Falcolás, felszíni vagy mélyebb karcolások, egyre mélyülő vágások, önégetés, önhánytatás… Ezerféle módon okozhat szándékosan kárt és fájdalmat magának, aki lelki problémáira nem talál konstruktív megoldást.

Mi áll a háttérben?

Van egy kínzó érzés, megfoghatatlan feszültség, fájdalom, és az önsértés eszközt ad ennek kívülre helyezéséhez. A testi fájdalom kontrollálhatóbb, megfoghatóbb, kevésbé ijesztő, mint a belső üresség vagy a kavargó negatív érzelmek. Sok minden lehet a háttérben: hiányzó érzelmi biztonság, túl magas külső-belső elvárások, feldolgozatlan traumák, bántalmazás… Bármi, amivel kapcsolatban a fiatal eszköztelennek érzi magát. Ha bántom magamat, ha látom a sebet, érzem a kifolyó vért, legalább tudom, mitől vagyok ilyen rosszul.

Azoknak a tizenéveseknek, akinek az önsértés lesz az út a feszültség levezetéshez gyakran okoz nehézséget a negatív érzéseik kifejezése. Talán nem kaptak rá mintát, talán nem akarnak gyengének mutatkozni, talán általábban is nehezebben fejezik ki magukat –de ami közös, hogy nem kapnak időben segítséget. Minden vágás egy késői segítségkérés, de mivel egy ez szégyenteljes, sok bűntudattal összeforrt cselekmény, a segítségkérés e módja sokáig rejtve maradhat. Sokan nagyon ambivalens érzéseket élnek meg ezzel kapcsolatban: várják, hogy valaki felfedezze, mit tesznek magukkal és végre segítséget kapjanak, de közben nehezen bíznak benne, hogy van segítség, és félnek a leleplezéstől, a megalázó reakcióktól.

Az önsértés önmagában is nagyon veszélyes, egy későbbi öngyilkossági kísérelt szempontjából is fontos rizikófaktor, de gyakran jár együtt a serdülőkori depresszióval is.

Ha a titokra fény derül

Amikor kiderül a szörnyű titok, „bántom magam”, nagyon fontosak az első reakciók. Ha szülőként vagy segítő felnőttként szembesülünk egy gyerek önsértő magatartásával, nagyon fontos, hogy ne zúdítsuk rá pánikunkat, megdöbbenésünket, hanem tudjunk támogatóan mellé állni. Az önsértésről ki kell mondani, hogy nem jó, nem igazi megoldás, de azokkal a negatív érzésekkel, amit a gyerek csak így tudott észrevehetővé tenni, lehet és kell is empatizálni. Senki nem okoz magának „csak úgy”, „divatból”, „unalomból” fizikai fájdalmat. Sokszor elhangzik, hogy aki bántja magát, figyelem felkeltésből csinálja. Igen, talán valóban figyelmet szeretne, de nagyon szomorú, ha olyan környezte van, ahol senkitől nem kapott elegendő figyelmet, és saját magában kárt okozva tudja csak ezt a hiányt jelezni.

Mi lehet valódi segítség?

Az önsértés mindenképpen indokolja, a pszichológusi segítséget. Ennek kerete nem csak egyéni tanácsadás vagy terápia lehet, hiszen sok esetben az önsértő gyerek egy rosszul működő családi rendszer tünete. Egy családterápiás folyamat segíthet a mögöttes okok feltárásban és a pozitív változásokban.

További cikkek a témában:

Hogyan beszélgess az ünnepekről

Hogyan beszélgess az ünnepekről

Mit ünneplünk karácsonykor? Az osztálytársamék miért nem így ünnepelnek? Miért megyünk templomba? Mi miért nem megyünk templomba? Ki hozza az ajándékot? Van, ahol karácsonykor jön a Mikulás? Ünnepek évről évre Az évet szakaszokra bontó, a hétköznapi rutint megtörő...

Hogyan beszélgess gyerekekkel a gyászról és a halottak napjáról?

Hogyan beszélgess gyerekekkel a gyászról és a halottak napjáról?

Összegyűjtöttük tippjeinket arról, hogyan lehet ezekről a nehéz érzésekről beszélgetni.A gyász, a halál elkerülhetetlen téma, amikor ősszel az emlékezés gyertyáit gyújtjuk a temetőben. De a gyerekek más helyzetekben is találkoznak ezekkel.1. Fordítsatok időt a közös...

Hogyan beszélgess gyerekekkel a családon belüli erőszakról?

Hogyan beszélgess gyerekekkel a családon belüli erőszakról?

Összeállításunkban néhány tipp szerepel arról, hogyan lehet a gyerekekkel a családon belüli erőszakról beszélgetni. Minden gyerek előbb-utóbb találkozik erőszakkal. Fontos, hogy tudja, ha bántják vagy tanúja annak, hogy valakit bántanak, akkor feladata és joga...

Share This