Falcolás, felszíni vagy mélyebb karcolások, egyre mélyülő vágások, önégetés, önhánytatás… Ezerféle módon okozhat szándékosan kárt és fájdalmat magának az a kamasz vagy fiatal, aki lelki problémáira nem talál konstruktív megoldást. Ebben a cikkünkben az önsértésről osztunk meg pár gondolatot.
Mi áll az önsértés háttérében?
Sok szülő és felelős felnőtt fejében megfordul a kérdés, hogy mi értelme van az önsértésnek? Nem könnyű megérteni, hogy miért okozhat megkönnyebbülést valakinek, ha önmaga ellen fordul. Sokan tapasztalnak meg olyan kínzó érzéseket, megfoghatatlan feszültséget, fájdalmat, melynek a kívülre helyezéséhez az önsértés ad eszközt. Miért? A testi fájdalom kontrollálhatóbb, megfoghatóbb, kevésbé ijesztő, mint a belső üresség vagy a kavargó negatív érzelmek. Sok minden lehet a háttérben: hiányzó érzelmi biztonság, túl magas külső-belső elvárások, feldolgozatlan traumák, bántalmazás… Bármi, amivel kapcsolatban egy fiatal eszköztelennek érezheti magát. Ha bántom magamat, ha látom a sebet, érzem a kifolyó vért, legalább tudom, mitől vagyok ilyen rosszul.
Azoknak a tizenéveseknek, akiknek az önsértés lesz az út a feszültség levezetéshez, gyakran okoz nehézséget a negatív érzéseik kifejezése. Talán nem kaptak rá mintát, talán nem akarnak gyengének mutatkozni, talán általában is nehezebben fejezik ki magukat – ami közös, hogy nem kapnak időben segítséget.
Minden vágás egy késői segítségkérés, de mivel egy ez szégyenteljes, sok bűntudattal összeforrt cselekmény, a segítségkérés e módja sokáig rejtve maradhat. Sokan nagyon ambivalens érzéseket élnek meg ezzel kapcsolatban: várják, hogy valaki felfedezze hogy mit tesznek magukkal és végre segítséget kapjanak, de közben nehezen bíznak benne, hogy van segítség, és félnek a leleplezéstől, a megalázó reakcióktól.
Ha a titokra fény derül
Amikor kiderül a szörnyű titok, hogy „bántom magam”, nagyon fontosak az első reakciók. Ha szülőként vagy segítő felnőttként szembesülünk egy gyerek önsértő magatartásával, nagyon fontos, hogy ne zúdítsuk rá pánikunkat, megdöbbenésünket, hanem tudjunk támogatóan mellé állni.
Az önsértésről ki kell mondani, hogy nem jó, nem igazi megoldás, de azokkal a negatív érzésekkel, amit a gyerek csak így tudott észrevehetővé tenni, lehet és kell is empatizálni. Senki nem okoz magának „csak úgy”, „divatból”, „unalomból” fizikai fájdalmat.
Sokszor elhangzik, hogy aki bántja magát, figyelem felkeltésből csinálja. Igen, talán valóban figyelmet szeretne, de nagyon szomorú, ha olyan környezte van, ahol senkitől nem kapott elegendő figyelmet, és saját magában kárt okozva tudja csak ezt a hiányt jelezni.
Hogyan segíts, ha az önsértés jeleivel találkozol?
Az önsértés mindenképpen indokolja a pszichológusi segítséget! Ennek kerete nem csak egyéni tanácsadás vagy terápia lehet, hiszen sok esetben az önsértő gyerek egy rosszul működő családi rendszer tünete. Egy családterápiás folyamat segíthet a mögöttes okok feltárásban és a pozitív változásokban.
Ha aggódsz egy fiatalért a környezetedben, bátran fordulj hozzánk! Gondoljuk át együtt, hogy hogyan támogathatod őt ebben a nehéz helyzetben, és hogy milyen lehetőségeitek vannak arra, hogy a megfelelő szakemberhez eljussatok. Keress minket a felnőttek számára fenntartott ingyenes vonalunkon, a 116-000-án a nap bármely szakában, akár névtelenül.
A Kék Vonal mindig itt van, hogy meghallgasson és támogasson téged. Bármikor felveheted a kapcsolatot a velünk! Ha beszélgetnél vagy kérdéseid vannak a témával kapcsolatban, így érsz el minket:
- Ha 24 év alatti vagy, hívd a 116-111-es számot
- Ha 24 év feletti vagy, és aggódsz egy fiatalért, hívd a 116-000-ás számot
- Emailben: regisztrálj a weboldalunkon, és írj az EMIL nevű zárt és biztonságos, anonim levelező rendszerünkben.
- Chaten: regisztrálj a weboldalunkon, és bármely nap 13-21 óra között csetelj akár név nélkül az ügyelőinkkel.
