorongás esetén a gyermek önállóan elkezdi azokat alkalmazni a mindennapokban.

Interjú Németh Laurával a gyermekkori szorongásról

A portréképet készítette: Verbőci Patrícia

„[…] A szorongás enyhülésében már önmagában az a tudat is szerepet játszik, hogy a gyermek tud mit tenni abban a helyzetben, amely szorongást okoz számára. Megnő a kompetenciaélmény érzése, amely közvetve is kihathat a szorongás enyhülésére.”- Németh Laura

Mi a szülők szerepe és hogyan tudják a gyerekeket segíteni a szorongás elleni küzdelemben? A szülőket hogyan lehet támogatni? Milyen eszközöket kapnak ahhoz, hogy segíteni tudják gyermekeiket a szorongásuk leküzdésében?

Fontos, hogy merjenek segítséget kérni, és próbálják meg empatikusan elfogadni, megérteni, hogy gyermeküknek nehéz együtt élni a szorongással. Emellett a szülőknek az a feladata, hogy empatikusan támogassák gyermeküket a számukra szorongást keltő helyzetekkel való szembenézésben. A szorongó gyermekek esetében gyakran fellelhető egy túlaggódó szülői minta, ezért ilyenkor célszerű foglalkozni a szülő hozzáállásával, a szorongást keltő helyzetekhez fűződő elképzeléseivel is családkonzultáció keretén belül.

A Kamasz-Szakasz részlegen szervezett intenzív terápiás heteket kiegészítjük két szülőcsoporttal is, amelyeket a hét elején és a hét végén tartunk. Ezek szerves része a pszichoedukáció, amely során bemutatjuk a szülőknek a szorongás természetét, jellegzetességeit, kezelési lehetőségeit. Segítünk abban, hogyan célszerű hozzáállni a problémához, valamint megmutatjuk a gyerekeknek tanított technikákat, és felkészítjük őket arra is, hogyan tudnak segíteni gyermeküknek a gyakorlásban.

Ön hogyan látja, miként hatott a járványhelyzet a gyermekek és a serdülők szorongásos panaszaira?

Tapasztalataink szerint kezdetben (az első hullám során) a szorongó gyermekek számára a járványhelyzet és az online oktatás egyfajta megkönnyebbülést jelentett, mivel nem kellett nap, mint nap szembenézniük azzal a helyzettel, ami számukra szorongást okoz. Elkezdték jobban érezni magukat, azonban ez nem jelentette azt, hogy a probléma megoldódott, hanem csak annyi történt, hogy kevesebbszer kellett szembesülniük a szorongáskeltő helyzetekkel. A szorongás mértékének növekedését akkor lehetett érzékelni, amikor az online oktatást követően vissza kellett térni a jelenléti oktatáshoz és a gyermekeknek ismét be kellett járniuk az iskolába. Az iskolába történő visszatérés mellett az online oktatással együtt járó szokatlan vizsgahelyzetek okoztak még általában szorongást a gyerekek számára, mint például a szoba körbemutatása vizsga előtt. Tapasztalataink alapján magától a pandémiától, a vírustól való félelem kevésbé jelent meg a gyermekek körében. A korlátozások (pl. szalagavatók, ballagások, erdei iskolák, osztálykirándulások elmaradása, találkozások tiltása) azonban kihatottak a kamaszok mentális egészségére, elsősorban hangulati problémákkal küzdő, illetve önsértéshez nyúló fiatalok száma emelkedett meg, de kényszeres panaszokkal jelentkező serdülők száma is növekedést mutat.

Mi a legfontosabb üzenet, amit a fiataloknak, szülőknek küldene?

Összességében azt gondolom, hogy a jelenlegi járványhelyzet próbára teszi az emberiséget, és jelentős rugalmasságra van szükség ahhoz, hogy meg tudjuk adni környezetünk, családunk számára a kellő biztonságot, valamint támogatást, emellett pedig fel is tudjunk töltődni a saját közegünkben.

A szülőknek azt üzenem, hogy a rugalmasság és a gyermekükbe vetett hit megőrzése, a gyermekük támogatása, valamint a velük való minőségi idő eltöltése erős védőfaktort jelenthet. Nagyon fontos, hogy szorongás esetén empatikusan segítsék gyermeküket konfrontálódni azokkal a helyzetekkel, amik számukra nehézséget okoznak. Biztassák őket a már elsajátított technikák alkalmazására!

A fiataloknak pedig azt üzenem, hogy merjenek segítséget kérni, továbbá higgyék el, hogy a szorongás az a probléma, amelyen valóban lehet segíteni, változtatni, csak energiát kell befektetni a küzdelembe.


Elérhetőségek:

Németh Laura klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, oktató 

Honlap: https://www.bethesda.hu/ambulancia/kamasz-szakasz-kognitiv-viselkedesterapias-gyermekkozpont/

A Kék Vonal 1993 óta segíti a bajba jutott gyerekeket és az értük aggódó felnőtteket. Ha 24 év alatti fiatal vagy és beszélgetni szeretnél valakivel a problémáidról, hívd a 116-111-es számot! Ha elmúltál már 24 éves, és aggódsz egy fiatal biztonságáért, akkor pedig keress minket a 116-000-ás számon. Együtt biztosan találunk megoldást!

További cikkek a témában:

Függőségek

Függőségek

Fontos vagy! - Kamasz krízisek a koronavíruson innen és túl. A Kék Vonal és a dm - Drogrie Markt Magyarország közös kampánya a kamaszok mentális egészségéért. Kiemelt témánk májusban: függőségek. A kampányhoz az illusztrációt készítette: MargarétaLány (Martos Juli)...

Online kurzus 5. rész

Online kurzus 5. rész

A kompetenciahatárokról és arról, hogy szülőnek lenni nem egyszerűA Fontos vagy! kampányunk keretében egy online kurzust készítettünk, amelyben amelyben a segítő beszélgetés alapjaival ismertetjük meg  a szülőket, azért hogy olyan kommunikációs eszközöket adjunk a...

Online kurzus 4. rész

Online kurzus 4. rész

A személyes határokról és a szülők közötti kommunikációs stílusrólA Fontos vagy! kampányunk keretében egy online kurzust készítettünk, amelyben amelyben a segítő beszélgetés alapjaival ismertetjük meg  a szülőket, azért hogy olyan kommunikációs eszközöket adjunk a...

Online kurzus 3. rész

Online kurzus 3. rész

A nondirektivitásról, az erkölcsi állásfoglalásról és a szextingrőlA Fontos vagy! kampányunk keretében egy online kurzust készítettünk, amelyben amelyben a segítő beszélgetés alapjaival ismertetjük meg  a szülőket, azért hogy olyan kommunikációs eszközöket adjunk a...

Online kurzus 2. rész

Online kurzus 2. rész

Az érzelmi támogatásról és a közös megoldáskeresésrőlA Fontos vagy! kampányunk keretében egy online kurzust készítettünk, amelyben amelyben a segítő beszélgetés alapjaival ismertetjük meg  a szülőket, azért hogy olyan kommunikációs eszközöket adjunk a kezükbe, amelyek...

Online kurzus 1. rész

Online kurzus 1. rész

A Kék Vonalról és az aktív hallgatásrólA Fontos vagy! kampányunk keretében egy online kurzust készítettünk, amelyben a segítő beszélgetés alapjaival ismertetjük meg  a szülőket, azért hogy olyan kommunikációs eszközöket adjunk a kezükbe, amelyek segítik a kamaszok,...

Ingyenes online kurzus szülőknek

Ingyenes online kurzus szülőknek

Üdvözlünk! A Fontos vagy! kampányunk keretében egy olyan online kurzust készítettünk, amelyben a segítő beszélgetés alapjaival ismertetjük meg  a szülőket, azért, hogy olyan kommunikációs eszközöket adjunk a kezükbe, melyek segítik a kamaszok, gyerekek lelki...

Ismerek valakit, aki bántja önmagát

Ismerek valakit, aki bántja önmagát

Ha ismersz valakit, aki szándékosan bántja önmagát (pl. vagdossa magát), fontos, hogy megértsd, valószínűleg a barátod egy nagyobb problémával küzd, aminek az önsértés egy része, esetleg így próbálja a lelki fájdalmát kívülre helyezni és elviselni. Légy türelmes vele...

Buli és fesztivál kisokos

Buli és fesztivál kisokos

Itt a nyár, és ezzel együtt itt a buli és fesztivál szezon is. Összeállítottunk nektek egy kisokost, melynek pontjait megismerve felhőtlenül és tudatosan szórakozhattok.  A hasznos tudnivalókat az alkohol, a drogok és a szexualitás témaköreibe gyűjtöttük.Mindent az...

A kamaszkor és a férfi test

A kamaszkor és a férfi test

A férfi testtel rendelkezők többek közt olyan új dolgokat tapasztalhatnak, mint mélyebb beszédhang vagy erekciók. Jó, ha tudod, mire számíts a kamaszkor folyamán.  Ebben a cikkben a „férfi test” és a „férfi testtel rendelkezők” kifejezésekkel utalunk azokra az...

Share This