Öngyilkosságot követő gyász

Nehéz a halál és az emberi mulandóság témájáról nyíltan beszélni, pedig a veszteségek és a gyász az életünk része. Ezért nagyon fontos, hogy szenteljünk időt a gyász szakaszainak megélésére! Különösen fontos ez, amikor a feldolgozás nehezített. És az öngyilkosságot követő gyász mindig nehezített…

Amiről ebben a cikkben olvashatsz: 

Tények az öngyilkosságról. A gyász során megjelenő érzelmek. Az öngyilkosságot követő gyász jellegzetességei. A gyász szakaszai. Gyászfeldolgozás segítése. Gyógyító rituálék. Mit tegyél, ha egy barátod, családtagod érintett? Mit ne tegyél, ha egy barátod, családtagod érintett? Kihez fordulhatok?

    Tények az öngyilkosságról

    A WHO 2019-es felmérése alapján a világon évente több, mint 700.000 ember veszti életét öngyilkosság következtében, azonban a nem halállal végződő öngyilkossági kísérletek száma ennél is magasabb. Magyarországon az öngyilkossági ráta (arány) magasnak tekinthető, hiszen évente nagyjából 25-30.000 öngyilkossági kísérletet követnek el, amelyből kb. 188 elkövető 30 év alatti. Hazánkban 2009-ben az öngyilkosság minősült a vezető haláloknak a 15-39 év közöttiek körében. Itthon 1988 óta változatlan a serdülőkorban elkövetett öngyilkosságok aránya, míg a serdülőkori öngyilkossági kísérletek aránya nő. Az öngyilkosság elkövetéséhez vezető kockázati tényezők közé tartozik többek között a depresszió, valamint az alkohol- és drog használat, amelyekről ezekben a cikkeinkben olvashatsz bővebben.

    Az öngyilkosságról és az ahhoz vezető okokról itt olvashatsz többet.

    Ezek az adatok is jól mutatják, hogy mennyire fontos foglalkozni az öngyilkosságot követő gyász témájával és annak során megjelenő érzelmekkel, valamint lényeges feltérképezni, hogy mi segítheti a gyászfeldolgozást.

    A gyász során megjelenő érzelmek

    A gyász folyamatában teljesen természetes, hogy erős és ellentmondásos érzelmek kifejezését tapasztaljuk. Egyszerre jelenhet meg a szeretettel és a fájdalommal párhuzamosan a harag és a düh érzése. Különösen igaz ez, ha valaki az egyik hozzátartozóját, barátját, szerettét öngyilkosság következtében veszíti el.

     A bűntudat előfordulása is rendszeres a gyászolók esetében.

    Nagyon gyakran az ember magát hibáztatja a haláleset miatt. Egy öngyilkosság után még jellemzőbb, hogy több hozzátartozó is elkezdi keresni a saját felelősségét: „Mit csinálhattam volna másképp?” „Megakadályozhattam volna…” „Hogy nem vettem észre?”.      

    Az öngyilkosságot követő gyász során a félelem is intenzívebben megjelenhet. Foglalkoztathatja az a gyászoló személyt, hogy a környezetében más is el fog-e követni öngyilkosságot, vagy egy  befejezetlen öngyilkossági kísérletet követően előfordulhat egy újabb kísérlettel kapcsolatos aggodalom.

    Az öngyilkosságot követő gyász jellegzetességei

    Az öngyilkosságot elkövető személy tettét az esetek többségében nem lehet racionálisan megérteni. A gyászoló sokszor megkérdőjelezi az elhunythoz fűződő örömteli emlékeit: „Tényleg boldog volt?”.  Ebben az esetben fontos tudatosítani, hogy az öngyilkosság elkövetése nem teszi semmissé a közösen átélt boldog pillanatokat.

    Öngyilkosság következtében elvesztett szeretett személy halálát követően összetett, komplikált gyász is kialakulhat, hiszen a gyászolót egy váratlan veszteség érte és a halál erőszakos úton következett be. Ez szintén befolyásolhatja a gyászreakciót.

    Azok körében, akiknek szerette öngyilkosságban halt meg, sokkal gyakrabban fordulnak elő öngyilkossági gondolatok, magasabb az öngyilkosság kockázata, mivel az öngyilkosság egy lehetséges problémamegoldásnak tűnhet  számukra.

     

    Kép: Unsplash

    A gyász szakaszai

    A gyász szakaszainak leírásával több modell is foglalkozik, amelyek közül cikkünkben Pilling János által elkülönített szakaszokról olvashatsz. Ha szívesen tájékozódnál még a témában itt többet is megtudhatsz Elisabeth Kübler-Ross széleskörben elterjedt modelljéről.

     

    • Anticipációs (előrevetített) gyász: a hozzátartozók előzetesen foglalkoznak a halál tényével, előre felkészülnek az esetleges halálesetre. Öngyilkosság esetén a hozzátartozóknak, barátoknak erre nincsen lehetősége.
    • Sokk: ezt a szakaszt a teljes vagy a részleges érzelmi bénultság jellemzi. A halál hírére adott gyakori reakció a hitetlenkedés, amikor az egyén nem akarja elhinni, hogy ez a tragédia valóban megtörtént vele.
    • Kontrollált szakasz: ezt a szakaszt a halálesettel kapcsolatos hivatalos ügyintézés és egyéb intézni valók elvégzése jellemzi, például a temetés megszervezése. Ez az időszak erős önkontrollt követel a gyászoló személytől, ami a temetés után általában megszűnik. A temetésen való részvétel nagyon fontos része a gyászfolyamatnak, hiszen ekkor tudatosítjuk az elválást, valamint ez a rítus lehetőséget biztosít az elhunyttól való elbúcsúzásra és az érzelmek kifejezésére.
    • Tudatosulás: ebben a szakaszban a halállal járó szükséges feladatok ellátását felváltja a befelé fordulás időszaka, a szeretett személy hiányával való szembesülés, ami sok esetben önvádláshoz vezethet.
    • Átdolgozás: az elvesztett szeretett személyhez már nem csak fájdalmas, hanem szép emlékeket is fűz a gyászoló. Emellett a gyásszal járó negatív érzelmek és tünetek is csökkennek. Elkezdődik a racionális elfogadás folyamata.
    • Adaptáció (feldolgozás): ezt a szakaszt a külvilág felé fordulás jellemzi. A gyászoló fokozatosan elkezd visszatérni a szokásos életritmusához, a társas kapcsolataihoz, a céljai megvalósításához és ismét bűntudat nélkül képes örülni. Az elhunyttal kapcsolatos múlt úgy él tovább a gyászolóban, hogy mellette képes a megfelelő életvitelre.

    A halálesetet követő első 1 évnek fontos szerepe van a gyászfolyamatban, hiszen a gyászoló minden fontosabb és nagyobb eseményt átél az elvesztett hozzátartozója, barátja, ismerőse nélkül. Ilyen meghatározó esemény például a szülinap, a névnap és a különböző ünnepek, mint a karácsony vagy a húsvét.

    A gyászoló nem lineárisan (egyenes vonalon) halad előre a gyásznak ezen az általános pszichés folyamatán, hanem hullámozhat, sőt egyes szakaszok kimaradhatnak és többször vissza is térhetnek.

    A gyászról itt olvashatsz többet.

     

    Gyászfeldolgozás segítése

    A gyászfeldolgozást többféleképpen lehet segíteni. Vannak olyan rituálék, emlékezési módok, amiket egyedül is elvégezhetsz, de akár barátok, családtagok bevonásával is végig csinálhatsz.

    Gyógyító rituálék
    • Emlékdoboz készítése: szeretett személyhez fűződő emléktárgyak összegyűjtése (pl.: közös fénykép, koncert jegy)
    • Fotógyűjtemény készítése
    • Levelet írni az elvesztett személynek
    • Naplót írni az elvesztett szeretett személyhez fűződő gondolatokról és érzelmekről
    • Imádkozás vagy egyéb spirituális tevékenység végzése (pl.: meditáció)
    • Gyógyító kör: remek lehetőség arra, hogy néhány baráttal vagy hozzátartozóval közösen felidézzetek és megosszatok egymással az elvesztett személyhez fűződő emlékeket, élményeket, történeteket
    Mit tegyél, ha egy barátod, családtagod érintett?
    • Legyél mellette és hallgasd meg! Legyél ítélkezésmentes és elfogadó! Nem szükséges megválaszolni a kérdéseit, elegendő, ha ott vagy vele és figyelsz rá.
    • Engedd meg, hogy nyíltan kifejezhesse az érzelmeit, még akkor is, ha nem érted mi zajlik benne!
    • Érdeklődj a jelenlegi állapotáról!
    • Segítsd elterelni a figyelmét és kimozdítani a kialakult helyzetből! Csináljatok közös programokat, például menjetek el kirándulni vagy piknikezni egyet.
    • Segíts neki a feladatai ellátásában! Például segíts neki a házi feladat elkészítésében, felkészülni a következő dolgozatra, vagy a kutyasétáltatásban.
    • Tartsd tiszteletben, ha egyedül szeretne lenni!
    • Tartsd tiszteletben a hitét, spiritualitását!
    Mit ne tegyél, ha egy barátod, családtagod érintett?
    • Kerüld az általánosítást és a klisék használatát! Például nem szerencsés azt mondani, hogy „Az idő mindent meggyógyít”.
    • Ne kerüld a gyásszal kapcsolatos témát az elvesztett személyhez kötődő fontosabb napokon, ünnepeken! Például elhunyt születésnapja, halálának évfordulója.
    • Ne minősítsd az öngyilkosságban elhunyt személyt, ne mondj róla véleményt!

    A gyászt akkor tekinthető feldolgozottnak, ha a gyászoló az elhunyt emlékével együtt élve képessé válik életének megfelelő folytatására.

     

    Kihez fordulhatok, ha az öngyilkosságot követő gyászról szeretnék beszélni valakivel?

    Ha elvesztetted egy szerettedet és szeretnéd megosztani valakivel a fájdalmadat, akkor bátran fordulj segítségért egy hozzád közelálló és megbízható felnőtthöz, barátodhoz. Egy segítő szakemberrel is megoszthatod a benned lévő érzéseket, vagy akár egy önsegítő csoporthoz is csatlakozhatsz.

    Felhasznált források az öngyilkosságot követő gyász témájában:

    WHO

    Alapítvány az öngyilkosság ellen

    Wikipédia

    A témában írt rövidebb Kék Vonalas cikkek

    Szimon Petrával készült interjú (hamarosan elérhető az oldalon)

    A Kék Vonal mindig itt van, hogy meghallgasson és támogasson téged. Bármikor felveheted a kapcsolatot a velünk! Ha beszélgetnél vagy kérdéseid vannak a témával kapcsolatban, így érsz el minket:

    • Ha 24 év alatti vagy, hívd a 116-111-es számot
    • Ha 24 év feletti vagy, és aggódsz egy fiatalért, hívd a 116-000-ás számot
    • Emailben: regisztrálj a weboldalunkon, és írj az EMIL nevű zárt és biztonságos, anonim levelező rendszerünkben.
    • Chaten: regisztrálj a weboldalunkon, és bármely nap 13-21 óra között csetelj akár név nélkül az ügyelőinkkel.

    Ha beszélgetni szeretnél, hívj minket!   116-111

    Megosztás:

    Olvass még többet:

    Interjú Singer Magdolna író, gyásztanácsadóval

    Interjú Singer Magdolna író, gyásztanácsadóval

    Singer Magdolna mentálhigiénés szakember, gyásztanácsadó és író, 18 könyv szerzője. Munkája során a gyász számtalan arcával találkozik, hiszen ugyanúgy segít gyászoló hozzátartozóknak, mint a gyermeküket elvesztett szülőknek, vagy akár egy válást, nehéz életeseményt...

    Hogyan segíts, ha egy barátod öngyilkos akar lenni

    Hogyan segíts, ha egy barátod öngyilkos akar lenni

    Kevés rosszabb dolog létezik annál, mint amikor egy barátodat vagy szerettedet szenvedni látod. A depresszió és az öngyilkos gondolatok jelei lehetnek fájóan ordítóak vagy akár egészen apróak. Lehet, hogy nyíltan segítséget kérnek tőled, de az is megtörténhet, hogy...

    A Kék Vonal közleménye az Öngyilkosság Megelőzés Világnapján

    A Kék Vonal közleménye az Öngyilkosság Megelőzés Világnapján

    A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítványhoz 2021 első félévében elkeserítően magas számú megkeresés érkezett olyan fiataloktól, akikben felmerült az öngyilkosság gondolata.Míg 2020-ban az egész év során nagyságrendileg ezer olyan konzultációt folytattunk, ahol megkeresőnk...

    Serdülőkori depresszió – Honnan tudom, ha depressziós vagyok?

    Serdülőkori depresszió – Honnan tudom, ha depressziós vagyok?

    A depresszió egy jól kezelhető betegség. Különösen, ha ezt egy szakember időben megállapítja, és nem marad az érintett a betegséggel egyedül. Ezért nagyon fontos, hogy ha saját magad vagy valaki a környezetedben érintett lehet, kérj segítséget! Amiről ebben a cikkben...

    Testi változások a kamaszkorban

    Testi változások a kamaszkorban

    A testünk a fizikai része annak, akik vagyunk. A részünk, amit mi és mások is minden nap látunk. A testi változások kamaszkorban pedig teljesen normális velejárói a testünk fejlődésének. Amiről ebben a cikkben olvashatsz: A test idővel változik. Milyen testi...

    Share This