A Kék Vonal, ifjúsági lelkisegély-szolgálat új podcast sorozata a Beszélj róla! Al Ghaoui Hesnával, melyben tabuk nélkül beszélgetünk a kamaszkor kihívásairól elismert szülő-gyerek párosokkal.
Az első epizód vendége: Beck Zoli és Andl-Beck Boróka
Az első epizód zenész vendégei Andl-Beck Boróka és édesapja, Beck Zoli (a 30Y frontembere), akiket hallgatva egy nagyon szoros apa-lánya kapcsolat alakulásába tekinthetünk be, ahol feltárul, hogy a serdülőkor miért is egy különösen érzékeny időszak. Bó nyíltan beszél anorexiájáról, és arról is szó esik, mit él át egy szülő, amikor azzal szembesül, hogy a gyermeke éhezteti magát. A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány szakmai vezetője, Reményiné Csekeő Borbála kiemeli: a tizenévesek életkori feladata gyerekből felnőtté érni, kislányból nővé válni, és elfogadni az új szerepeket és ezzel a test változásait. A beszélgetésből kiderül, hogyan nehezíthetik ezt a folyamatot a külső visszajelzések, érkezzenek ezek egy párkapcsolaton belül vagy a közösségi médiából. Ennek a folyamatnak része az is, hogy a szülőktől eltávolodjon a fiatal, de hogyan lehet lázadni, ha a szülő is egy „örök lázadó”? Hogy talál egy kamaszlány saját, független utat a zenében és az életben, amikor tulajdonképpen a szülei mellett érzi jól magát? Mit tud tenni egy aggódó szülő, amikor már nem foghatja mindig a gyereke kezét, de ott kell lennie a háttérben? A beszélgetés ezeket a kérdéseket is körbejárja, miközben személyes történeteken keresztül segít közelebb kerülni a kamaszkor belső világához.
A második részben Gerendás Péterrel és Gerendás Rubennel beszélgettünk
Az második epizód zenész vendégei Gerendás Péter és fia, Gerendás Ruben, akikkel arról beszélgettünk, hogy milyen híres szülő gyermekének és kilenc gyermekes édesapának lenni. Ruben őszintén mesélt nekünk arról, hogy a tízezrek előtt való zenélés ellenére van, hogy szorongással tölti el, ha metróra kell szállni és, hogy gyakran mások igényeit szeretné kielégíteni a “people pleaser” szerepben. Péter saját fiatalkori éveire is emlékezve osztotta meg, hogy hogyan élte meg azt, hogy fia hasonló utat választott a zene világában és hogyan tudta őt jól támogatni a pályaválasztásban. A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány szakmai vezetője, Reményiné Csekeő Borbála kiemeli: a kamasz, fiatalkori évek alatt kezdjük megismerni és megélni, hogy különböző szerepeket kell betöltenünk az életünk során és ezeken belül kell magunkat megismerni és felfedezni. Ebben az időszakban gyakori a szociális szorongás és, hogy mások igényeit helyezzük előtérbe a magunkéval szemben. A havonta jelentkező podcast célja, hogy tabuk nélkül beszéljen a tizenévesek problémáiról, és kapaszkodót nyújtson a szülőknek ahhoz, hogy megértsék, miként támogathatják gyermekeiket a nehézségek idején.
A harmadik adás vendégei: Kánya Kata és Wossala Rozina
Egy különleges, tabuk nélküli anya-lánya beszélgetés:
- a kőkemény kamaszkori lázadásról és a határok feszegetéséről,
- az egyedülálló szülőséggel járó családi dinamikáról,
- a generációs különbségekről, melyek áthatják a traumák feldolgozásához, önismerethez, mentális egészséghez és segítségkéréshez fűződő viszonyokat.
Szeretet, konfrontáció, őszinteség és humor – mindez egy mély, mégis lendületes beszélgetésben a csodálatos Al Ghaoui Hesna vezetésével és a Kék Vonal szakmai vezetőjével, Reményiné Csekeő Borival. 🎧 Hallgassátok, nézzétek, terjesszétek!
Az első epizód vendégei: Nyáry Krisztián és Nyáry Luca
A Beszélj róla! podcastünk legújabb adásában Nyáry Luca és Nyáry Krisztián voltak a vendégeink, akik őszintén osztották meg emlékeiket és érzéseiket a gyász megéléséről, egy édesanya és feleség elvesztésének feldolgozásáról, valamint arról, hogy milyen sokféle formában lehet egy ilyen megterhelő helyzetben szükség a segítségre.
Luca arról is beszélt, hogyan segített neki egy Kék Vonalas beszélgetés a gyászban és, hogy milyen nehéz élmény korán felnőni és ezáltal „másnak” lenni, mint a többiek. Ez egyszerre jelenthet büszkeséget, de magányt és kirekesztést is.
A beszélgetés fontos üzenete, hogy önmagunkról gondolkodás és érzéseink kimondása segítség lehet a gyógyulásban és a nehézségek megélésében. Szó esik arról is, hogy a tökéletlen segítség is segítség. Pedagógusként, szülőként, akkor is fordulj a nehéz helyzetben lévő gyerekhez, ha úgy érzed, hogy nem tudsz jól segíteni, nem tudod megoldani a problémát, hiszen a fiatalnak az a tudat, hogy van egy felnőtt körülötte, akit érdekel, hogy mi történik vele, akire számíthat, nagy megtartó erőt tud jelenteni.
A Beszélj róla! podcast az Európai Unió „Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek” programjának támogatásával jött létre. A havonta jelentkező podcast célja, hogy tabuk nélkül beszéljen a tizenévesek problémáiról, és kapaszkodót nyújtson a szülőknek ahhoz, hogy megértsék, miként támogathatják gyermekeiket a nehézségek idején.
Ma Magyarországon több, mint 110.000 veszélyeztetett gyermek él a KSH adatai szerint. A látencia kutatások szerint minden felfedett gyermekbántalmazási esetre 25 rejtett eset jut, és bár zéró tolerancia van a gyermekekkel szembeni bántalmazás valamennyi formájával szemben, az Unicef 2014-es majd 2021-ben megismételt, illetve az IPSOS 2023-ban az online térben végzett kutatása szerint az olyan szülői fegyelmezések, mint egy suhintás, egy pofon vagy a verbális bántalmazás a magyar családok többségében elfogadható nevelési eszköznek számítanak. A gyerekek többsége még mindig nagyon keveset tud a gyermekjogokról, és arról, hogyha bántalmazás éri őt a családjában, akkor van joga segítséget kérni. A gyermekek bántalmazása nem pusztán egyéni tragédia, hanem súlyos társadalmi, gazdasági és pszichológiai következményekkel jár. Ha egy társadalom nem biztosítja a gyermekek biztonságát és jólétét, az azt jelenti, hogy nem képes megfelelően biztosítani az alapvető emberi jogokat és az egyéni méltóságot, a legsérülékenyebbek jogait sem képes garantálni, mely alapvető követelménye az Alapjogi Chartának is.
A Közös Értékeink Program támogatásával azt a célt tűztük ki, intenzív kommunikációval minél több bántalmazást elszenvedő fiatal ismerje a Kék Vonal szolgáltatását és tudja, hogy hova fordulhat segítségért a bajban. Továbbá fontosnak tarjuk, hogy minél több gyerekhez és a felnőtt társdalom tagjaihoz is eljuttassuk azt az üzenetet, hogy a gyerekeknek joguk van egy bántalmazástól mentes, biztonságos környezetben felnőni, és van joguk segítséget kérni, például a 116 111-es ingyenesen hívható segélyvonalunkon, illetve azt, hogy a felnőtteknek felelősségük segíteni a bajban lévő gyerekeknek. Az önkéntes ügyelői bázisunk kibővítésével szeretnénk még több állampolgárt a gyerekek ügye mellé állítani, és elérni, hogy egyetlen gyermek se maradjon egyedül egy bántalmazó családi környezetben.
Közösségimédia-tartalmaink a témában:
