Hogyan beszélgess gyerekekkel, kamaszokkal a háborúról?

Hogyan beszégess gyerekekkel a háborúról?

A háború híre nem csak a felnőtteket, hanem a gyerekeket is elérheti és megrázhatja. Fontos, hogy átgondoltan reagálj arra, ha egy gyermeket félelemmel, bizonytalansággal tölt el a kialakult helyzet. A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány tippjei:

– A legfontosabb, hogy bírd ki és fogadd el az érzéseit, a megnyilvánulásait. Ahogy minden más bizonytalan, nehéz érzelmekkel teli helyzetben, most is az a lényeg, hogy a téma ne legyen tabu és hogy megadd neki azt az érzelmi támogatást, amire szüksége van.

– Ne hagyd magára, ha beszélgetni szeretne a hírekről. Segíts neki kifejezni a gondolatait akár szóban, akár fiatalabb gyerekek esetében rajzolás vagy mesék, zene által.

– Ha szükséglete, hogy megélje a szomorúságot, akár dühöt, bizonytalanságot, akkor légy vele türelmes. Az érzelmeit ne kérdőjelezd meg, ne bagatellizáld, ne sürgesd – az érzelmeiről senki nem tehet. Abban viszont segíthetsz neki, hogy mit kezdjen velük.

– Ne ijedj meg a kérdésektől, de figyelj a gyerek vagy kamasz igényeire, amikor válaszolsz! A korának megfelelő módon próbáld elmagyarázni neki azt, hogy bár az óvodában, iskolában, a hírekben most rémisztő képeket láthat és számára talán érthetelen információkat olvashat, ő most személy szerint biztonságban van.

– Beszélgess vele arról, hogy nem minden hír hiteles, fontos. Mondd el neki, hogy nem kell megijednie minden, az óvódában vagy iskolában keringő pletykától, híreszteléstől.

– Puhatold ki, mit tud, hogyan érez. Válassz egy olyan pillanatot (mondjuk egy családi étkezést), amikor a gyerek kényelmesen, szabadon beszélhet. A lefekvés előtti percek erre nem alkalmasak. Vannak, akik keveset tudnak és látványosan nem is érdeklődnek a téma iránt, mások viszont csak látszólag érdektelenek — ők lehetnek azok, akik csendben aggódnak.

– Megbélyegzés helyett együttérzésre bátorítsd. A konfliktusok könnyen hozhatnak hibáztatást, diszkriminációt emberek és országok felé egyaránt. Fontos, hogy meg tudjon jelenni az együttérzés azok iránt, akik otthonaik elhagyására kényszerültek. A diszkrimináció akkor is megjelenhet, ha egy tőlünk távoli országban zajlik a háború. Bizonyosodj meg róla, hogy a gyereked nem érintett iskolai bullyingban egyik oldalról sem, és emlékeztesd rá, hogy neked bármit elmondhat. Fontos hogy tudja, hogy mindenkinek joga van a biztonsághoz az iskolában és a társadalomban is.

–  Fókuszálj a segítségre! Fontos észben tartania a gyerekeknek, hogy az emberek segítenek egymásnak. Találj pozitív történeteket, amiket megoszthatsz vele. Vedd észre, ha a gyerekben megjelenik a segítő szándék és ezért valamit alkotna, készítene, szervezne, legyen az egy poszter, egy vers a békéről, petícióírás vagy adománygyűjtés. Az érzés, hogy teszünk valamit, segíthet csökkenteni a bénultságot, feszültséget.

– Maradj nyugodt és beszélj hozzá az életkorának megfelelően. A gyerekeknek joguk van tudni, hogy mi történik a világban, de a felnőtté a felelősség, hogy a stressztől távol tartsa őket. Minden szülő saját gyereke legjobb ismerője: beszélj hozzá életkorának megfelelően, figyeld a reakcióját, szorongás szintjét. A gyerekek a felnőttek érzéseit, állapotát figyelik és teszik magukévá. Ne terheld őt a félelmeiddel, ehelyett biztosítsd a gyereket arról, hogy biztonságban van. Emlékeztesd őt arra, hogy sok-sok ember a béke visszaállításán dolgozik a világban. Arra is emlékeztesd, hogy nem minden információ megbízható, amit a neten talál. Fontos, hogy megbízható forrásból származó információkat olvasson, olvass.

Életkor szerinti lebontás:

– 2 és 6 éves kor között: ha a gyermek találkozott már a témával és beszélni szeretne róla, kérdezd meg tőle, mit tud, vagy mit hallott róla. Ezután őszintén, de leegyszerűsítve beszélj a témáról. Ne magyarázd túl a helyzetet, és ne menj bele túlságosan a részletekbe, mert ez szükségtelenül nyugtalanná teheti őt. Éreztesd, hogy bármikor fordulhat hozzád, és biztosítsd a szeretetedről, hogy a gyermek biztonságban érezze magát.

– 7 és 9 éves kor között: ha kérdései vannak, keress egy nyugodt pillanatot, és biztosíts lehetőséget, hogy elmondhassa, hogy érzi magát és feltehesse a kérdéseit. Azonban érdemes elkerülni az olyan negatív címkéket, mint a “gonosz”, vagy “ellenség”, mert ez még több félelmet okozhat a benne. Bátorítsd, hogy a számára elérhető, biztonságos módon fejezze ki az érzéseit az ijesztő hírekkel kapcsolatban, például rajzoljon képeket, vagy meséljen el egy történetet.

– 10 és 12 éves kor között: amikor megpróbálsz összefüggéseket és magyarázatot adni, légy őszinte és közvetlen, hiszen az a cél, hogy a gyermek bízhasson abban, hogy igazat mondasz neki. Ha nem tudod a választ valamelyik kérdésére, ajánld fel, hogy együtt utánanéztek.

– 13 év, vagy idősebb: egy tizenévesek valószínűleg ugyanúgy hall az eseményekről a médián keresztül és már képes megérteni ezeknek a súlyos témáknak az összetettségét. A megjelenő nehéz érzések azonban ijesztőek lehetnek számára, ezért engedd, hogy ő is megossza a gondolatait. Kérd ki a véleményét arról, hogy mi történik most. Ügyelj arra, hogy tiszteletben tartsd a gondolatait és érzéseit.

– Zárd óvatosan beszélgetést! Figyelj rá, hogy a beszélgetés végén ne maradjon stresszben a gyerek. Ezt megfigyelheted a testbeszéd, légzés, hangtónus változásában. Emlékeztesd őt, hogy vigyázol rá és meghallgatod őt bármikor, amikor aggódik.

– Figyeld a változásokat. A stresszben lévő gyerekek különböző módokon „jelzik” az állapotukat, figyelj ezekre a jelekre. A fiatalabb gyerekek lehet, hogy többet szeretnének ölben lenni, a tinédzserek mutathatnak erőteljesebb dühöt vagy lehangoltságot. Ezek teljesen normális stresszreakciók egy rövid ideig, viszont ha hosszabban tartanak, akkor lehet, hogy szükség van szaksegítségre. Segítheted őket abban, hogy alkalmazzanak hasi légzést:

• 5 mély légzés – 5 másodpercig orron belégzés, 5 másodpercig szájon kilégzés.
• Magyarázd el, hogy belégzésnél fújja fel a hasát, mintha egy lufi lenne, kilégzésnél pedig lassan eressze le a „lufit”.

Ha csak elalvás előtt van lehetőséged a témáról beszélgetni, mindenképpen valami pozitív dologgal zárd a napot, mint például egy kedvenc mese elolvasása. Próbálj ki különböző, gyerekeknek és kamaszoknak szóló meditációs applikációkat, relaxációt segítő játékokat.

Hogyan őrizd meg a saját mentális egészséged felnőttként, szülőként?

A háborúról szóló hírek és képek látványa nyomasztó és ijesztő lehet. Egyeseknél ez hatással lehet a mentális egészségre, szorongást és stresszt okozva, esetleg felerősítve korábbi negatív élményeket, nehéz emlékeket. Ha így érzel, íme néhány tipp, hogyan ismerd fel az érzelmeidet, kezeld a stresszt, és szükség esetén hogyan kérj segítséget:

– Elsőként ne feledd: csak úgy tudsz jól segíteni, a hétköznapi feladataidat jól ellátni, a családtagjaidat támogatni, ha te is jól vagy. Erre az alapgondolatra nyugodtan támaszkodhatsz olyankor, amikor úgy érzed hogy elfáradtál, vagy besokalltál a hírektől. Engedd meg magadnak hogy kikapcsolódhass és feltöltődhess, és ezáltal újult energiával tudj a feladataidra koncentrálni.

– Ha elönt a tehetetlenség érzése, és emiatt lelkiismeret-furdalás gyötör, emlékezz: nem csak pénzbeli támogatással vagy adománnyal segíthetsz most, hanem azzal is, ha a közvetlen környezetedben lévőkre (család, barátok, munkatársak) jobban odafigyelsz. A háborús helyzet mindenkit foglalkoztat és a legtöbb embert megviselik az erőszakos képek, hírek, a bizonytalanság. Azzal is rengeteget segítesz, ha most jobban kinyilvánítod a törődésed, a támogatásod mások felé.

– Válogasd meg, hogy milyen közösségi média fiókokat követsz, és milyen tartalmat fogyasztasz. Kerüld az olyan profilokat, amelyek túl sok szorongást vagy stresszt váltanak ki belőled. Ha a hírek nagyon megviselnek, tarts szünetet vagy hagyj ki bizonyos típusú híreket, vezesd be a digitális detox gyakorlatát a hétköznapjaidba: korlátozd az online töltött időt. Kapcsold ki az értesítéseket, és töröld azokat az alkalmazásokat a mobilodról, okos órádról, amik túlterhelik a figyelmedet. Az álhírekről szóló cikkünket itt olvashatod el.

– Ügyelj az egészségedre és összpontosíts arra, amit irányítani tudsz! Mozogj rendszeresen, próbálj kimenni a természetbe, táplálkozz változatosan, és helyezd előtérbe a megfelelő mennyiségű alvást. Térj vissza ahhoz a hobbidhoz, ami boldogsággal tölt el. Ezt akár a gyerekeiddel együtt is elkezdheted. A lényeg, hogy végezz olyan tevékenységeket, amelyek jó érzéssel töltenek el!

– Ha magányosnak érzed magad, beszélgess a barátaiddal és családtagjaiddal. Ha erre nincs lehetőséged, akkor vedd igénybe a felnőttek számára fenntartott lelkisegély-vonalakat, melyeket névtelenül és ingyen tudsz hívni. Ha olyan témáról szeretnél beszélgetni, amelyben egy gyermek is érintett (például aggódsz egy gyerek vagy kamasz testi vagy lelki jólléte, biztonsága miatt), akkor a Kék Vonalat is hívhatod a 116-000-ás számon.

– Ha a magány vagy a szorongás, félelem olyan mértéket ölt, amelyet már nem tudsz kontrollálni, kérd szakember segítségét! Emlékezz: segítséget kérni nem ciki, sőt: az a jó, ha valaki idejében fel tudja ismerni, ha valamin változtatni kéne. Ne félj segítséget kérni akár egy szakembertől. A háború traumáját szemtanúként is át lehet élni. Ha úgy érzed hogy ez történik veled, ne szégyelld, kérj bátran segítséget!

Hasznos linkek: 

Trauma és megküzdés: 

A Kék Vonal az NLC-n: A háború traumáját szemtanúként is át lehet élni

Mindset Pszichológia: A háború pszichés megélése és a hatékony megküzdés gyakorlati lehetőségei

Az UNICEF tanácsai – Hogyan beszélj gyerekekkel a háborúról? 

Segítő helyek, szervezetek, gyűjtőoldalak:

Önkéntes pszichológiai segítők a menekültek számára: www.pszi.hu

Mit tesznek a civilek? Mit tehetek én? Ukrajnai háború gyűjtőoldal: www.nonprofit.hu

Önkéntes lehetőségek: www.justserve.org

Nemzetközi alapítványok Ukrajnáért: NGOs for Ukraine

Filantrópia és adományozás az ukránokért: Philanthropy for Ukranie

Eltűnt gyerekek, emberkereskedelem:

Az Ukrajnából eltűnt gyerekek bejelentése: Missing Children Europe

Letölthető plakát magyar és ukrán nyelven: Ne váljon kizsákmányolás vagy prostitúció áldozatává!