Mit ünneplünk karácsonykor? Az osztálytársamék miért nem így ünnepelnek? Miért megyünk templomba? Mi miért nem megyünk templomba? Ki hozza az ajándékot? Van, ahol karácsonykor jön a Mikulás?
Ünnepek évről évre
Az évet szakaszokra bontó, a hétköznapi rutint megtörő ünnepek, minden család, minden gyerek életének meghatározó pontjai. A december, az év lezárása, az újév kezdete az egész világon ünnepekben gazdag időszak. Újjászületik a fény, hosszabbak lesznek a nappalok, véget ér egy esztendő, készülünk az újra.
A koronavírus okozta pandémia után, a háborús helyzet és a gazdasági nehézség okozta aggodalom, stressz és szomorúság egy csendesebb, bensőségesebb, beszélgetésekre alkalmasabb időszakot teremthet. A továbbiakban néhány olyan szempontot szeretnénk adni az ünnepi beszélgetésekhez, amik minden szülőnek, nevelőnek jól jöhetnek, messze nem csak ünnepekkor.
1. Légy türelmes és szánj rá időt!
Megbeszélni, egyeztetni – ha muszáj – lehet futva is, egy rövid üzenetben, a tömött villamoson vagy a reggeli rohanásban. A beszélgetés viszont más. Ahhoz kell az idő. Kell a teljesen odaszánt figyelem, a kikapcsolt TV, a félretett telefon. Ha szeretnél beszélgetni arról, neked mit jelent egy-egy ünnep, ha valóban kíváncsi vagy a gyermeked kérdéseire, gondolatiara is, akkor szánj rá időt! Kiszakítva, ellopva, az órát kicselezve, de legyen az ünnepi időszakban egy-két olyan alkalom, amikor nem kell sietni, amikor senkibe nem kell belefojtani a szót, azzal, hogy most már indulni kell.
2. Csak őszintén!
Minden gyerekben ott lapul egy „poligráf”, mely pontosabb, mint bármilyen hazugságvizsgáló ketyere. Megérzi, ha érdekel, amit mond, ha fontos neked a története, és azt is, ha nem: ha gondolatban máshol jársz. Tudja, hogy valóban kíváncsi vagy-e rá, és tudja, hogy amiről mesélsz, igaz-e. Nem azt, hogy reális, hanem hogy igaz. Ezért mindegy is, hogy 5-én este vagy 6-án reggel, rénszarvas szánon repülve vagy házról házra kopogtatva jön a Mikulás, hogy a húsvéti nyuszi, hogyan tud pöttyös labdát tojni, és egyáltalán, hogy jut fel az erkélyre. Mindegy, hogy a Jézuska, az angyalok vagy a Józsi bácsi a piacról hozza a fenyőt karácsonyra, és hogy együtt csomagoljuk az ajándékokat vagy a mennyekből hullanak a fa alá. A lényeg, hogy te miben vagy benne teljes szívből, igazán.
3. Meséljünk történeteket
Az emberi fantáziát a történetek inspirálják. A történeteknek erejük van. Emlékezni is könnyebb egy történetre, mint adatokra, koncepciókra. A gyerekekre is igaz, hogy kitalált és megtörtént meséken keresztül ismerkednek a világgal. Ha szeretnéd a saját világodat átadni, mesélj nekik!
4. Kérdezz!
A beszélgetés, legyen párbeszéd! Ne monológ, prédikáció vagy tanóra. Kérdezz a gyerekektől! Érzésekről, gondolatokról, vágyakról, félelmekről – az ünnepek kapcsán is! Ennek legjobb módja a közös tevékenykedés. Olyan tevékenységeket érdemes szervezni, amely során szülő és gyermek is jól érzi magát. Minden embernek, már a legapróbb gyermeknek is külön ünnepe van. A vallás, a szokások, a mesék, a sok helyről beérkező inger mindenkiben máshogyan áll össze. Ha szeretnéd széppé varázsolni a gyermekeid ünnepeit, segít, ha nyitottan tudsz hozzáállni, hogy nekik mi a fontos egy-egy ünnepi alkalomban, ők mit várnak, ők minek örülnek.
Ha előkerül a tavalyi karácsony története, és gyermeked megosztja hogy élte meg, beszéljétek meg, mi volt számára jó, esetleg rossz, és te is elmondhatod, te hogyan élted meg az adott pillanatot, hisz együtt át tudjátok dolgozni az esetleges rossz élményeket.
Fontos, hogy az ünnepen te is jól érezd magad! Ami számodra fontos hagyomány, amit a magad kedvéért teszel, mert a te ünnepi hangulatodhoz kell, abból nem kell a gyerekek kedvéért sem engedni. Nincs boldog gyerek boldogtalan szülő mellett! Előfordulhat, hogy a gyermek picit máskép képzeli el az ünnep menetét: 24-én még elmenne a nagyszülőkhöz, a karácsony első napját azonban már kortársaival szeretné tölteni. Fontos, hogy a gyermek igényeit is vedd figyelembe, ha van olyan, ami program, ami a gyermeknek fontos és kompromisszummal elfogadható az egész családnak, akkor kapjon teret az is. Viszont minél több dologban érdemes rugalmasnak és kompromisszum késznek lenni.
5. Örüljetek együtt a sokszínűségnek!
A szabad vallás gyakorlása alapvető emberi jog, és az ENSZ Gyermekjogi Egyezményében is deklarált joga minden gyermeknek. A szülők értékrendje, vallási meggyőződése nem öröklődik genetikusan, de a szülők és nagyszülők életében látott hiteles minta hatással van a következő generációra. A gyerekeknek (is) fontosak a hagyományok, a rituálék. Az ismétlődés biztonságot ad. Fontos, hogy ne légüres térből kezdje el egy gyerek felépíteni a saját identitását. „Nálunk így szokás”, „mi ebben hiszünk / nem hiszünk”, „ezt tanultam otthon” – ezek fontos alapok, de a sajátunk átadásán túl lehetőség és feladat megmutatni a gyerekeknek a világ sokszínűségét. Az ünnepek is sokféle jelentéssel bírnak és sokféle hagyomány él egymás mellett. Legkésőbb az óvoda kiscsoportjában kiderül, hogy ami nálatok „természetesen” fehér, az máshol fekete, és a világ színes. Ismertesd meg a gyerekeiddel más vallások, más népek kincseit és állj hozzá nyitottan, ha ő kezd el más utak felé is érdeklődni! Ünnep és kényszer nem fér meg együtt. Legyen az ünnepetek megtartó, de befogadó!
+1 Nem mindig úgy sikerül, ahogyan azt tervezted
Igen, az ünnep csodás alkalom a lelassulásra, a meghitt együttlétre, az őszinte, könnyfakasztó, sorsfordító beszélgetésekre… No meg az idegbajra, rohanásra, a hitelkeret kimerülésére, a vacsora odaégetésére és a nagy veszekedésekre, sértődésekre. Van, amikor az utóbbiból van több, és nem tudod megélni az ünnepet, és nincs türelmed a gyerekeidhez: még a társasjátékon is összevesztek, ha egyáltalán leültök még egy asztalhoz. Van olyan év, amikor úgy tűnik, az egyetlen örömhír, hogy Kevin idén is biztosan visszakapja a családját. Még jó, hogy jövőre is lesz karácsony, és addig még van 365 nap jóvá tenni, újrakezdeni, elcsendesedni, belső ünnepet teremteni és minderről beszélgetni – a gyerekekkel is!
